Magyar Jövő, 1933. január-március (15. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2 riális intézkedések csak fokozzák a gazdasági vérkeringés zavarait és az egészséges földbirtok hiteligényeinek a kielégítését is lehetetlenné teszik. Sürgős és végleges rendezésre van itt is szükség, amely az 1—50 holdig terjedő birtokkategóriában elsősorban szociális meggondolásokon, az 50 holdon felüli összes kategóriákban pedig gazdasági, illetőleg termelési szempontokon kell, hogy felépüljön. Gondoskodni kell továbbra arról, hogy a földreform „áldásaiban" részesített kisbirtokosok túlterhelt földjei örök bérletekké változtattassanak át. Lehetővé kell tenni a zálogleveles adósságoknak kötvényekkel való visszafizetését és gondoskodni kell arról, hogy a mai álszemérmetes rendszer helyett, amely százszázalékos kereseteket biztosít a nagybankoknak, tisztességes és legális záloglevélforgalom alakulhasson ki ! A földdel való fizetés és a telepítés Biztosítani kell a közterheknek , részben a magántartozásoknak is természetben, földdel való visszafizetését és most, amikor az időpont erre a legalkalmasabbnak látszik, haladék nélkül meg kell indítani azt a nagyvonalú telepítési politikát, amely nemcsak a fizikai munkanélküliségnek, de az értelmiségi progtáriátusnak, sőt a túlfejlesztett közalkalmazotti problémának egyedül lehetséges megoldását képezi. Az összes szomszédainknál forradalmi úton oldották meg a nagybirtok problémáját. Ebben nem volt köszönet és ha mi el akarjuk ezeketa barbár megoldásokat kerülni, itt az utolsó óra, hogy előrelátó, programszerű intézkedésekkel végre hozzálássunk komolyan e feladat megoldásához. A szemtermelés csődje és a mezőygazdasági nagybirtok jövedelmezőségének megszűnése nemcsak szociális, de termelési szempontból is szükségessé teszi a paraszti gazdálkodás rendszerére való áttérést Magyarországon, amely zöldség, gyümölcs, baromfi és egyéb sok gondos munkát igénylő cikkek előállítása révén még mindig inkább tud haszonnal gazdálkodni. Telepítési bírósággá kell átalakítani az OFB -t Az Országos Földbirtokrendező Bíróságot nemcsak hogy nem szabad most megszüntetni, hanem telepítési bírósággá kell sürgősen átalakítani s a földteherrendezés lebonyolításával egyidejűleg egy ütt a 24. óra Türelmetlenül fogom sürgetni mindezeket az intézkedéseket és reformokat, mert eljutottunk a huszonnegyedik órába és minden meddőn elfecsérelt nap most már jóvátehetetlen pusztításokat és mérhetetlen újabb áldozatokat jelent. Nem hiszem, hogy az egységespártii rendszer alkalmas volna mindezeknek az intézkedéseknek a komoly és eredményes végrehajtására. Nemcsak azért, mert a terhes külföldi eladósodás, az állami gépezet túlméretezése és az egyoldalú ipari és bankpolitikai rendszer tízéves uralkodásának eredménye, amely természetszerűleg sokkal nehezebben végezheti limitált 2—300 milliót kitevő lombardirozható kötvény kibocsátása kapcsán gondoskodni kell a szükséges befektetési és forgótőke előteremtéséről is. Ez a belső kölcsön, az az optimizmust sugalmazó telepítési akció, ez a saját erőnkből meginduló új gazdasági élet lenne hosszú idők borulása után az első fénysugár a magyar égen, a reformokra és a mindenképpen keserves operációt, mint egy új politikai rendszer, amely nemcsak nem felelős mindezekért, de sem érzelmi, sem érdekközösségben velük nem él. Hanem elsősorban azért, mert új életet csak a hit és bizalom teremthet ebben az országban. Bizalmat pedg az a rendszer, az a képviselőház, az a kormányzó többség, amely 1931-ben közvetlenül kapuzárás előtt egy erőszakos és nyílt szavazásos választáson azzal az ígérettel szerezte meg magának a látszattöbbséget, hogy adót emelni nem fog és a tisztviselői fizetéseket nem fogja leszállítani, nem élvezhet, de nem is érdemel. A Magyar Jövő eredeti tárcája A határozatlanság írta V. Vaszilyev. Orosz eredetiből fordította: Szimán István dr. Húsz éves voltam, mikor a milánói politechnikumot elvégeztem, már csak a kémiai vizsgám hiányait. A vizsgától nem féltem, mert legjobb diák voltam és az igazató révén már szerződésem is élt a Bonelli Testvérekkel, akik Alexandria mellett levő gyában az igazgató mérnök segédré lettem. Reményekkel telve,zzadó egészségben, örömmel nézvi a jövőbe. Semmiféle gond nem nyomta szívemet és semmiféle gondolatnem nyugtalanította agyamat. Élni akartam, mert élettel volt tele minden idegszállam, dolgozni akartam, mert szinte fölös erőt éreztem magamban. Drága anyám! Hogy örvendett, mikor a vizsga után való napon, mint egy bomba rontottam be Co■mo-parti kedves kis otthonunkba, amely mellett atyámnak szép és jövedelmező gyümölcsös kertje is volt. Istenem, milyen régen volt ez! Most már ősz haj borítja felemet, homlokom is ráncos és még na is hallom a kiáltását: „Santa Maria virigine — hisz ez Luigi!“ Örömkönnyek, azután minden elképzelhető étellel és édességgel való tömés. Milyen drága emlékek! Ezen gyakran teljesen homályos emlékek és a képzeletem élő arcok között élesen válik ki egy szőke fej, csodálatos kék és mindig rajtam függős szemeivel. De menjünk sorján. Hazaérkezésem után egy hétre ismerkedtem meg vele Como város szindikátusának estélyén. Atyja olasszá lett német selyemkereskedő, anyja pedig született nápolyi nő volt. Diviának hívták. Szép volt-e? Mindenesetre! Előttem akkor nem volt szebb, de mondhatom, hogy az egész életemben sem, mert már a sírban érző öreg vagyok és nem találkoztam szabályosabb, vonzóbb arccal, jobb és mélyebb tekintettel. Az őrültségig beleszerettem a parlamente, amint nálunk Itáliában mondják. Elfelejtettem a kék eget, hazám természetiszépségeit, az Alpok titokzatos varázsát, a Comó sima tükrét, amelyen nemrég gyönyörűséggel halászgattam és úgy láttam, hogy Diviával szemben minden elvesztette szépségét. Úgy látszott nekem, hogy maga az éltető nap is csak azért kelt fel, hogy elárassza szőke haját, hogy kék szemeibe nézzen és rózsás ajkát csókolja. Érthető, hogy nem vettem észre az időt. Boldogan feküdtem le s csak az elmúlt napra gondoltam s reggel felkelve alkalmat kerestem, hogy Diviát láthassam, így múlt el a nyárnak nagy része. Augusztus végén Németországból megérkezett atyai unokatestvérem, Szőke, mint ő. Szép és vidám fiú volt, aki csupa derűvel töltötte meg érintkezésünket s mégis különös, szinte ellenséges érzés fogott el vele szemben. Az ő megérkezésével megkezdődtek a hegyi kirándulások. Vezetőnk mindig a Divia apja, az apinisták egyesületének a tagi volt. Különösen emlékezetes reim nézve a Generosora, a San Sakator és a Jungfranra való kirándulás. Akkor még nem volt erős kötélpálya, jó könnyű és erős lábnak kellett lennie, amely ezeket a csúcsokat megmászta. Valahányszor az emelkedésnél segítségére voltam Divia Ignorának, úgy vettem észre, hogy az én segítségem kellemesebb vtt neki, mint az unokatestvér szolgálatai. A Jungfraura való utolsó kirándulásunkkor a félúton mindnyájan elámultunk a bámulató. Már elég késő volt, a lenyugvó nap megvilágította a fehér havas hegytetőket, úgy látszot, mintha a ragyogó Foebus nem akart volna elszállni a földtől és szűzi szép Jungfraunnak égő húsú csókjait küldené. A többi, jóul alacsonyabb csúcsok, mintha elkomorodtató volna s féltékenykedtek volna tündéjükre. Mindenki többé-kevésboé sikerült kifejezéssel akarta elragadtatását tolmásolni és én Divia felé hajolva est súgtam: — Han Foebus volnék és maga Jungfrau, egy percre sem hagynám el a földet. Gyöngéd pir és fejének elfordulása volt a felelet számomra. Amikor a higyről majdnem sűrű ködben leereszkedtünk, szorosan Divia mellett haladtam, ahol egy kicsit el-elmaradozott. Egy szűk lejtőn megbotolva a karjaimba esett, fejünk összeért és magam sem tudom hogyan történt, de megcsókoltam a homlokát. Most is csak rosszul tudom felidézni azt, ami aztán történt. Úgy emlékszem, mintha ellökött volna és visszafojtott sírást, vagy lehet hogy nevetést hallottam volna. Hátra sem fordulva előre futott s én gépiesen követtem őt s fejemben viharosan kergetőztek az öszszefüggés nélküli gondolatok s egy hang világosan mondta: „betyár* *. Divita az egész úton hallgatott s az omnibuszon is kerülte tekintetemet. Mennyi vádat gondoltam el magamban, amikor egész éjjel forgolódtam ágyamon. Reggelre kész voltam a határozattal, hamar elbúcsúztam édesanyámtól, levelet írtam atyámnak, aki éppen távol volt s mintha táviratilag hívtak volna a gyárba, elutaztam. Szégyeltem Divia szeme elé kerülni az után a kis esemény után, amely közöttünk a hegyen történt. Hat hónap múlva meghívót kaptam a Duvia és az unokabátyja lakodalmára. Nem mentem el. A gyárigazgató betegségére és a fel-» °t, | torlódott munkára hivatkoztam.^ ig Kilenc év múlt el, amely idő alatt 3 hírt sem hallottam az én tündé-^P rémről. Férje Németországba, vitj , te. Sebem begyógyult, vígan éltem, leróttam Vénus és Bachus adóját, de mulatozásaim közben gyakran úgy látszott, mintha az ő kék szeme, ismerős tekintete nézne reám , s ilyenkor egyszerre kijózanodtam és otthagytam a mulatságot. Nem sikerült ezen idő alatt megnősülnöm, nem akadt olyan leány, aki legalább úgy-ahogy érdekelt volna. Egyszer — amint visszaemlékszem — egy nedves, ködös nevem- a béli napon levelet kaptam atyámtól, amelyben többek között azt közölte velem, hogy Divia, mag özvegy, hazatért családjához, férje vasúti szerencsétlenség áldozata lett. Forró hullámként hatott rám ez a hir, lelkemről egyszerre lehullott a kilencéves távollét pora Szivem megint csak érte dobogott s a fejembe tóduló vér is mintha azt kalapálta volna: „mielőbb hozzá!“ Másnap megöleltem öregeimet s korán Diviánál voltaid Milyen szép volt gyászruhájában Arcának szabályos vonalai, szem s csodás s szőke fürtökkel övezet arca még művésziesebben vált a sötét ruhából. Alakja teltebb lett, mozdulatai is plasztikusa libákká lettek. „Ah Signor 'Luigi! Titkos választójogot Aki bizalmat vár a nemzettől, annak elsősorban magának kell a nemzetben bíznia s ennek a bizalomnak a látható jelét, a titkos szavazást nem tagadhatja meg attól a néptől, amelynek hite és álozatkész magatartása képes egyedül országunkat nehéz helyzetéből kivezetni, így állott tavaly MacDonald az angol választó közönség elé. Feltárta őszintén a súlyos helyzetet, nem ígéretekkel jött, hanem nehéz áldozatokat követelt a nemzettől és ehhez a programhoz olyan többséget kapott, miint soha senki előtte Angliában. Kettőt garantál MacDonald, minden szava és élete, hogy az áldozatokból a nemzet minden rétege arányosan fogja kivenni a maga részét, hogy továbbá, ha meghozza az ország a kért áldozatokat, azokat nem egy pártnak, hanem magának a nemzetnek javára fordítják s az önmegtagadás és a szenvedések nem lesznek hiábavalók. Aki Magyarországot a jobb jövő felé akarja elvezetni, annak így kell tudni kiállani a nemzet elé, le kell mondania minden svindli, befolyásolás, erőszakoskodás és a visszaélések egész rendszeréről, amely tűrhetetlenné teszi a magyar levegőt s kertelés nélkül kell feladnia a magyar nemzetnek ezt a kérdést, akar.e KEDVES KÖZÖNSÉGÜNKNEK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK! MA UTOLJÁRA! A SZEZON LEGBAJOSABB FILMJE! LEHÁR fülbemászó muzsikája! EGGERTH M. tüneményes szerepe! Volt egyszer egy keringő HÉTFŐTŐL: A SZERELEM, KÖNNY ÉS MOSOLY FILMJE! Lányok a viharban a szükséges súlyos áldozatok árán a Duna—Tisza völgyén saját sorsának ura maradni. Aki ezt teszi, aki így áll a nemzet elé, az meg fogja kapni a Független Kisgazdapárt fenntartás nélküli támogatását. Ezért újból megkérdezem, az újév küszöbén Gömbös Gyulát, mit szándékozik cselekedni, tovább erőszakolja-e a lejárt múltat, vagy becsületesen törekedni fog egy új és jobb magyar jövendő felél . . . . Szerbia az összeomlás előtt áll — írja egy francia lap Paris, december 31 . Havat-ürgynökség.) A Volonté hasábjain Du Chayla annak a véleményének ad kifejezést, hogy a jugoszláv királyság belső helyzete az összeomlás előjeleit mutatja. Nemcsak Macedóniában, hanem Montenegróban is állandóan forrongás van, a szerbek, horvátok és szlovének ellenségeskedése egyre fokozódik. Az országot súlyos társadalmi válság emészti. A belgrádi kormány nem képviseli a népet, hanem csupán az újkeletű uralkodóházat. A kormány uralma a szuronyok hatalmán nyugszik és elsősorban az egykori Vrangelhadsereg Jugoszláviába menekült maradványara támaszkodik. * Vasárnap, 1933 január 1. Újévi árleszállítás! Petróleum karja .... _, Krayer háziszappan %-en száraz_dib........................... __44 p Krayer szins zap. 14-es, száraz _.22 p Albus háziszap. %-es, száraz —.56 P Hutter színszap. 14-es, száraz —.28 P emter háziszap. %-es, száraz —.55 P .óra háziszap. %-es, száraz —.56 P Ammóniákszóda kgr-ja . . _ 40 p Krayer fémtisztító, príma, lemérve, kgr-ja....................P. i _ p Krayer parkettbeeresztő % kgr-os......................... . Krayer parkettbeeresztő, kimérve, kgr-ja . . . .T Krayer parkettzsír, %-es 1.6.5, lA kgr-os....................................85 p Herkules beeresztő kgr-ja . ..50 P Padlóolaj, la............................. .g6 p Holló borostyán padlómáz különleges ......................................2.28 P Krayer linoleum padlómitz, különleges................................2.70 P Krayer linoleum padlómáz, la. 2.10 P Ezenkívül németországi művészfelékek, tempera, tanulmány, gombfestékek, valamint vakkeretek óriási választékban kaphatók. Mindent házhoz küldünk! festék és háztartási cikkek üzlete Oroszlán gyógyszertárral szemben. 1.25 P 1.50 P Óriási lelkesedés veszi körül a megyaszói kerületben Serényi László grófot Miskolc, december 31 (A M. J. tudósítójától.) A megyaszói kerületben mindenütt melegen, szinte határtalan lelkesedéssel fogadják Serényi László grófot, a kerület független kisgazdapárti képviselőjelöltjét. Serinyit agitációs körútjain elkísérik a kisgazdapárt vezető tagjai is, akiket szintén őszinte szeretettel s a bizalom szívből fakadó megnyilvánulásaival vesz körül a megyaszói kerület népe. Talán nem volt még képviselőválasztás amelyen ellenjelöltek állottak szemben egymással és a győzelmet mégis olyanteljes bizonyossággal az egyik fél vallhatja magáénak, mint Serényi Lászlóé aki fölényes győzelem biztos tudatába néz a választásai, küzdelem kimenetele elé. Az ajánlások gyűjtése már régt felé közeleg. Serényi László gróf ajánlóívét 4200-an írták alá. Az egész kerület Serényi mögött áll, egy elenyészően kis rész kivételével, amely főleg a régi kormánypártiak soraiban található. Az ajánlóíveket már vasárnap benyújtják. A választás mához egy hétre lesz és eredményéhez semmi kétség nem fér: a megyaszói kerület impozáns többsége Sernyi László grófot küldi a parlamentbe. ig(