Magyar Jövő, 1939. július-szeptember (21. évfolyam, 147-223. szám)

1939-07-01 / 147. szám

M­AGYAR JÖVŐ Miskolc, 1939. évi július hó 1 SZOMBAT XXL évfolyam 147 (5813 szám) Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 60 fillér. Eflyen szám ára 6 fillér. — Postatakarékpénztári befizetési lap: ♦♦24 054. szám, az előfizetési osz­tályhoz „L“, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc,­­Werbőczy­ utca 5. — Felelős szerkesztő és szerkesztőség tele­­fonszáma: 15—73. — Kiadóhivatal telefonszá­ma: 15—72. — Levélcím: MiskolcX sz. posta. Halifax angol külügyminiszter: fegyveres erőszak fenyegeti a magot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellenállni Anglia kész további nemzetközi kötelezettségeket vállalni, mert tudja, hogyha más ország biztonsága és függetlensége eltűnik, saját biztonsága és függetlensége is súlyos vesz­élybe kerül Éles német és olasz visszautasítás . „Olaszország és Németország már rég átlátta az ellenséges szán­dékot és biztos előkészületeket tett“ London, június 30. Halifax lord külügyminiszter a királyi külügyi­ társaság lakomáján mondott beszédében áttekintette Anglia legújabb nemzetközi kötele­zettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további ha­sonló kötelezettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége eltű­nik, saját biztonsága és függet­lensége is súlyos veszélybe kerül. Készeltnek kell lennünk harcolni —­ Tudjuk — folytatta —, hogy készeknek kell lennünk harcolni a nemzetközi, jog és rend védel­méért. Mindig szembeszálltunk az olyan törekvésekkel, amelyek­kel egyes hatalmak azt célozzák, hogy az Európa fölötti uralmat megszerezzék, más nemzetek sza­badságának rovására. Az angol­­politika a maga történeté­nek szükségszerű irányát követné, ha ilyen kísérletek megismétlődné­nek. — Hatalmas haderőt teremtettünk úgy a magunk, mint más népek sza­badságának védelmére, de csak a támadás elhárítására használnék azt. Külföldön talán még nem lát­ják teljesen be, hogy szilárdul el vagyunk tökélve, hogy újabb támadás esetén minden erőnket kötelezettségeink teljesí­tésére és a támadás leküzdésére használjuk. _ Anglia nem hátrál meg sem a rágalom, sem az erőszak elől. Németország önmagát s­erlil be . — A támadás leküzdését célzó in­tézkedéseinket — fejtegette lord Ha­lifax — elszigetelési törekvéseknek minősítik. Az állítják, hogy be akarjuk keríteni Németországot és Olaszországot. „ Tény ezzel szemben az, hogy Né­metország önmaga szigeteli el magát más országoktól gazdasá­gilag önellátási politikájával, po­litikailag avval a politikával, amely állandóan aggodalmat okoz más nemzeteknek, kultúrszem­­pontból faji politikájával.­­ Gondosan meg kell vizsgálnunk az élettér problémáját, amit új te­rületek szerzése nem old meg, sőt még jobban kiélez. Ez a probléma csak az ország belügyeinek bölcs rendezésével és külső viszonyainak módosításával és javításával old­ható meg. A nemzetek szomszédaik bizal­mának megnyerésével növelik saját jólétüket, emelik létszínvonalukat, fejlesztik külkereskedelmüket. nem­ lehet a nemzetek társaságát erőszakra alapítani . A világ gazdaságilag szorosan összefügg. Egyetlen ország sem nye­­részkedhetik másnak rovására. Né­metország sem oldhatja meg gazda­sági problémáit elszigeteltségben. Nem tudjuk, mikor lesz minden ke­reskedelem teljesen szabad, de kellő alkalommal egyezmények útján le­hetne nagyobbítani a kereskedelmi szabadság területét. Együttműkö­dés útján — és mi hajlandók va­gyunk együttműködni — kiterjeszt­hetjük valamennyi nemzetre a na­gyobb gazdasági élet valamennyi előnyét, amit a élettér kifejezés voltaképpen jelent.­­ Csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Hiába kiabálunk békét, ha nincs béke és hiába gondoljuk, hogy egyezmé­nyeket kötöttünk, ha nem szava­tolja azokat a fegyverkezések csökkentése és minden nemzet ama jogának elismerése, hogy szabadon élvezheti függetlensé­gét Ha azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek most az esztelen fegyverkezést szolgálják, az erőforrások közös bé­kék fejlesztésének szentelnék, a né­pek könnyen felismernék, hogy ér­dekeik nem ellentétesek és siker kilátásával tárgyalhat­nánk a politikai sérelmekről és gazdasági nehézségekről, mind nemzetközi, mind gyarmati téren. Készek volnánk tanácskozni másokkal — Gyarmati politikánk végcélja — mondta — a népek önkormányzata. Ami a gyarmati birtokokkal járó olcsóbb nyersanyagellátást illeti, a mostani külkereskedelmi korlá­tozásokat megszüntető nemzet­közi rendszer lehetővé tenné, hogy ezekben az előnyökben más nemzetek is részesedjenek.­­ Eljöhet az idő, midőn a gyar­mati fejlődés olyan közös rendszeré­ben és céljaiban egyezhetnénk meg, amelyeknek alapján a gyarmati te­rületek is jelentékenyen hozzájárul­hatnának a világ gazdagításához. A gyarmati kérdést meg lehet ol­dani, ha mindenki kívánja a megoldást, nem lehet azonban tárgyalni az olyan kormánnyal, amelynek felelősségteljes szócsö­­vei mindenütt rágalmazzák az angol politikát Viszont, ha ezt az irányt más szellem váltaná fel, készek volnánk tanácskozni másokkal­­ a mostani politikai és gazdasági bi­­zonytalanság megszüntetéséről, ami­­val hatalmas lépéssel haladna a vi­­lág a jólét felé. Fegyveres erőszak fenyegeti a világot... — Az angol külpolitika egyik alapja — jelentette ki lord Halifax az az eltökélt szándékunk, hogy, szembeszálljunk az erőszakkal, a másik annak felismerése, hogy a világ folytatni akarja a béke fel­­építésének alkotó munkáját. Ha meggyőződhetnénk arról, hogy, másoknak ugyanolyan szándékuk van, mint nekünk és hogy mindnyá­­jan békés megoldást kívánunk, ak­­kor tanácskozhatnánk az új légkör­ben a világot aggasztó, valamennyi problémáról, mint a gyarmati kér­­dés, a nyersanyagok, a kereskedel­­mi korlátozások, az élettér, a fegy­­verkezések kolátozásának kérdéseid­ről és minden egyéb ügyről, amely, minden európai polgár életét érinti. Ma azonban még fegyveres erő,­szak fenyegeti a világot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellentállni. Ezt minden rend­el­ke­­zésemre álló erővel hangsúlyo­­zom, hogy senki ne érthesse félre." Mi is azt tartjuk, amit mások, hogy tettekre és nem szavakra van szükség. Az olyan elhatározásnak, amelyben a világ bízhatik, szilárdabb alapo­­pon kell nyugodnia, mint a puszta szóbeli kötelezettségen. Komolyan fölmerülhet a szüksége, hogy Szlovákia valamelyik szomszédjához csatlakozzék Genf, június 30. A Journal de Gen­eve pozsonyi tu­dósítója részletesen ismerteti a szlo­vák helyzetet. A szlovák állam gaz­dasági helyzete — írja igen rossz. Ha Szlovákiának nem sikerül német segítséggel gazdasági nehézségeit enyhíteni, komoly formában felme­rülhet annak szüksége, hogy vala­mely szom­szédállamhoz csatlakoz­Pozsony, június 30. A szlovák sajtó szerint Zsolnán, Turócszentmártonon és Nagybotfa­­lán röplapokat terjesztő központo­kat lepleztek le. A rendőrség öt röp­­lapterjesztőt letartóztatott és az il­­zék. Most olyan kort élünk — írja a­­­rávai internálótáborba szállított lap —, amelyben a félmegoldások nem lehetnek tartósak. ARAG FILLÉR Éles német és olasz válaszok Berlinből jelentik: A német sajtó éles hangon utasítja vissza Halifax érvelését. A Deutscher Dienst töb­bek közt ezeket írja: Beszédeknek valóságos inflációja során most már x-esetben halljuk, hogy a brit külpolitika szilárd elha­tározása az, hogy megállást paran­csoljon a támadásnak. Ezzel szem­ben a felelős angol államférfiak brutális aggálytalansággal túlteszik magukat a semleges államok fü­gget­lenségén és politikai üzletek tár­gyává teszik őket. Amit London hó­napok óta elhamarkodott sietséggel a birodalom ellen tesz, a megelőző háborús cél minden jelét mágián vi­­seli. Rómából jelentik: A félhivatalos# Journale­dTtalia az angol kü­lügy-­­miniszter beszédét a demokrácián állítólagos békeakarata legjobb cár­­folatának mondja.. A bekerítő poli­­tika bizonytalan légkört teremtett,­ amely kizárja a békülékeny szelle­­met és a tárgyalások útján való b­r­két. Anglia a maga engeszthetetlen­­ségével lehetetlenné teszi a békét, Olaszország és Németország már­ rég átlátta az ellenséges szándékot és biztos előkészületeket tett. Röplapfejlesztő központokat lepleztek le Szlovákiában

Next