Miskolc, 1876 (1. évfolyam, 33-105. szám)
1876-04-23 / 33. szám
Városi képviselői közgyűlés. 1876. évi april hó 20. Miskolc város képviselői közgyűléseit minden hó második hétfőjén szokta tartani, ha valamelyontos ok miatt azt későbbre nem kell halasztani. — Az april hói kögyűlés, mint az előre hirdetve volt, folyó hó 20-án vette kezdetét. — Az előre kitűzött tárgyak sorozatát ugyan nem közlik a tagokkal, — bizonyosan gazdálkodási szempontból — de az erre vonatkozó határozat annyiban teljesítve van, hogy az összehíváskor azokat bárki megtekintheti s a gyűlés termében is ki vannak téve. 9 és egynegyed órakor Farkas Károly polgármester az elnöki székét elfoglalván, figyelmeztette a közgyűlést, hogy több fontos tárgy gyűlvén össze, az ülés több napig fog tartani; azért kéri a képviselőket, hogy az ülésen a következő napokon is legyenek szívesek megjelenni. Ezzel az ülést megnyitván, ugyancsak Farkas Károly polgármester olvasta hivatalos jelentését az év első negyedéről. Ennek nevezetesebb tételei következők: A polgármesteri hivatalnál a múlt évről elintézetlenül maradt 70 ügy, az első évnegyedben bejött 1438, összesen 1508. Ebből elintéztetett a közgyűlésen 227, a tanács és elnökség által 1247, folyamatban van,34. — Az árvaszéknél a múlt évről maradt 49 db, bejött 187, összesen 236, ülésen kivűl elintéztetetett 205 ülésen 168, folyamatban van 48. — Községi bírósághoz beadatott 211, mind el van intézve. A pénztári ügyek közül hátralék volt 5 db, érkezett 265, összesen 270, el van intézve 256, folyamatban van 14. A rendőrséghez érkezett összesen 1283 ügy, el van intézve 1252, folyamatban van 31. Kisebb rendőri ügy 1558 intéztetettel. A vámból bejött 2891 frt 2 kr. Iparigazolvány kiadatott 32. Ezen rövid de elég tartalmas jelentés után az elnöki előadta, hogy a múlt ülés 32 sz. határozata értemében az a végett kinevezett küldöttség megvizsgálta, hogy az új adótörvények mennyivel szaporították a pénztári hivatal teendőit s erről jelentését beadván, javaslatba hozta, hogy a sürgős teendők elvégezhetése tekintetéből 2 díjnak vétessék fel 1 frt napi díjjal. Díjnokot alkalmaztattak Farkas László és Fazekas Gyula. — Tudomásul vétetett. Ugyancsak az elnök jelentette, hogy a legtöbb adót fizetők közül Dr. Szabó Ferenc és Kraudl József meghaltak, helyekre következnek Engel Sámuel és Kun József. Következett az iparbizottság alakítására vonatkozó szabályrendeletek megerősítése. Erre vonatkozólag az elnök kijelentette, hogy ezek első alkalommal a minisztériumtól jelentékeny észrevételekkel küldetett vissza. Ennek következtében módosítva ismét felküldettek s leérkezvén, most már teljesen úgy vannak átalakítva, amint a minisztérium kívánta. Ő a szükséges intézkedéseket megtette, össze voltak híva a kereskedők, mesterek, segédek és munkások a kívánt módon. A közgyűlés nem kívánta a szabályok felolvasását, hanem azokat az elnöki nyilatkozat alapján helyesléssel fogadta. Olvastatott Klir József folyamodványa, melyben kéri, hogy az ápoldai választmányi tagságtól mentessék fel. — A közgyűlés sajnálattal fogadta ezen lemondást. — Helyére egyező akarattal Albert Ede választatott meg. Az elnök következő tárgyai a miskolci hely. ref. egyházi tanács folyamodványát tűzte ki. Peres János kérte, hogy ezen tárgy halasztassék holnapra, mert az egyház s. főgondnoka jelenleg nincs itthon, pedig előtte kijelentette, hogy annak tárgyalásában óhajtana részt venni. Az elnök kijelentette, hogy ő ezt azért vetette elő, mert az első napon akarta tárgyaltatni, különben is vannak jelen többen a folyamodó egyházi tanács tagjai közül. A közgyűlés kívánságára tehát felolvastatott az említett folyamodvány, melyben az egyházi tanács kéri, hogy a tetemes mennyiségben határfékban maradt egyházbér behajtására egy tiszteletbeli tanácsnok alkalmaztassák, ezen hivatalt a városi képviselői közgyűlés szervezetébe bevenné, de fizetését a ref. egyház fedezné. Az elnök ezen ügy fevilágosítására előadta, hogy az egyházi tanács ezen tiszteletbeli tanácsnokot, természetesen a megye jóváhagyása mellett, a végett kéri felvétetni, hogy az a nagy mérvben felszaporodott egyházbéli hátralékot hajtsa be. Szervezetünk szerint ezt a tanács tartoznék teljesíteni s nem szenved kétséget, hogy ezt az egyházi tanács többször kérte is; a tanácsnokok mindannyiszor utasíttattak erre úgy elnökileg mint közgyűlésileg, és így erre volt eddig is figyelem fordítva, de annak kellő eredménye nem lett. Azt nem mondja, hogy ezen eljárás régebben sikerre nem vezetett volna, de a kivitelnél sok akadály merült fel. Előbb az egyház részéről nem volt, aki a tanácsnokokkal ment volna, majd a zálogoknak nem mutatta ki helyét; azt pedig nem lehetett tenni, hogy a zálogokat ott hagyják, ahol lefoglalták s minden ház előtt külön üssék meg a dobot. — Most már a tanácsnokok dolga annyira megszaporodott, hogy az egyházbér behajtására idejök nem jut; ezt az egyházi tanács is belátta, legalább a beadott kérvényből ez látszik. — Ez az eljárás, mely ezen kérvénynyel céloztatatik nem példátlan; épen a diósgyőri koronás uradalom állított és fizetett néhány év előtt egy ily nemű közeget, ki megyei hivatalnoki címmel volt felruházva. Egy tiszteletbeli tanácsnok felvételéről van szó a város pénztárának terheltetése nélkül. Szóló hiszi, hogy ezen intézkedésnek eredménye lesz, mert ezen tanácsnoknak meglesz a hivatalos címe és tekintélye mint városi hivatalnoknak s más ügyekkel nem foglalkozván, eljárása sikerre vezethet. Részéről a kérelem teljesítését ajánlja. (Folyt.) A történés a természeti tudományok közötti viszonyról. (folytatás) De vájjon maga a naprendszer is örökös-e? E fölött is könnyen eligazodhatunk; a csillagászattan megtanít, hogy a naprendszer csak egy pont a világegyetemben, parányi rendszer, ezer más hasonló rendszerek közt. Ha nincsenek is adataink a nap kezdetéről, annyit kétségtelenül tudunk, hogy valaha kezdett lenni; a ködfoltok s téjút tanúsítják annak régi történelmi időszakát, de ennél többet nem is tudunk. Azon óriási távolsághoz képest, — mely van a nap és földünk közt, — a távcső csak gyermeki játékszer, s elégedjünk meg azzal, ha annyit biztosan tudunk, hogy a nap nem egyedüli ilyen csillag, hanem még más napok is vannak, ugyanolyan mivoltúak s ugyan azon természeti törvényeknek alávetve. A vegytan e tekintetben meglepő felvilágosítást nyújt. Több tények már régtől fogva gyaníttatják, hogy az összes világtestek ugyan azon vegytani elemekből állanak, melyeket bolygónkon, földünkön, ismerni tanultunk. — Bunsen és Kirchoff megmutatták, mi eddig csak gyanítás, sejtelem volt, hogy a nap és föld egyenlő vegytani összetételből állanak. — A vegytan megszűnik földi tudomány lenni, mint a földtan, kiterjeszti hatalmát egész a napig, sőt gyaníthatólag azon is túl. — Mert várjon Bunsennek és Kirchoffnak kísérletei nem vonatkoznak-e az összes álló csillagokra is ? Visszavezet a vegytan azon időre, midőn még az egyes álló csillagok az egyetemes tömegtől nem váltak külön, s tényekre akadunk, melyek minden napoknak együvé tartozóságát igazolják. Mert mi egyébb a vegytan ma, mint a világegyetem legrégibb időszakainak s a tömecsek képződésének történelme ? S hihető-e, hogy a tömecsek is hosszas fejlődésnek szüleményei, mely fejlődés évezredeken keresztül tartott? S eredménye a vegyileg ható és működő anyag előállása jön. Bár mint legyen is a dolog, a vegytan a csillagászatnál nyílván előbbre megy; mindezen törvényeket feltárja előttünk, melyek már akkor is működtek, midőn még egyetlen csillag sem volt a világegyetemben. És ezzel a világ kezdetére jutunk-e? Nem kell-e inkább fölvennünk egy időszakot, melyben csak mechanikai erők munkáltak, s parányok voltak, melyek természettanilag vonzották és taszították egymást, nem vegytanilag? Kétségen kivűl. A vegytani várrokonság, mely ma az elemekben az alak, szín és nehézség különféleségeit okozza, még akkor nem létezett. — Minden parány egyenlő volt; semmi egyediség, semmi jellemző tulajdonság nem mutatkozott. — Csak anyag volt, s ennek csak egy ereje a természeti vonzás.—Az erőmű tantárgya miatt, — a természet egyetemére vonatkozólag, — első és legfontosabb minden tudományok között; de méltánkérdhetjük továbbá: az anyagnak és nehézség erőnek volt-e kezdete? S mily értelmet kötünk a „kezdet“ szóhoz? azt mondjuk-e, hogy azok őseredetileg s előzmények nélkül meg voltak? E pontnál összezavarodik elménk, minden tudásunk véget ér, ide nem jut el semmi analógia. — Hol a végetlenség fogalma előtérbe lép , az ellenmondások egész sora nyílik fel előttünk. — Csak a mennyiségtan, mely maga is végetlen sorokkal számít, — vet egyes fénysugárt a homályos tömkelegbe, hol az emberi ész kénytelen kezdetet ismerni el, a nélkül, hogy ezt megfogni képes volna; de a mennyiségtan is csak homályos képet nyújt nekünk. — Szellemünk nyomozza az anyag törvényét; de a mathematicai igazság eszményi helyessége s az első parány első törvénye közt nincs semmi összekötő híd. Az anyag birodalmában egymásután következő fejlődési időszakok vannak. Mit tudunk ezen időszakokról? A parány korszakáról, hol csak erőtani törvények bírnak érvénynyel ? A tömecséről, hol a vegytani vonzás vette kezdetét? A tömegűlés idejéről, melyben az anyagok roppant tömegekké alakultak ? Azon időről, midőn minden naphoz kísérők csatlakoztak? S az ezután következősül, midőn minden mellékboglya az átalakulás után azon állományt nyerte, melynek maradványát a földtan sejteti velünk? azon időrül, melyben az ember először lépett a földre, képzeteket formált s nyelveket alkotott, melyen beszélnikezde ? A mitől a miskolci ág. hitv. ev. egyházmegyei algymnásium tanácsa, összes tanári kara majd egy évtől óta annyira félve tartott, fájdalom, bekövetkezett. — Be lett végezve 57-ik évében egy a helybeli ág. hitval. ev. egyház közgyűlése által ötszöri újabb megválasztás után 15 évig tartó munkás tanodái felügyelő élete. árvai teöreök Sándor a fentebb jelzettem algymnásium érdemdús, munkás és fáradhatatlan szakavatott felügyelője, a nevelés- és oktatás-ügy barátja, egyik hű veterán bajnoka e hó 20-ikán d. u. hat órakor meghalt! — Üresedésbe jött a felügyelői szék épen akkor, midőn ő reá, mint tapasztalt vezérre legnagyobb szükség lett volna! — Béke, örök béke lengjen a megboldogult síri álma felett! A tanári kar nevében SZÁNTHÓ JÁNOS ig. tanár. Az a.-borsodi egyházmegyei közgyűlés Tisza-Tarjánban ápril hó 19-kén és 20-kán tartatott meg. — Az egyházmegye minden részéből számosan gyülekeztek arra úgy a világi mint az egyházi részről, s a templom meg volt tömve a jelenlevőkkel, kik között, dicséretükre legyen mondva, Tarján városa, egyházuk és vallásuk iránt érdeklődéssel viseltető lakosai képezték a nagy részt. — A gyűlést szokott isteni tisztelet után és nagytiszt. Prágay Lajos esperes hatásos imája után Szathmáry K. Pál ő méltósága nyitotta meg; úgy a mint szokta mindig, kevés szóval, keresettség, cicoma nélkül; de amiből mindenki megérti azt, hogy nála a nyelv nem „arra van, hogy általa az érzéseket eltitkolja“, ő nem a ra-