Miskolc, 1878 (3. évfolyam, 5-96. szám)
1878-06-30 / 52. szám
MISKOLC, 1878. junius 30 261.—52. szám. HARMADIK fiVFOLYAM s— , * «rT‘-‘r^,n›; ›r?:.ír ás›S 1 Előfizetési díj: 1 ^Negyedévre 1.50 kr. JfEgés* évi 3 ft. I évre 6 II Megjelen JIEminden csütörtökön, és vasárnapon J3P MISKOLG. Helyi érdeleket tépráelő, ipar, keresledelű, palszati és ismeretterjesztő terls. Szerkesztőségi iroda: Széchenyi utca 757. sz., dr. Bódogh-féle ház. Egyes szám ára V Icr. Kiadói iroda: Hirdetési díj: ^ ^Négyhasábos petit J] W sor 5 kr. Többszöri j)L ^^hirdetésnél olcsóbb. Bélyegig 30 kr. t ---IfÉves hirdetés 70 ktd 33 8=SfS^SfS^Si&£›«t-' Széchenyi-tér 749. szám. Kraudy-féle ház. T. C. ELŐFIZETŐINKNEK! E hó végével a „MISKOIIC“ pályafutásának 10-ik évnegyedét tölti be, — hangzatos ígéretek és nagy szavak nélkül, egész bizodalommal ajánljuk azt, a mívelt közönség további pártfogásába, és tisztelettel kérjük t. előfizetőinket előfizetéseik megújítására. Lapunk t. munkatársai, becses közreműködésöket nem vonván meg tőlünk ezután sem; értékben és belső becsben a „Miskolc“ csökkenni jövőre sem fog. Törekvésünk, mint eddig, ezután is, HŰSÉG TÁRGYILAGOSSÁG és GYORSASÁG leend. )a „(isiskolc“ szerkesztősége. Előfizetési dij házhoz hordással vagy postai küldéssel. Negyedévre . . . . • 1 frt 50 kr. Egész évre . . . . . . 6 frt. Félévre . . • • • • 3 frt. Egyes szám ára . . . . . 7 kr. Já$g@gg könyvnyomdája. (Széchenyi utca Kraudy-féle ház.) Valamit az állattenyésztés érdekében. H.Bába, ápril 30-án, Békésmegye derék gazdasági egyletei legközelebb pályázatot nyitott saját kebelében, a lábas jószág tartás fölött, oly gazdák között, kik birtokukhoz viszonyítva a legtöbb állandó jószágnak birtoklását tudják beigazolni. Lehetetlen nem üdvözölnünk eme józan törekvést és mozzanatot, melynek iránya egyrészről az állattenyésztésnek emelése, s másrészt buzdítás arra, hogy a gazdálkodásban a helyes arányok megtartassanak ; mert évek óta azt tapasztaljuk, hogy gazdáink különösen és egyedül a szemtermelésre fektetik minden figyelmüket, mennél több jövedelmet akarván igy kicsikarni a földből, melynek aztán kikerülhetlen következése az évről évre tapasztalható talaj kimerültsége, s a gazdálkodásban észrevehető csekélyebb eredmény. Ezen káros jelenségnek elejét venni, egyedül az állattenyésztés fejlesztése, a trágya és munkaerő emelése által lehet; ezt akarja tehát bizonyosan a békés megyei gazdasági egylet is elérni és biztosítani. Hasonló eredmény után törekedett és kívánt alkalmat nyújtani a borsodmegyei gazdasági egylet is, midőn pár év előtt Melczer Gyula indítványára egy közös legelő területet bérelt ki, hogy azon, a részvényes tagoknak tért nyisson, saját marhaállományuk szabad eltartására, miután a tagosítások behozatalával a közös legelők megszűnvén, különösen a marhák nyári legeltetése vált terhessé a gazdákra nézve : ime ezen a nehézségen könnyíteni, s ezáltal az állattenyésztés fejlődésére és gyarapodásába hatni, volt bevallott célja gazdasági egyletünknek. Nem is állíthatják, hogy kezdetben gazdaközönségünk bizonyos előszeretettel ne kapott volna az újságon, de sőt volt arról is szó, hogy szomszéd Gömör megye gazdái szinte csatlakozni fognak hozzánk, hogy amaz előnyöket, melyeket az állattenyésztés fejlődésének nyújtottunk, szintén élvezhessék; de mint nálunk rendesen történni szokott, hogy midőn az igének testté kellene válni, megy füstbe a jó szándék, úgy hallom, hogy Gömör megye gazdáinak is meghiúsult törekvésük, ellobant a szalmatűz , és a mi legszomorúbb az, hogy pár évi buzgalom után, arról kell magunk között is meggyőződnünk, miszerint ez évre már nálunk sem jelentkezett a nyári közös legelőre megfelelő marha szám, úgy hogy a gazdasági egyletnek kell a bérletet pótolnia : mit jelentsen ez? Ez a körülmény előttünk már nem csak azt jelzi, hogy gazdáink a helyes arányokat aligha megtartják gazdaságainkban, és így félszeg rendszert követnek, de hogy általában hanyatlásnak megyünk : itt volna tehát az ideje, hogy szemlét tartsunk magunk fölött, s kellő önismeretre jussunk, e végből bátorkodnám indítványozni, hogy gazdasági egyletünk venné magának azon fáradságot és állítana össze egy kimutatást azon nagyobb gazdaságokról, melyek legalább kétszáz kataszt hold területen mozognak, hogy minő aránkban viszonyok azok területéhez, az ott állandóan eltartott lábos jószág, hogy lássák minő rendszerrel gazdálkodnak? s hogyan vannak gazdaságaink berendezve és kezelve? — Ekkor talán nyomára jönnénk annak is, honnan ered a marhaállománynak rögtöni megfogyatkozása, a gazdasági közös legelőn, s miért kell ezen vállalatnak is meghiúsulnia. Kérnék tehát a gazdasági egylet elnökét, ha e végből legközelebb egy közös tanácskozást hívna össze , — de a végett is, hogy lássuk, kik viseltetünk még érdekeltséggel gazdasági egyletünk jövője iránt? Orczy Gyula: Hírek a képviselőválasztásokról. Kezdődnek az izgalmas napok, nálunk is úgy mint országszerte mindenütt. Pár nap múlva országgyűlési képviselőink hazajönnek, és a csatározás vagy hadjárat forma szerint megkezdődik a választókerületekben. — Megelőzi őket megérkezésekben a sok hó, a sok tarka-barka combinátió, amiben nálunk is épen olyan leleményesek az emberek mint bárhol másutt; igen természetes hogy ezeknek a híreknek legnagyobb része nem való, kigondolja őket a játszi képzelet, vagy épen a tréfálni szerető indulat. Mi sem adunk azoknak hitelt, csupán mint nem garantírozott portékát adjuk tisztelt olvasóinknak. — így hallottuk a legutolsó napokban, hogy a dédesi választókerületben négy jelölt lesz; ez gazdag kerület volna e szerint, gazdagabb a mocsáthinál is, pedig ott sem kevesebb háromnál a jelöltek száma; az edelényi v. kerületben úgy halljuk akadt már ellenjelöltje Miklós Gyulának, ki azt a mostani országgyűlésen képviselte, épen úgy