Miskolc, 1880 (5. évfolyam, 1-105. szám)

1880-09-16 / 75. szám

Miskolc. Ötödik évi folyam. 4­ 91—75. szám. Csütörtök, szeptember 16-án. 1880. MISKOLC. Előfizetési díj: Szerkesztőségi iroda: Hirdetési díj: Negyedévre........................................1 frt 50 kr. Urak­ Utcája 1122-ik SZÖZD Négyhasébos petit sor 5 kr. Többszöri hirdetésnél Félévre^ .............................................3 „ — » •* __ ' ' olcsóbb HELYI ÉRDEKEKET KÉPVISELŐ, IPAR, KERESKEDELMI ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÖZLÖNY Egész . 6 * ~ " Kiadói iroda: Bélyeg díj 30 kr. — Egyes szám ára 7kr Megjelen minden csötörtökön és vasárnapon. Széchenyi-utca 746. sz. Möessz-féle h­áz. s -h.ira.etés to­­rt. Halandóságunk okai. (Folytatás.) II. A fentebbi okokban vélem nagymér­vű gyermekhalandóságunk tényezőit felis­merni; azonban a mi halandóságunkat nem­­ pusztán az 5 éves korig terjedő gyermek-­ halálozás, hanem a felnőttek, a produk­tív korúak rövidebb élettartama is előmozdítja. Ha a születéstől 15 évig terjedő kort improductivnak, és 15­ 60-ig productivnak veszszük, akkor Pisztori szerint, „a pro­ductív évek, melyeket átlag egy államban a termelő átél, Franciaországban 18 évet, az európai államokban átlag 15 —16 évet, Ausztriában 15 évet, hazánkban csak 13 évet tesznek;­ vagy­is Franciaországban 33, az európai államokban 30—31, Ausz­triában 30, hazánkban 28 év az átlagos életidő. Ez az állítás, ez a statistikai adat újra megérdemli azt, hogy gondolkozzunk felette, hogy keressük nyitját a mi pro­ductív korunk rövidebb tartamának, illető­leg a felnőttek közti nagyobb halandó­ságnak. Általában az egészségre, az élettar­tamra befolyással vannak: a táplálkozás, az éghajlat, a telepedési hely tenger felet­ti magassága, a nép fajjellege, a foglal­kozás, a lakási viszony, az anyagi hely­zet stb. E lap szűk kerete nem engedi azt, hogy mind­eme tényezőkre kiterjeszkedjem, minél fogva, csak azokra fekteten­ek súlyt, melyek, úgy­szólván, elütő jellegeknél fog­va inkább a mi halandósági viszonyunkra folynak be alakítólag. Ilyennek tartom: a) a foglalkozást. Az világos, hogy a foglalkozásnak befolyása van az élettartamára. A föld­mélyében dolgozó, romlott, ásványmérgek­kel megfertőztetett levegővel táplálkozó bányász átlagos életkora sokkal rövidebb mint a mezei munkásé. Azon iparágak művelői, kik mérges anyagokat használnak, a mintek a betűöntők, tükör és göbecské­­szítők, ón és rézművesek, nem élnek ad­dig, mint az ártalmatlan termények készí­tői. A szellemi foglalkozásnak átlagos ko­ra magasabb, mint a kézműveseké, a kéz­műveseké a földmiveléssel foglalkozó mun­kásokénál. Ha megfigyeljük hazánk foglalk­ozási viszonyát, úgy találjuk, hogy nagy arányban földműveléssel foglalkozunk, illet­ve a legkisebb átlagos korú lét­fen­­tartásra vállalkozunk. Íme, itt van productív korunk halan­dóságának egyik oka. Ezért nagyobb a mi halandóságunk arányszáma a többi európai kultúrás luménál. Ez, a­mily igaz, oly term­észetes is. Gondolkozzunk csak felette! Nem kell bölcseknek lennünk, csak józan észszel bírjunk, s önként rájövünk, hogy mentés tovább tart az improductív­­kor, annál erősebb a produktívkor, vagy­is, minél fejlettebb a gyermek, az ifjú az életpálya elfoglalásakor, annál­­ könnyebben végzi teendőit, annál lassab­ban meríti ki életerejét. Ha már most megfigyeljük a fejtési korszakot, arról győ­ződünk meg, hogy köznépünk sarjai már ezt is munkával töltik, a­mennyiben már akkor pénzkeresésre szorít­tatnak, mikor az értelmiség gyermekei még az életre eszmélni is alig kezdenek. A libapásztor, a TAR­GYA. DALOK A MAGASBAN- 1. Száz ölnyire vagyok itten, ide fent a magasságban. Suttogóbb itt a szedő is. Itt egy szebb, egy jobb világ van. Hozzám a sok fecskén kívül Nem is jön más élő állat. — — Jó így nekem! Beteg lelkem, Ez a tépett szárnyú fecske, Nyugodalmat így talál csak. — II. Betét lelhők szállnak fölöttem. Pihenni a magasba jöttem.­­ S ír lelkemről a bú, a bánat Felleges, — miként ha feljö­n A nap, szertefoszlik a felhő, — Szély’el szakadva, mind elszállnak. III. Távolabb az emberektől, Közelebb az istenséghez. Távolabb a rideg földtől Közelebb a derült éghez. Mily’ jó volna itten élni ! Ráülni egy bús felhőre. És repülni, és repülni Mindég, mindég csak előre. Nem nézni a csúnya földre. Nézni be a fenyes égbe .. — — No de azért ott lent sem rész ! Nézni szép lány szép szemébe! — IV. Harcra készülődnek keletnek, nyugatnak Hatalmas felhői. Már az egyik hadnak Mérges trombitása A haragos szélvész riadóját fújja, És elkezdődik a felhők háborúja Harsogó zúgással. Fekete seregnek fekete vezére Ragyogó nyil­at vet dühös ellenére. Meghasad kebele A szegény felhőnek s vitézi a hadnak Elbödülnek, aztán sírásra fakadnak, Fájdalommal tele. Majd összevegyülnek, rémesen harcolva, Egy­mást megelőzve, majd meg egymást tolva Előre és hátra. Végre erre-arra futásnak erednek, S szétszórt csapatait a futó seregnek Elfödi a Tatra. V. Haragos ég bősz villáma, Szilaj lelkem paripája. Ezen nyargalom be Az egész világot, Kergetve a nyugodalmas, Csendes boldogságot. Néha-néha már azt vélem, No most mindjárt utolérem. S alig pillantom meg, Elszalad előlem. Nem tudom, hogy­ mért, de nagyon — Nagyon félhet tőlem! — FILEP MIHÁLY. J O R A L­­­E. Eredeti beszély. Irta Ifj. VANCZA MIHÁLY­­(Folytatás.) III. Nápolyba vezetjük a szíves olvasót. Nápoly Sannazar szerint,, egy darab ég, mely a földre esett, mindenesetre egyike a világ legszebb fekvésű városainak. Egy félhold alakú tágas és mély tengeröböl partján lépcső­zetesen emelkedik feljebb-feljebb a háttérben ölelő hegyek oldalain; határos vaskel­etről a mindig füstölgő Vesuv, Portiei, Torre del’ Greco, Torre del’ Annunciate kellemes fekvésű falvak, délről a tenger és annak habjaiban fürdő Capri sziget, nyugatról Posiappo, Pozzuoli hegyei, északról a Capo di Monte és tovább a Terra de Lavoro által. Mindezek oly kellemesen ölelik a várost, mintha művészi kezek nagy gonddal rendezték volna be. Ha ehet veszszük a csaknem mindig derűlt kék eget szeliden mosolygó napjával és éjjel csodás fényben tündöklő csillagaival, nem csoda, ha a nápolyi nép annyira szerelmes hazá­jába, hogy azt a szépség netovábbjának tartja, a­mint a nép ajkán ma is hangzó kifejezés bizo­nyítja. Védi Napoli e poi mari!*) Nápolynak legszebb utcája a Toledo, mely­­­­nek közepén emelkedik Bramantesmacrhese palo_ *) Nézd meg Napoly­t és meghalhatsz. Szerk

Next