Miskolczi Napló, 1903. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)
1903-08-01 / 173. szám
Miskolcz, 1903. augusztus 1. MISKOLCZI NAPLÓ fálé irányítani a fiókegyletünket még ,j a réginél is szebb virágzásba hozni. Petőfi napja. Haló porainak nem vetettünk ágyat, sírját az anyaföldben hiába keressük. De ha hamvainak nincs is helye a hazában, hiszen nem tudjuk hol porladnak, de emlékének van oltára minden magyar ember szívében. Ma van ötvennégy éve annak, hogy Petőfit a segesvári csatatéren utoljára látták. Ötvennégy esztendeje: ezt a napot mindenkor megünnepli az ország és az idén is mindenütt nagyobb Petőfi-ünnepségek lesznek. A honvédség köréből. A honvédelmi m. kir. miniszter f. hó 30-án kelt rendeletével Csőke Józsefet a miskolczi 10. sz. honvédgyalogezredhez, később meghatározandó ranggal, tartalékos hadapród tiszthelyettessé nevezte ki. Az ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Fűrész Viktor ügyvéd Mező-Csáth székhelylyel az ügyvédek lajstromába felvétetett. Hlavács Adolf ügyvéd Nagy Rőczén elhalálozván, a lajstromból töröltetett. Halaszthatatlan teendői ellátására Botta Gyula nagy-rőczei ügyvéd rendeltetett ki. Temetések. A Herzl-féle budapesti szanatóriumban tegnap elhunyt Silbiger Árminné temetése ma délután 2 órakor ment végbe óriási részvét mellett. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Silbiger Ármin mint férj, úgy a saját, mint Bertalan, Gyula és Géza gyermekei s alálírott rokonság nejében is, mély fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a legjobb feleség, anya, testvér és rokon Sibger Árminné szül. Paneth Ernesztin élete 60-ik, boldog házassága 34-ik évében, folyó hó 30 án délelőtt 11 órakor, hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. A megboldogult hűlt tetemei folyó hó 31-én délután 2 órakor fognak Miskolczon, Széchenyiutcza 31. számú gyászházból az izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Miskolcz, 1903. július 30-án. — Szeremley-Császár Pál az oly szerencsétlen véget ért honvédhadnagy tetemeit haza hozták, temetése madélután 5 órakor ment végbe a Városház tér 7. sz. alatti gyászházból az ev. ref. avasi temetőben lévő sírboltba. Hazatérő katonák. A 10. számú honvéd gyalogezred miskolczon állomásozó törzse, holnap érkezik vissza az ecsedi láp környékén tartott összpontosítás gyakorlatáról. A kassai Rákóczi-kiállítás. A kassai Rákóczi-kiállítás iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Mind számosabban jelentik be látogatásukat azok, akik nagyobb csoportokban utaznak Kassára a kiállítás megtekintésére, így a budapesti Vasúti és Hajózási Klub, mely különben Miskolczra is ellátogat 200 résztvevőt indít a kiállításra. A debreczeniek között is nagyarányú mozgalom indult meg éseddig mintegy 300 előkelő czivil jelentkezett. Gölniczbányáról 50 év. iskolai növendék és 50 földmives utazik legközelebb Kassára. Városunkból is többen utaztak magányosan és kisebb csoportokban a valóban érdekes kiállítás megszemlélésére. Értesítés: A sárospataki ev. ref. főiskolában a jövő 1903—1904-ik iskolai év szeptember 1-én kezdődik. A főgimnáziumban (melynek I. II. osztálya párhuzamos) a javító, pótló és magánvizsgálatok szept. 1—2 napján, a felvételek, beiratkozások szeptember 1—4 ig fognak végbemenni, s a tanítások 5-én megkezdődnek ; a theológián és jogakadémián pedig az előadásokra való jelentkezés határideje szeptember 8. és 9-ike. Az előadások szeptember 11-én kezdődnek. Beiratási díj új tanulók részére a gimnáziumban 4 korona, a theol.- és jogakadémián 8 korona. Tandíj és egyéb czimeken a gimnáziumi tanulók közül az I —II. osztályú prot. vallásuak egész évre 50 koronát, nem protestánsok 66 koronát, a III—VIII. osztályúak, ha protestánsok 48 koronát, hanem protestánsok 64 koronát fizetnek. A theol. akadémián a tandíj egész évre 18 korona. A jogakadémián a prot. vailásnak egész évre tandíj és egyéb czimeken 64 koronát, a nem protestánsok 86 koronát fizetnek. A joghallgató és gimn. tanulók tandíj-elengedésben részesülhetnek s erre vonatkozó kérvények augusztus 25-éig a főiskolai igazgatósághoz nyújtandók be. Ez iskolai évben gimnáziumi igazgató dr. Rácz Lajos, akadémiai és közigazgató dr. Székely György. Öngyilkos czigány. A rónák füstös nemzetsége felöl általánosan tudva vagyon, hogy a bátorság nem erős oldalok, valamint, hogy a nagy kaszással sem szeretnek semminemű vonatkozásba kerülni. Horváth György gubakarói (ez Miskolcz valamelyik czigánylakta részének népe is neve!) czigány azonban túltette magátt eme faji sajátságokon. Minthogy azonban úgy közönségesen nem érzett magában elegendő erőt, megfelelő roenynyiségű szeszt vévén magához, rezidencziájának egyik kiálló pontjára hajnali 5 órakor felakasztotta magát. Mikor ráakadtak már halott volt. Rendőrök és a közönség. Berecz Lajos rendőrőrmester egy kis könyvecskében czélszerű beosztással czimtárt, illetve Útmutatót állított össze a város közhivatalai, posta, távirda, ügyvédek,orvosok, fürdők, kórházak, egyletek, takarékpénztárak, stb.-ről, azon czélból, hogy azt minden rendőr zsebében tartva, a hozzáforduló közönségnek megbízható felvilágosítást adhasson. A czimtárban betűrendben vannak felsorolva a város régi és új utczái, úgyszintén a bérkocsitulajdonosok, azok viteldíjszabályzata, különféle ipari és élelmi czikkek árusítási helyei, valamint a miskolczat érdeklő vasúti menetrend. Berecz Lajos rendőrőrmester mindenesetre hiánypótló munkát végzett a czimtár összeállításával és már most csak arra van szükség s hisszük, hogy meg fog történni, hogy az egyes rendőrök a hozzáforduló közönségnek előzékenyen felvilágosítással szolgáljanak. Leharapta az orrát Boldizsár Mária szolgáló leány nem beszélt elég szépen Bálint András szolgalegénynyel. Ez annyira bántotta őt, hogy elhatározta, hogy bosszút áll kedvesen. Rálesett és ittas fejjel Boldizsár Máriát hajánál fogva az udvarra hurczolta, ott megverte keményen és féktelen dühében, emberi mivoltából kivetkőzve harapdálni kezdte. Nekiesett az orrának és leharapott belőle egy darabot- A leány sikoltására és siránkozására nagy tömeg verődött össze. Az előhívott mentők a sebet azonnal kimosták, Bálint Andrást pedig bilincsbe verve a rendőrségre szállították. )De mily nagy is a szerelem hatalma! A legény féltékenységből és sértett önérzetből kifolyólag követte el a tettét és ime a leány mintegy engesztelésül nem kivánja a legény megbüntetését. Az országos dijnok kongresszus. A Rimaszombatban augusztus hó 15. tartandó dijnok kongresszuson a miskolcziak közül a következők vesznek részt. Városiak : Lukács Árpád, Altmann László és Czakó Károly; a törvényszéktől Koncz József; az ügyészségtől Boda Pál; a pénzügyigazgatóságtól pedig Kohut János. A megyei és vasúti dijnokok nem küldenek ki senkit a kongresszusra. Miskolczi orfeum. Estéről-estére szép számú közönség előtt tartja előadásait az orfeumtársulat. Az új direktorok mindent elkövetnek, hogy változatos és kellemes műsorral szórakoztassák a közönséget. Naponta 2 eredeti bohózat megy, melyek közül a „Bohémé“ czimű tetszik különösen. Sokat tapsolja a közönség Kaczér Erzsi énekesnőt, aki ügyesen előadott sanszonjaival tűnik ki. Reimer k. a. divatosskók-vakjával arat tapsokat. A Miskolczi Napló ered. táviratai. Képviselőhöz. Budapest, julius 31. (Saját tud.táv.) Háborgó tengerhez hasonlított ma a képviselőház. Mint amikor a nekivadult elemek felkorbácsolják a piszkos, kavargó hullámokat, azonképen hullámzott, zúgott, kavargott ma a képviselőház. Rendes, normális tanácskozásról szó sem lehetett. Volt ugyan szó jegyzőkönyvhitelesítésről, napirendről, holmi egyébről, de ez mind úgyszólván a megrögzött forma kedvéért volt. Az egyetlen, a mindeneken és mindenek felett uralkodó hatóerő a megvesztegetés kérdése volt. Kossuth Ferencz ma odaadott a harczolók közé és ő volt, aki felszólította a vesztegetés gyanújába keveredett gróf Khuen-Héderváry volt horvát bánt és jelenlegi magyar miniszterelnököt, hogy tartsa kötelességének követni kebelbarátját, gróf Szápáry Lászót és mondjon le. Az ülés külsőségéről még anynyit, hogy a karzati jegyekért formális harcz folyt. Minden karzat zsúfolva volt. A képviselők is rendkívül nagy számban jelentek meg a mai ülésre. Az ülés lefolyása a következő: Elnök : Tallián Béla, tíz óra után az ülést megnyitja. A harcz nyomban a megnyitás után, a jegyzőkönyv hitelesítéseken kezdődött. Egymás után állottak fel: Barabás Béla, Polónyi Géza, Lengyel Zoltán és Holló Lajos és semmisnek, törvénytelennek jelentik ki a jegyzőkönyvet. Egybehangzóan kijelentik, hogy a jegyzőkönyvben valótlanságok vannak. Utalnak rá, hogy a következő ülés napirendjét már éjfél után állapították meg, ami törvénytelen. Mind a négy képviselő módosítványt nyújt be a jegyzőkönyvhöz. Elnök a jegyzőkönyv kifogásolt részeit egyenként felteszi szavazóra. A Ház Polónyi, Lengyel és Holló módosítványait elveti. Barabás Béla módosítványát azonban, mely szerint vétessék a jegyzőkönyvbe az, hogy „ülés vége 12 óra 55 perczkor“, elfogadtatott. Szavazás közben viharos jelenetek játszódtak le. Lengyel Zoltán ugyanis, a szavazás közben újból szólni akart. Az egész jobboldal erre viharosan kiáltja: „Ki vele!“ A baloldal egész özönét a sértő közbekiáltásnak adja vissza. Lengyel Zoltán a szótól nem áll el. Irtózatos kavarodás támad. Rettentő zaj, lárma, padok döngetése tölti be a termet. Lázban ég az egész Ház. Tallián elnök nem képes a rendet helyreállítani és a legrettentőbb khaoszban felfüggeszti az ülést. Szünet után Az elnöki emelvényen gróf Apponyi Albert jelenik meg. (Viharos éljenzés.) Gróf Apponyi Albert elnök csendre és nyugalomra inti a képviselőket, és kijelenti, hogy a házszabályokat szigorúan és pártatlanul fogja kezelni. (Éljenzés.) De amint ő betartja a házszabályokat, tartsák be a képviselők is a Ház minden oldalán. (Éljenzés.) Ezután bejelenti az elnök, hogy napirend előtti felszólalásra jelentkeztek meg a következő képviselők : Gajary Géza, Kossuth Ferencz, Eötvös Károly, Komjáthy Béla és Veszi József. A szó Gajary Géz illeti. Gajary Géza személyes kérdésben kijelenti, hogy a szerdai éjjeli ülésben Polónyi Gézát sérteni nem akarta. (Helyeslés.) Kossuth Ferencz — pártja lelkes ovácziója közepett — kezd szólni. Intézeti fehérnemünk leányok és fiuk részére legczélszerűbb a teljesen megbízható Braunfeld Sándor fehérneműek áruházában beszerezni, amennyiben ez az egyedüli hely, hol minden darab áron a legolcsóbb szabott árszámokkal láthatóvá van téve, miáltal alku és túlfizetés ki van zárva. 3