Miskolczi Napló, 1910. március (10. évfolyam, 53. szám)

1910-03-06 / 53. szám

2 morandumában azzal, hogy sürgeti a városi hatósági orvosoknak a gyakorlattól való eltiltását. Tiszta dolog, hogy az a hatósági orvos, aki megélhetése miatt kénytelen ez idő szerint magángyakorlatot is folytatni, hatósági egészségügyi teendőiben korlátozva van. Ideje sincs ahoz, hogy teljesen hivatásának éljen, aztán — hiába — nagyon gyakran olyan helyzetbe is jut, hogy a hatósági minőség összeütközésbe kerül a magánorvosi érdekkel. Ezt csak azáltal lehet gyökeresen megakadályozni, ha anyagilag teljesen független exstenciát biztosítanak neki. A közönség is egészen más szemmel nézi a hatósági orvos intézkedéseit, ha tudja,hogy ez tisztán hivatali kötelességeinek él. Ennek az ügynek rendezése talán tetemes anyagi terheket ró az érdekelt városokra, de ez elől a közegészségügy érdekében kitérni nem lehet. Busás haszna a városok egészségügyének általános javulásában fog nyilvánuli. Rendezésre várakozik a vármegyei fő- és járásorvosok szolgálati ügye is a fizetésszabályozással egyetemben, aztán módját kell ejteni annak, hogy a községek a mainál hathatósabban teljesíthessée egészségügyi fontos hivatásukat. Az országos orvos szövetség mindig behatóan foglalkozik hazai közegészségügyünkkel s most is érdemes munkát végzett, hogy az égő bajok orvoslását az körökn szorgalmazta. Kiv . , hogy kérő és figyelmeztető ara ezúttal ne legyen pusztán elhangzó szó. És kiváltos, hogy az illetékes helyen elhangzott kedvező ígéret . tbb megvalósulón levetette a kalapját, keztyüjét, s s hozzáeídult a barnához. — Gittuci, édes Gittuskám úgy érzem, mintha ismét gyermekei lennénk. Vidám, bohó, leckét tanuló, harisnyát kötő boldog kisleányok. — Régen volt az Klárkcám. Azóta öregek lettünk. Egymásra néztek. Azután nevettek, hangos, boldog kacagással. Szép volt mind a kettő. A szőke egy kicsit meghízott de még mindig hatékony szép lányos alak volt. Teljes virágában volt mind a kettő. A szőke egy szép, hamvas fehér rózsához hasonlított. A barna egy pompás égő piroshoz. — Gittuci, tíz éve nem láttuk egymást. Beszélj, beszálj magadról. Mi történt azóta veled? — Kezd el te, édes — én majd folytatni fogom. — Olyan kevés mondanivalóm van Gitms. Feladták rám a hosszú ruhát alig múltam tizennyolcz éves, aztán vittek egyik bálból a másikba. Egy egész télen jourostam, — aztán előkerült a Tündérkirály. — Olyan, amilyennek megálmodtad? Barna, magas, szép, kedves, okos ? És reszketett a hangja, amikor azt súgta: szeretlek . . .? A szőke keserűen mosolygott. — Egészen más Gittuci, — egészen más. Barna, de egy kissé elhízott s már nem is nagyon datai. De híres ember. Kitünő sebész. És sok a jövedelme. Az apám akarta. Nem szerelmi házasság. Az én részemről legalább is nem az. A lányok mind szerették volna, irigyelték hogy engem választott. Ő volt a legjobb parthie. És én úgy sem voltam szerelmes senkibe — én nem tudom mi a szerelem Gittus — de te, beszélj, beszélj magadról. — Én nem voltam egy bálonaim. Egy hangversenyen zongoráztam — ott is serkentem meg az urammal, ő forgatta a kottám. Megszerettük egymást. A szüleim ellenezték eleinte a házasságom. Szerintük érthtő okokból. Szegény fia s kevés a fizetése. Nekem meg nincs hozományom. Hogy fognak megélni ? Kényelemhez, jóléthez vagyok szokva. Egész nap olvasok, zongorázok vagy festek. Hogy lenne ha erről le kellene mondanom ? Mondjak le inkább ő róla. Majd elfelejtem s jön egy más, aki jobb parthie lesz. — Nem mondtam le. A felesége lettem. És nagyon boldog vagyok. Egyszerűen élünk, Szerény a lakásnál, nincs csak két szobánk. De én nem is vágyom többre. Szakácsném sincs, szobaány sem, csak egy kis cselédet tartok, én magam főzök, dolgozom mindent. De szívesen teszem. Nagyon szeretjük egymást. — Milyen az urad ? Szép ? — Olyan, amilyennek megálmodtam: szőce, kék szemű, művelt lelkű, komoly, okos ember. Szép. Nekem ő a legszebb az egész világon. Megértjük egymást. Egy a gondolatunk, a vágyunk Erre vágytam. Többre nem. Ez a legfőbb, ez minden. — Gittus, hisz akkor te . . . — Igen Klane ám, én szegény asszony vagyok. Ugye ezt akartad mondani? De én azért nem nélkülözök semmit. Mindenünk van ami szükséges. A szőke akaratlanul is végignézett az egyszerű kalapon, ruhán. Ne szólt semmit, de a másik megértette a pillantását. — Nem vágyom fényre, hiú csillogásra. Az otthonom az én kis világom. Azonkívül nem érdekel semmi, nem törődöm senkivel. Az uram betölti az egész lelkem és a kis fiam . . . A szőke meglepetve kérdezte: — Hát gyermeked is van ? Volt valami keserű, irigységféle, a hangjában Da a másik nem vette észre, boldogan, büszkén mondta: — Egy édes kis fiam. Egészen olyan, mint az apja. Szőke haja, kófészemű, csacsogó kis gyermek. Ha látnád, milyen szép, milyen kedves és okos. Hát neked van-e gyermeked, Klára? — Nincs. Az uram ideges apa is az vagyok. Nem szeretjük a gyermeksírást. Talán még a kacagását sem tudnánk tűrni. Szerencse, hogy nincs. — Csodálatos, hát nem hiányzik nekik? Nem vágytok rá? hisz anélkül . . . — Óh, időnk sincs rágondolni, MISKOLCZI NAPLÓ Miskolci, 1910. miem 6. Országunk sorsát olyan közelről érinti egészségügyünk javulása, hogy minden erre vonatkozó komoly munkát örömmel és köszönettel kell fogadni. Miskolcz város műszaki ügyeiről és üzemeiről.*) Írta : Szűics Sándor, városi főmérnök. Az országnak ipari, kereskedelmi, gazdasági, kulturális és egyéb téren való haladását leghívebben a városok fejlődése tükrözi vissza. A városok fejlődésében viszont jelentékeny szerep jut a műszaki alkotások révén a műszaki erőknek ; természetes tehát, hogy fejlődő városokban ezen fejlődés irányításában is résztvevő mérnökök mindinkább növekedő sereget találtak. A céltudatos, eredményesebb munka biztosítása hozta aztán létre a vidéki mérnöki egyleteket s adta meg az impulzust arra, hogy mint vidéki osztályok keressék a szorosabb, kapcsolatot a „Magyar Mérnök és Építész Egyletétől. S csak rámutatni kívánok azon örvendetes tényre, hogy itt Miskolcon , a közigazgatásilag ugyan ki önálló, de a valóságban már Miskolcihoz tartozó Diósgyőr vasgyárban lakó 100-nál több mérnök vidéki osztálylyá alakulásával a vidéki városok közül az elsők közt adta bizonyságát annak, hogy városunk is hazánknak műszaki alkotásokra bő alkalmat nyújtó, fejlődő, haladó városai közé tartozik, ti az előző avató gyűléseken meg honosodott szokásnak engedek, midőn ez alkalommal az ország különböző vidékeiről összejött kortársak előtt Miskolcz városát s törekvéseit — a rendelkezésemre álló időre tekintettel vázlatosan — műszaki vonatozásban ismertetem, látta. A tatárok, törökök pusztításai után mindannyiszor újra épült város belső területe Kneidinger geometra 173. évi felvétele szerint 370 kat hold s az 1780. évben II. József trónralépésének évében tartott népszámlálás szerint 2400 házban 13145 lakos találtatott. Egy házra esett tehát 246 □ öl (885 ma) terület és 55 lakos szám ; egy lakosra pedig 45 □ öl ( 162 ma terület; egy hektár területre tehát 61 lakos. A várost környező dombokon ugyanakkor volt még igen élénk borkereskedelmet bizonyítva — 1424 borház , ezek száma ma 1252. A város belső területe 1817 ben Domby István felmérése szerint 567 kát. hold. Ma pedig Heőcsaba községből 1909. évben a városhoz csatolt területtel együtt a város egész területe 9280 kát hold, tehát kis terület, ami a város lakosságát belterjes városi életre, ipari s kereskedelmi foglalkozásra utasította. Az egész területből esik : Szántóföld és rétre Szőllőkre ................... Legelőkre .................. Terméketlen területekre, utak, gödrök, vízfolyásokra .................. Temetőkre .................. Vasutakra .................. Belterületre.................. A mai 60 030 nyi lakosszám és 4105 ház mellett egy házra esik átlagban 434 □ öl , 1560 ma terület és 146 lakos; egy lakosra 2975-öl , 107 ma Ezek a számadatok az 1780 és 1910 évre szembeállítva, azt igazolják, hogy a város terjedésével nincs helyes arányban a belső területek kihasználása, mert az egyes házra eső terület növekedett s e terjengőség mellett kedvezőtlenebb arányban nőtt az egy házra eső lakók száma. Városszabályozás. Ezek után egyik legfontosabb, vonatkozásaiban állandóan napirend a lévő kérdésünkre , a városszabályozásra terjeszkedem ki. E tekintetben sok a tennivalónk, mert mint hazánk minden városa, Miskolcz is csak az utóbbi néhány évtizedben fejlődhetett, midőn a bekövetkezett békésebb időszak ezt lehetővé tette. A városszabályozásról épen csak a legújabb időben, alig .5 — 20 év óta lehetett szó s oly szűk korlátok közé szorítva, hogy a későbbre maradt el nem kerülhető szabályozások sokszor az előző évek számos építkezései miatt is, mindig több nehézségbe ütköznek. A belső területen lévő hosszú, keskeny telkek kedvező kihasználása párhuzamos új utcák nyitásával nem mozduttatván elő, az idők folyamán vagy a lehető leghelytelenebbül, egészségi, tűzbiztonsági , forgalmi szempontból egyaránt hátrányos módon, keskeny közök keletkezésével építtettek be, amint legjellemzőbb példa erre a XVIII. század végén keletkezett számos „Gordon* köz és — sajnos — a Széchenyi utcából nyíló több köz, vagy ma is beépítetlenül, kihasználatlanul vannak s előmozdítják a város idő előtti kifelé terjedését. Pedig a város belterületén található sok köz keletkezésével egyidejűleg az 1773—1817. közötti időszakban az akkori térképek összeegyeztetése alapján nagyon fontos és helyes városszabályozási műveletekre is találunk. Az egyikkel a Miskolc*— sajószentpéteri transversális főforgalmi útnak, a mai Kazinczy-utcának a Horváth és Széchenyi utcák közti szakasza nyittatott ki, a másikkal a mai Régiposta-utca hosszabbittatott meg az Ujváros-utcától az 1773. évben még gyepes, körül nem épített Búza térig. Bár ugyanez történt volna a Horváth-utcával is s gondoltak volna már akkor a Széchenyi utca és Zsolczai-kapu jövőbeni párhuzamos útjaira, melyek, létesítése ma annyi áldozatot igényel. (Folyt. bev.) 4203 K.h. 1613 »» 1593 71» 583 971 487)1( 1267)71 1114»7) Népességi és területi viszonyok. Városnak régi város , legrégibb feljegyzés róla Bála király névtelen jegyzőjének XII. századbeli történelmi feljegyzéseiben van oly módon, mely azt sejteti, hogy azt már honalapító Árpád Győr várával itt ta*) Felolvasta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Miskolcz—Diósgyőri osztályának 1909. febr. 17-én tartott avató közgyűlésén. Tenniszezők figyelmébe. Miskolcz, március 8. . A Miskolczi Sport Egyesület elnöksége értesíti tagjait és a tenniszsportc iránt érdeklődő közönséget, hogy tennisz pályáit f. évi március hó 15 én d. u. 4 órakor fogja megnyitni. Az egyesületnek öt teniszpályája van, melyek közül két pályán egész nap, a másik három pályán pedig csak délután 5 óráig lehet játékórákat előre kibérelni. Jr. HALÁSZ miskolczi szakorvos, „Sanitol“ tor, védjzÿyzzti száj- és fogápoló szerei minden eddigi létezőket felülmúlnak, tudományos vizsgálatok alapján tökéletességes önegbízhatóságban. A fifro alatt — használati utasítás szerint eljárva — feltétlenül meggátolják. A fogak ideálisan tiszták lesznek. Ülle vigte,en kalten is szájíz kápsídik G'/ELYESE KÉT fertőzőbajoktól biztosan megvéd. Évek óta közhasználatban, kaphatók — használati utazttakkal — minden gyógytárban és drognériában. Nagy üveg szájvíz 2 korona. — Kis üveg 1 korona 20 fillér. — Fogpor 1 korona. — Fogkefe 1 korona 40 fillér.