Miskolczi Napló, 1910. augusztus (10. évfolyam, 181. szám)
1910-08-17 / 181. szám
2 A miskolczi ipartestület jubileuma. — A díszközgyűlés. — Miskolcz, aug. 16. A miskolczi ipartestület vasárnap, augusztus 14-én ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját. Az ünnepély jelentőségét lapunk vezető helyén méltatjuk. Kiemelkedő mozzanata volt a díszközgyűlésnek dr. Sugár Ignác kamarai titkár ünnepi beszéde, mely felölelte a testület történetét, az iparosság fejlődését és nagyhatású szavakkal buzdította az iparosokat a további küzdésre. A közgyűlés folyamán lelkesen ünnepelték Pfliegler J. Ferenc kir. tan.elnököt, akiönzetlen, odaadó buzgalommal küzdött mindig az iparosság érdekeiért és tevékeny részt vett az Ipartestület alakításában és annak ezidőszelőtt is elnöke. A díszközgyűlés. Impozáns számban gyülekeztek össze az Iparoskor Kossuth-utcai nagytermében az ipartestület tagjai. Jelen volt ezenkívül közéletünk több előkelősége. A város képviseletében dr. Nagy Ferenc helyettes polgármester, a kamara képviseletében Radvány István kamarai elnök és Wittich Andor titkár, továbbá dr. Tüdős István, dr. Tóth Dániel városi fő ügyész, Lukács Béla rendőrfőkapitány, Wiegner Gyula iparfelügyelő, dr. Végh Árpád iparhatósági biztos stb. A közgyűlési terem mellett helyezkedett el a Polgári Dalosegylet, mely a díszközgyűlés megnyitása előtt a Himnuszt elénekelte. A Himnusz elhangzása után kezdetét vette a díszközgyűlés. Pfliegler Ferencz elnök : Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Kedves vendégeim és mindazok, akik szeretettel, akik jóindulattal viseltetnek ezen ipartestületi intézményünk iránt, szívből fakadó Istenhozottat mondok Önöknek. A mai együttlétünk, összejövetelünk köszöni létét ipartestületünk 1900-iki évzáró közgyűlése azon határozatának, hogy az megbízta az elöljáróságot, hogy a testület negyedszázados fennállásának emlékét díszközgyűléssel ünnepelje meg. Az elöljáróság legjobb tehetsége szerint igyekezett bár korlátolt keretekben a mi viszonyainkhoz arányosítottan eleget tenni a feladatnak és ime itt vagyunk ! Istennek legyen hála, Miskolcz városának szinejavát látják itten, iparostársaink, akik ezelőtt egy negyedszázaddal oly nagy ellenszenvvel, olyan bizalmatlansággal fogadták ezt az intézményt, itt vannak és szíves készséggel támogatják azt az intézményt, amelyet az 1884 iki ipartörvény oly üdvösnek és oly jónak talált, hogy a régi időkről átmenetet alkosson. Én tisztelt uraim nem tehetek mást, mint kifejezem az ipartestületnek azon jókívánságot, hogy az isteni gondviselés amint eddig megtartotta testületünket, őrködött felettünk, őrködjön a jövőben is s maradjon meg az egyetértés közöttünk. A mai tárgysorozat folyamán elmondandó ünnepi beszédet dr. Sugár Ignác úr volt szíves magára vállalni. Bejelentem, hogy az országos iparosegyesület, valamint az ipartestületek országos szövetsége, Pelikán és Gyukits Budapestről, a miskolczi szr. ipartestület, valamint Pollik Kázmér üdvözletüket részint táviratilag, részint meleghangú levélben fejezték ki. Méltóztassanak tudomásul venni vagy ezeknek felolvasását elrendelni. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Holczer Ferenc titkárt, a hitelesítésére pedig Bátorffy Ferencet, Kálmán Mór és Szlavkovszky Imre tagokat. Felkéri dr. Sugár Ignácot ünnepi beszéde megtartására. Dr. Sugár Ignác szólalt fel ezután. Tartalmas, nagyhatású beszédét e szavakkal kezdte . A mai rohanó korszakban huszonöt esztendő szemmérték szerint talán sokkal nagyobb, mint a régi világban. Ma úgy rohan, halad az idő, hogy azt hisszük, hogy ami huszonöt esztendő előtt történt, talán már századokkal ezelőtt történt. — Ennek oka, tisztelt diszközgyűlés az, hogy hazánkban az átalakulás érs változás szerfelett rohamos, de különösen érzi ezt a magyar kézműves osztály, érzi küözösen Miskolcz városának kézműves osztálya azért, mert e város legősibb időktől kezdve mindenha kézműves város volt. — Nyilvánvaló, tisztelt diszközgyűlés, hogy itten az események nem mennek simán és nem zajlanak le puszta egyszerűséggel, mert az egész ország gazdasági és társadalmi életét átalakító nagy események ebben a városban mindig keltenek érdeklődést, mindig keltenek mozgalmat, ami helyes is, mi természetes is, mert ez a valódi élet, mert küzdelem nélkül se a magánéletben, se a közéletben sikereket elérni, de különösen tartós alkotásoknak alapját , megvetni majdnem lehetetlen. Vész ié a vihar között, nagy hullámok között született meg a miskolczi általános ipartestület. Ha ma forgatjuk la huszonöt év előtti eseményeknek í alapjait, avagy ha ma azok, akik I tevőleges részesei voltak, avagy taán emlékezetből vizsgáljuk a huszonöt év előtti eseményeket, akkor nagyon sok dolgot egészen megérthatónak, természetesnek fogunk találni , nagyon fogjuk érteni, hogy akkor a hangulat nem szólt az ipartestület mellett, sőt lehet mondani, megalkotásának nehézsége érthető, igen tisztelt uraim azért, mert Mis-kolcz város legutolsó félszázados fejlődésének lehető legnehezebb gaz-dasági és szociális évtizede az, amely ezen ipartestület megalkotását megelőzte. 1870-től 1880 ig volt az a legnehezebb időszak, amelyben eldőlt Miskolci város fejlődésének sorsa és ma mondhatjuk, hála Istennek szerencsés irányban dőlt el. Ma már, mikor egy három-négy évtizedes tapasztalat áll hátunk mögött, ma már érezzük és tudjuk, hogy milyen hibák követtettek el a múltban. Ma már meg tudjuk ítélni, hogy mi a felelősség, amely ebből a hibából a társadalmat illeti. Maga az új magyar törvényhozás se tudta hirtelenében, hogy mit csináljon a hatvanas évek végén és a hetvenes évek kezdő idejében. Azt hittük, hogy a politikai életben jelentkező nagy szabadság az újabb alkotmány visszanyerésével együtt gazdasági táron is teljes mértékben fog jelentkezni. Jelentkezett is kétségtelen. Hazánk nagy lendületnek indult 1867 után s az akkori vezető férfiaink azt hitték, hogy egy uj ipartörvény megalkotásával a szabadságnak minden irányban való teljes lehetővé tételével meg fogják menteni, a régi kézműipart lehetővé fogják tenni, hogy a régi kézművesség tapasztalatával meglevő gazdasági s társadalmi erejével ismét elfoglalhatja azt a helyet, mely őt hivatásánál fogva, eddigi súlyánál fogva a társadalomban és a hazában megilleti. Azonban tisztelt díszközgyűlés, mindnyájan tudjuk, ezek a várakozások nem váltak valóra, oly rohamosan történt az átalakulás, oly hirtelen és váratlanul csapott le az uj időknek szelleme és minden vivcaanya az elnyomott, elmaradt magyarságra, hogy képtelen volt ráhelyeznedni a modern haladásnak arra a mezejére, amely szabályos meg nem zavart kézműipari fejlődést lehetővé tett volna. A kézműipar történetét vázolja ezután. A miskolczi kézműiparosság szomorú hanyatlásának legsötétebb fejezete — úgymond — 1870-től 1880-ig van. A mi viszonyaink között azért mutatkozott akkor erősebben, mert viszont más oldalról a nagy Miskilcz, a jövendő Miskolcz fejlődésének nagy alapjai éppen akkor rakattak le. A gazdasági viszonyokat két helyi körülmény tette külnösen szomorúvá. Az egyik a filoxera nagymérvű pusztítása, amely tetőpontját épen a hetvenes évek végén érte el; a másik az 1878-iki árvíz, amely emberéletben nagy pusztítást okozott és az ipari fejődésre is nagy kihatással volt. Kisiparnak végleges elzüllésének akadályai voltak, amiként bátor voltam említeni a város vasúti fejlődésében, abban, hogy mellettünk és közelünkben gyárak és bányavállalatok keletkeztek és a városhoz távoli lakosságot lassanként felszívni és magukban felvenni képesek voltak. A miskolczi iparosság átérezve a helyzet súlyát, az ipari mozgalmakban az újabb alkotmányos néra óta teljes mértékben vett részt és ma sok olyan férfiúról emlékezhetik meg, akiknek sajnos, talán már a nevük is feledendőben vagy veszendőben van, akik akkor azonban — áldhatjuk a sorsot — szerfelett nagy és erős szerepet játszottak. Viszont vannak még ma is olyan férfiak, akiknek köszönhetjük a sors által, hogy a régi küzdelemben megőrizve testi lelki épségüket, kerülhettek elé ha ma tanúi lehetnek annak, hogy az az első rémlátás, amely elődeinket akkoribanelfogta, valóra hála Istennek nem vált. Miskolcz város akkori iparosvezérei, akik között ma is szerencsénk van közöttünk ünnepelni Radwiny István kamarai elnököt, Pfuegler ipartestületi elnököt és a sajnos, gyengélkedése miatt távollevő Putnoki Antal urat (élénk éljenzés) — igyekeztek azt megtenni, hogy megpróbálták, vájjon a régi szervezetek helyébe lehetne e egy miskolczi ipartestületet alkotni. Meg kell még említeni, tisztelt díszközgyűlés, hogy ezek a férfiak nem csüggedtek és későbbi ipari életükben is mindig nagy szerepet játszottak és ezúttal teljes kegyelettel megemlítendők. Kulcsár Károly vezetése alatt 1884 ben összeállottak mindazok, akik a jobb jövő reményében hittek, akik vártak és reméltek egy jobb jövőt a kézműves iparosság részére. Az első alapítók közül igen tisztult díszközgyűlés, ma is közöttünk üdvözölhetjük ma is éltethetjük és érdemeiket ma is elismerjük Brucker Péter, Freiszig Ede, Hisz Miklós, Homár József, Kócs Sándor, Osgyány József, Pfuegler J. Ferenc, Putnoki Antal, Újhelyi Miklós, Volta Gyula, Zsrcovszky Zsigmond uruknak. Eközben hosszantartó élénk éljenzés között leleplezték az arcképeket. Ezeknek a jelen férfiaknak — folytatta a szónok — hálánkat, tiszteletünket és rokonszenvünket mivel mutathatták volna meg inkább, mint azzal, amit a polgár adhat a polgárnak, adhat hálával, köszönettel és elismeréssel és avval, hogy minden idők egyik szerény emlékezete szerint képmásaikat ipartestületünk díszterme részére megőrizhetjük. Az első elöljáróság ahogy megalakult, munkáját szorgosan megkezdette és az első elöljáróságból ma közöttünk üdvözölhetjük a fent említett urakat. Valamint vannak számosabban közülök, akik azonban távol vannak a várostól. Szól az Ipartestület fejlődéséről. Akkor egy kis házban húzódott meg 300 frt lakáspénzzel az ipartestület. Ennek ellenében a nm testületi költségvetés és a mai díszközgyűlésnek a helye a haladást és a fejlődést külsőleg is kifejezi. Akkor az első esztendőben az egész költségvetés volt 1250 frt bevétel és 1180 frt kiadás, ma a huszonötödik esztendőben tisztelt díszközgyűlés 14600 kor. bevétellel szemben 14400 kor. kiadás áll Ezek a számok nemcsak a fejlődést mutatják, de mutatják egyúttal azon áldozatkészséget, amelyet a miskolczi kézműiparosság a testület érdekében kifejt. Beszédét a következő szavakkal fejezte be : Talán ennyi elég ebben a szerény ünnepi keretben, hogy ha az ipartestület negyedszázados jubileumánál mindezekről megemlékezünk. Megemlékezhetünk pedig azzal a megnyugvással, hogy amit az élet a MISKOLCZI NAPLÓ Miskolci, 1910 augusztus 17. ALVAT vasé- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél és hurutos bántalmaknál kitűnő hatású. * Természetes vasmentag savanyú VÍZ. — Kcphtto átvinyvik«r«»k*»MMkb*a et gydgys»rtárikbait. 3GHUL.TB8 ÁGOST aiinyo-Lipius S*lvatorforr*»-Vállal*t, tadaprai, V. Rwdolf-raspirt I A „MISKOLCZI HITELINTEZET“ részvénytársaság Kölcsönöket ad : értékpapírokra és bekebelezés feltételével ingatlanokra. Leszámítol: helyi valamint idegen váltókat. Hitelt nyújt: folyószámlás elszámolásra. Vesz és elad: mindennemű értékpapírokat és pénznemeket. Megbízásokat elfogad : a budapesti vagy bécsi tőzsdén eszközlendő értékpapírok vételére és eladására a legjutányosabb feltételekkel. a