Miskolczi Napló, 1911. április (11. évfolyam, 95. szám)

1911-04-26 / 95. szám

XI. évfolyam, Miskolcz, 1911 április 26. Szerda. 95. (2872.) Sziám MISKOLCZ! NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELÖFIZETIM ÁRAK: Bt­ if van: Igéu évre 16 ke*. m évre 3 „ Negyed évre 4 Vidéki­*: Sgása éíM nö kor. F61 évre 10 „ Negyed évre 6 „ 8gy*sz Kim ára 9 fillér. — Kapható minden hirlapalárvajtónál Felelős szerkesztő : HUBERTH JÁNOS. ■iirktiitiitg: Hunyadl-utea S-lk szám. Telefon 30. Kiadóhivatal: Hunyadl-utea 2-ik szám. Telefon 04. A Ulf MfrilMnl rtttét Illet# k£aUrn£nyab fi •«•rkfta*t*séghaa; olfflooU* “ feiréaMoak et fatesil&IAsok s kfoééhivatalhoz Intéatn^ék. Városi közgyűlés. Villamos központi telep­ — Téglagyár, Miskolcz, 1911. ápril. 25 A modern gazdasági irányzat, az okos kommerciális szellem talált utat a városháza tanács­termébe. Ma már nem lehet egy várost úgy vezetni, hogy a köz­­igazgatási ügyeket jól-rosszul, sablon szerint elintézik, hogy aktákat gyártanak, hanem úgy kell vezetni egy várost, mint egy nagyszabású gazdasági in­tézményt, sőt kimondhatjuk, hogy úgy kell vezetni, mint egy komplikált vállalatot, amely mint élő szerv vesz részt a modern gazdasági erők mérkőzésében.­­ Ezzel kettős célt ér el a város. Nevezetesen, először jövedelem­hez juttatja a várost, másodszor a közönség érdekeit védelmezi és a közterheket csökkenti. A tegnapi közgyűlés a tanács javaslata alapján tüntető és im­ponáló módon megszavazta a villamos központi telepet és a téglagyár létesítését. A legteljesebb elismerés illeti a város vezetőségét, hogy ezen nagyfontosságú létesítményeket kezdeményezte, alapos körülte­k­intéssel előkészítette és szívós kitartással megvédelmezte. Mél­tán rászolgált a város vezető­sége az egész közönség hálájára. Elégtételünkre szolgál, hogy a Miskolczi Napló ebben a kérdés­ben elejétől fogva következete­sen a villamos központi telep és a téglagyár létesítése mellett fog­lalt állást és így a tegnapi köz­gyűlési határozat a Miskolczi Napló állásfoglalásának a győ­zelmét is jelenti. Korszakos jelentőségű a vá­rosi törvényhatósági bizottság tegnapi határozata és lesz még alkalmunk a lefolyt események tanulságaival foglalkozni. Egyelőre adjuk a közgyűlés­ről szóló tudósítást. Báró V­a­y Elemér főispán a közgyűlést délután 3 órakor meg­­nyitja. Dr. Nagy Ferencz főjegyző előterjesztésére elhatározzák, hogy a buzatéri Braun-féle sóház 20.000 korona vételára a törzs­­vagyon-alapból fedeztessék. Tudomásul veszik a belügymi­niszter határozatát, melylyel a bordélyügyről szóló szabályren­deletet jóváhagyja. A II-osztályú könyvelői állás rendszeresítéséhez hozzájárul a közgyűlés. A pinczefelügyeletről és a pin­­czeutak rendezéséről s fentartá­­sáról alkotott szabályrendelet jó­váhagyásáról szóló belügyminisz­teri leiratot tudomásul veszik. Dr. Halmay Béla tb. főjegy­ző bemutatja a márcziusi hóról szóló polgármesteri jelentést, melynek statisztikai adatait már ismertettük a közigazgatási bi­zottság üléséről szóló tudósítás­ban. A jelentés további részében közli a polgármester,hogy a föld­művelésügyi minister Miskolczon borközraktárt szándékozik létesí­teni. Megbízottait ki is küldte, a kik a borközraktár céljaira a Kő­poroson levő K­erczmann-féle pincét szemelte ki. Ezzel szemben a város ígéretet tett, hogy a bor­közraktárhoz vezető utat jókar­­ában tartja s a villamos vasút szárnyvonalának a borközraktár­hoz leendő kiépítéséhez a város megadta az engedélyt s a raktár­ban elhelyezet bor adómentessé­gét biztosítja s kövezetvám men­tességet ad. A csatornázási munkálatok kö­zül március végével elkészültek a Sajó parti elágazó akna zsilipek­kel együtt s 37 dr. házi csatlakozó bekötés a Baross-, Vay-utakon s a Zsolczai-kapuban. Elkészültek a szennyesviz csatorna több szaka­szai. Építési Programm április hóra. Szenyesviz csatorna: Széchenyi, Hunyadi, Kazinczi, Palóczi, Jókai­­utcák, Városház tér és Luther­ tér, valamint a házi csatlakozások. Meleg szavakban emlékezik meg a jelentés a városi tanács egyik érdemes tagjának, Krizsa­­novszky Józsefnek jubileumáról. A jelentést tudomásul veszik. A villamos vita. Dr. Nagy Ferenc főjegyző is­merteti a tanácsi előterjesztést a városi villamos központ létesítése tárgyában és ezzel kapcsolatban a miskolczi villamossági rész­vénytársaság által, a vízvezeték és csatornázás hajtóerejének szol­gáltatására és a villamos közvilá­gításra tett ajánlatát. A tanács aziránt tesz előterjesz­tést, hogy a Pazár István által készített tervek és költségvetés alapján, a bizottság határoza el a városi vilamos központ létesí­tését. Ismerteti a centrále létesítési tervének előzményeit és azokat a célokat, amely erre a várost in­dítják. Pazár István fogott hozzá a centrálé tervezéséhez, amely a városi üzemeken kívül ellátná a mellékutcák közvilágítását és a­mikor a társaság privilégiuma le­jár, a főutcákon is ellátná a cent­rálé a magánvilágitást. A centrálé létesítése 558.000 koronát, az évi fenntartási költség, az amortizá­ciós törlesztéssel együtt 94.000 koronát tenne ki. — Ez a városi üzemek, ingatlanok jövedelmeiből Elise. — Irta: Vécseiné Jankovich Lujza. — A Miskolczi Napló eredeti tárcája. — Mit tehet ő róla, hogy nem így­­an ! Hogy még az apja is rajta felejti a szemét . . . íme, most is, hogy behozta az ételt, olyan furcsán néz reá, hogy a forró vérhullám egyszerre elönti az arcát és zavartan rebegi: — Parancsol valamit ? Illés gondolt magában egyet. El­szántan, egyszerre nekimegy a cél­nak. Lássa, mi lesz a vége ? A sok csűrés-csavarás úgy sem ér itt sem­mit. — Elise, ülj le, beszélni akarok veled. Ilise engedelmesen Istit. — Tudod, úgy , bár, hogy miért voltam a városban? A leány némán bólintott. Tudja. Hogyne tudná? — Nos, a szerződést még nem írtuk alá. Gara függőben tartotta. .. amig . . . amig . . . veled nem be­szélek . . . Elise értelmetlenül bámult az ap­jára — A dolog t­i úgy áll, hogy te nagyon megsegíthetnél engem. Tőled függ most minden ... Eh, sohasem voltam a frázisok embere ! . . . Gara megkért, hogy legyek a szószólója.... Néhányszor künn volt nálunk a bir­tok megtekintése végett . . . Halálo­san beléd szeretett . . . Nőül venne, de házas ember. A feleségétől nem szabadulhat. Van azonban egy­­gyö­nyörű kis villája Fenyőházán. Benn, az erdő mélyén Távol minden ki­váncsi tekintettel Csak te reád vár. Nem tudta tovább mondani. Mégis csak nagyon ocsmány dolog ez! Azt hitte, k­önnyebben fog menni és ime, érzi, hogy zavarba jön, akadozik, nem bírja folytatni. Nem is kell. Elise úgyis megértett mindent. — És ezért az árért apámé a birtok. Élhet úri kényelemben me­gint, úgy e bár ? ! Illés lehajtotta a fejét . . . Elise sem szólt többet. Mintha mi sem­­ történt volna, szokás szerint leszedte­­ az asztalt, előkészítette a csibukot,­­ újságot, maga pedig kézimunkát­­ vett elő. A beállott kincs némaságot egyi­kük sem szakította meg Mikor az 1 óra elütötte a kilencet, Illés meg­könnyebbülten állott fel. — Megyek feküdni. Nagyon törő­dött vagyok. — Én még nem vagyok álmos. — Egy Isten veled! — és indult Illés stábor az ajtó felé, onnan azonban még egyszer visszanézett. Elise a munkája fölé hajolt. Látszó­lag nyugodt volt, de a keze úgy re­megett, hogy alig tudta a tűt a vá­szonba szúrni és az arca égett, lán­golt. Az öreg úr egyszerre nagyon furcsán érezte magát. Sejtette, hogy tartoznék ma este valamivel a leá­nyának. Valamivel, amit eddig kö­vetkezetesen megtagadott tőle : az apai csókkal . . . Visszatért. De fele uton csak újra megálloit . . . Nem. Nem teheti. Éppen most nem. Elise még azt hihetné, hogy azért. . Egész éjjel alig aludt valamit. IV. Másnap délfelé járt már az idő, mikor kábult fejjel, zavaros álmából felocsúdott Első tekintete az éjjeli szekrényre esett, ahol egy levél fe­küdt a leánya írásával, hozzá cí­mezve. Uj fényképész Modern sodkaérü nket keszit Uj fényképész I iISKOLCZp gibrahán István | miskolcz, I Széchenyi-utca 29. sza . (volt Dunky műurme) Széchenyi-utca 20. sz. |

Next