Miskolczi Napló, 1911. december (11. évfolyam, 275-287. szám)

1911-12-01 / 275. szám

XI. évfolyam, Miskolcz, 1911 december 1. Péntek, 275. (8052.) szám. PLO POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA X . Helyben : Egész évre 16 kor. Vidékre : Egész évre 20 kor* Fél évre 8 , Fél évre 10 , Negyed évre 4 ,­­ Negyedévre 5 , Egyes szám ára 6 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Felelős szerkesztő : HUBERTS JÁNOS. Szerkentőség : Kiadóhivatal : Hunyadi-utca 2-ik szám. Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315. Telefon 04. A lap szellsmi rétjét illeti köztervények a szerkentőcégbel , előfizetései, hirdetések és felszólalások a­z adóhivatalhoz Intézendő» A véderő javaslatok bukása. Miskolcz, november 30. A fegyverszünet pontozatai szerint hetenként kétszer tárgyalják a véderő ja­vaslatot a képviselőházban. Ez úgy van, mint mikor az orvos a betegnek orvossá­got rendel, hetenként ... két evőkanállal. Ez már se nem árt, se nem használ. A tény az, hogy e véderőjavaslat fent is, lent is végleg és alaposan megbukott. Kitűnt, hogy a katonai javaslatok a magyar képviselőházban keresztülvihetet­­lenek. De kitűnt az is, hogy már fent sem ragaszkodnak a javaslathoz a mai formá­jukban. Most már nem kevesebbről lehet szó, mint arról, hogy a mostani, végle­gesnek tervezett véderőjavaslat vissza­­vonassék és egy ideiglenes átmenetű jel­legű véderőjavaslattal helyettesíttessék.­­ Természetes, hogy ez nem képzelhető másként, mint a most követelt létszám­­emelés és anyagi tehertöbblet igen jelen­tékeny csökkentésével, a hároméves szol­gálat ideiglenes fennartásával és a kétéves szolgálatra való átmenetnek oly formában való megteremtésével, hogy a besorozott katonák jelentékeny része kétévi tényleges szolgálat után szabadságoltatnék. Mindenki tudja azonban azt, hogy a politikai helyzet igazi kulcsa nem csupán a véderő kérdésében, sőt nem is első­sorban ott rejlik ,hanem a választójog kér­désében. És aligha tévedünk, ha azt állít­juk, hogy Khuen-Héderváry Károly gróf, miniszterelnöknek kihallgatása a királynál nem csupán a véderő, hanem a választójog kérdésére is kiterjedt. Az a tehetetlenség és tanácstalanság, amely Khuen-Héder­váry Károly gróf politikáját, különösen az utóbbi félévben jellemzi, éppen a választói jog kérdésében tündökölt legfényesebben. Már­pedig a véderő kérdésének ideiglenes rendezésére is áll az, hogy ahoz is csak a választói jog kérdésének rendezésén ke­resztül vezet az út. Annak az állapotnak, hogy az ország kormányának ebben a legégetőbb, legfontosabb kérdésben ne legyen semmiféle álláspontja, egyszer már véget kell vetni. És mi lehetetlennek tart­juk azt, hogy ennek az igazságát odafönt is ne érezzék. A politikai helyzet tehát, a készülő­ben levő jelentős fordulat mellett is, abban semmit sem változott, hogy a kibontako­zásnak alapja csakis a demokratikus vá­lasztójogi reform, az általános és titkos választói jog lehet. És ebben a tekintetben nem is fog a politikai helyzet semmi vál­tozást szenvedni. Mindenféle más kísérlet megint csak kuruzslásnak bizonyulna, a­mely eredményre semmi körülmények kö­zött nem vezethet. Az ösztön. — A­­Miskolczi Napló­ tárcája. — Mr. Rachinot, aki főnökhelyettes volt a hivatalban, önző agglegény volt s egyedül a munkája érdekelte. Nem vágyott arra, hogy jóbarátai legyenek s teljesen mindegy volt neki az is, ha az alája rendelt tisztviselők nem kedvelték is. Hivatalán kívül nem ismert senkit, soha másra nem gondolt, soha más­nak szívességet nem tett. Folyton feketébe öltözötten járt, sovány, merev tartásu ember volt s olyan hatást tett, mint egy megcsontosodott uzsorás. Különösen hideg és makacs tekintetű szemei beszéltek lelkének érzéketlenségéről. Ha az alája helyezett tisztviselők vala­melyikéhez szólt, lassú, rekedt orrhangon be­szélt, minden szót megrágva, ez már egyma­gában véve is megijesztette azt, aki vele be­szélt. — Azt mondja uram, hogy gyermekét két órakor operálják torokgyík miatt! Nos, ez az operáció nem fog egész estig tartani! Remélem, az operáció után bejön a hivatalba. A „remélem“ szó kimondásakor mereven belenézett a vele szembenálló lelkébe is. * * Egyszer azonban elérkezett az az idő, hogy Rachinotnak nyugalomba kellett vo­nulni. Megfosztva egyik napról a másik a megszokott környezetétől, roppant ürességet érez, foglalkozása nincs. Száműzött ő, aki nem talál ürügyet bárhová is menni s nincsen senkije, akihez szólhatna. De az ember nem élhet a semmiben. — Rac­inot a minisztérium előtt ólálkodik, ab­ban az időben, amikor jönnek és abban, ami­kor mennek az alkalmazottak. De hogyan is szólítsa meg őket? Az igazat megvallva, nem is ismeri őket, idegenek maradtak reá nézve e hosszú idő alatt. És egyik sem lép hozzá és egyik sem látszik őt észrevenni. Egy heti fáj­dalmas csavargás után eszébe jut egy segéd, akit Martinnak hívnak, aki ugyan nem tar­tozott a hivatalához, de mégis köszönteni szoka őt, mivel tudta kilétét. Megkockáztatja a hozzá való közeledést s igyekszik kedves lenni vele, kérdezősködik helyzetéről, felesé­géről, aki arról a vidékről való, mint ő maga. Lelkesülten vesz tudomást róla, hogy Martin­nak három kis gyermeke van s kijelenti, hogy ő nagyon szeretné látni őket. Milyenek? Kire hasonlítanak. Martin kénytelen őt meghívni magához. Ha arra méltóztatik menni vasárnap, tes­sék feljönni hozzánk egy jónapot­ra. Rachinot siet kihasználni az engedelmet s a következő vasárnap megjelenik Martinnál. A családi élet melegsége jól hat rá, megnyug­tatja. A magány még az étvágya is elvette, erélyét, nyugalmát, aláásta, sőt már kezdte megtámadni életgyökereit. Engedelmet kért rá, hogy vasárnapon kí­vü­l még csütörtökön is felnézhessen, még­pe­dig ebéd előtt. Természetesen csak mint a gyermekek jóbarátja jöhet ide, mint gyakori látogató s az első percben nehézség tolakodik eléje: a gyerekek félnek tőle. M­EGYE. Megyei közgyűlés. Borsodvármegye törvényhatósági bizott­sága Miskolczon, folyó 1911. évi december hó 14-én délelőtt 9 órakor Miskolcz város szék­házának nagy tanácstermében évnegyedes rendes közgyűlést tart. A gyűlés főbb tárgyai: A vármegye alispánjának évnegyedes je­lentése az elmúlt időszak közigazgatásának a menetéről és nevezetesebb eseményeiről. Az üresedésben levő egy első osztályú és egy II. osztályú szolgabirói állásnak, valamint az ezek betöltése folytán megüresedhető egyéb állásoknak választás utján leendő be­töltése.­­Az állandó biráló választmány által az 1912. évre egybeállitott legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok névjegyzékének be­mutatása. Bejelentése a f. évi november hó 20-án tartott megyebizottsági tagválasztások ered­ményének. A közigazgatási választmányba 5 tag választása az 1912—13. évekre. A központi választmánynak 1912—1914. évekre leendő megválasztása. Az állandó választmánynak. Az igazoló választmánynak. A vármegyei közegészségügyi bizott­ságnak. A gróf Reviczky-segédpénztár igazgató választmányának. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmányának. A kórházi bizottságnak. A laktanya felügyelő bizottságnak. Csipkét, selymet, bársonyt, sza­lagot, keztyűt és harisnyát csak a budapesti csipke áruház újonnan megnyílt miskolczi fióküzletében Széchenyi­ utca 46. vásároljunk ! Óriási választék ! Meglepő olcsó árak !

Next