Miskolczi Napló, 1912. március (12. évfolyam, 66. szám)
1912-03-21 / 66. szám
XII. évfolyam VLiskolcz, völz március 7l. usuionok. DU. fodíts EHbam. HSKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. Helyben:: Isgésa Fél év be.őfesjltési Amaz. évre 16 kor. Vidékre: Égész évre 20 kor. évre 8 Negyed évre 4 Fél évre 10 Negyedévre 6 Egyee számára 0 fillér. — Kapható minden hirlapalárusilónál. Féléidé szerkesztő : HUBERTH JÁNOS. gs®2rlK®sstőH&8. Hunyedi-utce 2-i k ezám. Telefon SVI. ^adóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik ezám Telefon 114. A lap tzellem! részét Illató közlemények a «sarköaitilség&ex . etMaetacea hirdetések és falazólalÁsok a kiadóhivatalhos intézendők. Várakozás. Miskolcz, 1912 március 20. A válságban szerencsésen elérkeztünk az úgynevezett „várakozási álláspontéhoz. Újabban a magyar válságok kezelésénél kész sablonokat szoktak használni. Előbb van a „lemondás kegyes elfogadása és az ügyek vezetésével való megbízás — Ez az első állomás. Azután jön egy heti szünet. A szünet alatt az emberek kissé gondolkoznak és egy kissé lecsillapodnak. Amikor már az emberek a megfőzés első stádiumában vannak, akkor kezdődnek a rendes, szokásos királyi kihallgatások. Egy napra két kihallgatás esik. — Hetet-nyolcat hívnak be „kihallgatási szolgálatra" — tehát ez is egy hét. Már most két hét telt el. Ezután jön az úgynevezett várakozás. Ebben most vagyunk ^ine. Ezzel a módszerrel minden válg,__jr'icn.'tr'iily^n ivrfflloiT'mal PS ^JEPrizációval kezdődött légyen is, egész bizonyosan elposványosodik. Úgy látszik, Bécsben az elposványosítás rendszerét tartják a legmagasabb kormányzati bölcseségnek. Íme, most már harmadik hete tart a legújabb válság és éppen ott vagyunk ma, ahol három héttel ezelőtt voltunk. Csakhogy — bocsánat a kifejezésért, — az emberek azóta már alaposan meg vannak főzve. A rezolució, oh, az a híres rezolució, amelyhez „rendíthetetlen, sziklaszilárd elvhűséggel" ragaszkodott, kapaszkodott, kötötte magát a munkapárt", — ma már teljesen elintézett, eltemetett ügy. Ki beszél ma már a rezolucióról ? Néhány naiv lélek, de más senki. Most pedig már formulázzák azt a bizonyos formulát, amely eddig még minden válságon szerencsésen átsegített. Mi azonban azt hiszszük, hogy ezúttal igazán hiába formulázzák a híres formulát, amelyet a formulamester Széll Kálmán talán már régen ki is sütött, — mert a formula mindent meghozhat, csak békét nem. léktetőség Kiadóhivatal.. Telefonszánt: _ 313 ... «4 A városok és az ipar. — Dr. Sugár Ignác előadása. — Miskolcz, 1912. március 20. Dr. Sugár Ignác, a miskolczi kereskedelmi és iparkamara titkára. — mint Kassáról írják — nagyérdekű felolvasást tartott Kassán a városháza nagytermében. Mint a „Kassai Újság“ írja, Siposs A. Gyula kamarai elnök üdvözölte a kamara és a megjelentek nevében a kitűnő vendéget, aki sok hozzáértéssel és hivatásából folyó lelkesedéssel beszélt egy nagy nemzeti jelentőségű kérdésről: a városok iparfejlesztési politikájáról. Érdekes fejtegetéseit azzal kezdte, hogy a mostani korról valóban el lehet mondani, hogy történelmi időket élünk. Ebben az évtizedben járnak le az összes kereskedelmi szerződéseink, ebben az évtizedben jár le az Ausztriával kötött egyezség, ebben az évtizedben lépnek életbe az új adótörvények és az 1915. év végén veszti hatályát a mostani iparfejlesztő törvény. Az iparfejlesztés kérdésével foglalkozik a városok érdekeivel kapcsolatban. Nép- állami iparfejlesztő politikára félidi.eil sím» .Cf, v. ..I ■ «Ügyünk gazdaságilag önálló ország és igy nem rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek önként mozdítanák elő az ipart. Minthogy pedig az élet a városokban központosul és a történelmi múlt igazolása szerint az állami létet minden vonatkozásában biztosítani csak a fejlett városok útján lehet, arra van szükség, hogy a városok iparát és kereskedelmét nagyra növeljük. Négy iparfejlesztő törvényünk volt eddig és ha egyéb eredményt ezek nem is mutatnak fel, mint azt, hogy az érdeklődést felköltötték és a vállalkozási kedvnek némi lendületet adtak, már akkor is betöltötték hivatásukat. Kétségtelen azonban, hogy ezeknek a törvényeknek épen a városok szempontjából több hátrányuk is vett. Kötelessége tesz az új iparfejlesztő törvénynek, hogy gondoskodjék az ipartelepek arányos földrajzi elhelyezkedéséről. A vidék érdekeinek jobban kell érvényesülniük. Minden város haladni akar, de nincs a kellő anyagi eszközök birtokában. Ezt csakis a kereskedelmi és ipari fejlődés adhatja meg. Ma nincs meg a városokban a kellő teherbírás. Ezen pedig nem lehet új adókkal segíteni, hanem csakis új vállalkozások létesítésével, általános értékemelkedés teremtésével, általános keresetforrások megnyitásával. Hogy ez így van, azt láthatjuk néhány város példájából, ahol az utóbbi években néhány iparvállalat létesült. Itt van Miskolcz példája. Miskolcz épen válság előtt állott, mikor új életet adott neki a diósgyőri vasgyár létesítése. A városoknak nem szabad semmi áldozattól sem elzárkózni, ha ipartelepek létesítéséről van szó. A gazdasági életben egyeknek kell lenni mindannyiunknak, mert ennek előnyeit mindenki egyformán élvezi. Szaporítani kell új elemekkel a város társadalmát. Nálunk épen a régi ipartestületek hanyatlottak meg, holott itt ősrégi talaja volt az iparnak. Ezt mutatja a felvidék példája. Nincs egy hatalmas város egész Északmagyarországon. Kövessük a külföld egészséges példáját, ahol az ipar nem épen Londonban vagy nem épen Berlinben van, hanem egészséges megoszlást látunk az egész országban. Hátránya a mai iparfejlesztő törvénynek, hogy csak új iparágnak ad kedvezményeket. Holott a városnak sokszor érdeke lehet, hogy ép a meglevőt tartsa meg és erősítse. Az iparfejlesztés kérdésében harmonikusan kell eljárni a kormánynyal, mert a vállalkozók valóságos versenytárgyalásokat folytatnak a városokkal, hogy ki ad többet. Intézményiig és szervezetileg is biztosítani kell az iparfejlesztést. Ahol kamara van, az ilyen szervezet már készen áll. Továbbmenő áldozatokat is kell hozni, ilyen az egészséges és tisztességes reklám. gy kötelesség há■-••••* ·„ ameknek feladata, hogy a jóravalódegeneket magába fogadja és biztosítsa részükre a megfelelő társadalmi elhelyezkedést. Nem elég az iparfejlesztés kereteit törvényekkel és rendeletekkel megadni, hanem ezeket a kereteket a társadalomnak kell kitöltenie. Mellőzni kell a szűkkeblűséget és a bürokráciát és minden arravaló eszközt meg kell ragadni. Kire bízzuk a magyarságot, ha nincsenek erős városaink? A hazafias lelkesedés egymagában nem elegendő. Ezt a lelkesedést gyakorlativá kell váltani. A „Talpra magyar“ azt jelentse, hogy mindenki a megfelelő helyen álljon talpra és mindenki teljesítse a magyar nemzeti társadalom iránti kötelességét. A nagy tetszéssel fogadott érdekes és értékes fejtegetésekért a hallgatóság nevében Siposs A. Gyula mondott hálás köszönetet. ma AGYTOLLés haságyak. Hygienikusan tisztított teljesen pormentes ágytoll */, kg. 1.40 koronától feljebb, pehely '/2 kg. 4.50 koronától feljebb. Használt ágytollat legmodernebb gépeinken hygienikus uton való tisztításra mérsékelt díjazás ellenében elfogadunk. Paplan és matrac gyártás. Magyar Kereskedelmi Vállalat Miskolcz, Széchenyi utca 4. Raktár és legmodernebb villamos gépekkel felszerelt üzem a WEIDLICH-palotában, árjegyzék ingyen és bérmentve. Rendkívüli alkalom! CSIPKEÁRUHÁZ ■ budapesti március hó 23-ig 2160 darab tüll- és csipkesáll kerül eladásra Telefon 546. Alkalmi vétel. Telefon 546.