Miskolczi Napló, 1912. március (12. évfolyam, 66. szám)

1912-03-21 / 66. szám

XII. évfolyam VLiskolcz, völz március 7l. usuionok. DU. fo­díts EHbam. HSKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. Helyben:: Isgésa Fél év be.őfesjltési Amaz.­ évre 16 kor.­­ Vidékre: Égész évre 20 kor. évre 8 Negyed évre 4 Fél évre 10 Negyedévre 6 Egyee szám­ára 0 fillér. — Kapható minden hirlapalárusilónál. Féléidé szerkesztő : HUBERTH JÁNOS. gs®2rlK®sstőH&8. Hunyedi-utce 2-i k ezám. Telefon SVI. ^adóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik ezám Telefon 114. A lap tzellem! részét Illató közlemények a «sarköaitilség&ex . etMaetacea hirdetések és falazólalÁsok a kiadóhivatalhos intézendők. Várakozás. Miskolcz, 1912 március 20. A válságban szerencsésen elérkeztünk az úgynevezett „várakozási álláspontéhoz. Újabban a magyar válságok kezelé­sénél kész sablonokat szoktak használni. Előbb van a „lemondás kegyes elfoga­dása és az ügyek vezetésével való meg­bízás — Ez az első állomás. Azután jön egy heti szünet. A szünet alatt az emberek kissé gondolkoznak és egy kissé lecsillapodnak. Amikor már az emberek a megfőzés első stádiumában vannak, akkor kezdődnek a rendes, szokásos ki­rályi kihallgatások. Egy napra két kihallgatás esik. — Hetet-nyolcat hívnak be „kihallgatási szolgálatra" — tehát ez is egy hét. Már most két hét telt el. Ezután jön az úgy­nevezett várakozás. Ebben most vagyunk ^ine. Ezzel a módszerrel minden vál­g,__j­­r'icn.'tr'iily^n ivrfflloiT'mal PS ^JEPri­zációval kezdődött légyen is, egész bizonyosan elposványosodik. Úgy látszik, Bécsben az elposványosítás rendszerét tartják a legmagasabb kormányzati böl­­cseségnek. Íme, most már harmadik hete tart a legújabb válság és éppen ott vagyunk ma, ahol három héttel ezelőtt voltunk. Csakhogy — bocsánat a kifejezésért, — az emberek azóta már alaposan meg van­nak főzve. A rezolució, oh, az a híres rezolució, amelyhez „rendíthetetlen, szikla­szilárd elvhűséggel" ragaszkodott, kapasz­kodott, kötötte magát a munkapárt", — ma már teljesen elintézett, eltemetett ügy. Ki beszél ma már a rezolucióról ? Néhány naiv lélek, de más senki. Most pedig már formulázzák azt a bizonyos formulát, amely eddig még minden válságon sze­rencsésen átsegített. Mi azonban azt hisz­­szük, hogy ezúttal igazán hiába formu­lázzák a híres formulát,­­ amelyet a formulamester Széll Kálmán talán már régen ki is sütött, — mert a formula mindent meghozhat, csak békét nem. léktetőség Kiadóhivatal.. Telefonszánt: _ 313 ... «4 A városok és az ipar. — Dr. Sugár Ignác előadása. — Miskolcz, 1912. március 20. Dr. Sugár Ignác, a miskolczi kereske­delmi és iparkamara titkára. — mint Kassá­ról írják — nagyérdekű­ felolvasást tartott Kassán a városháza nagytermében.­ Mint a „Kassai Újság“ írja, Siposs A. Gyula ka­marai elnök üdvözölte a kamara és a megje­lentek nevében a kitűnő vendéget, aki sok hozzáértéssel és hivatásából folyó lelkese­déssel beszélt egy nagy nemzeti jelentőségű kérdésről: a városok iparfejlesztési politiká­járól. Érdekes fejtegetéseit azzal kezdte, hogy a mostani korról valóban el lehet mondani, hogy történelmi időket élünk. Ebben az év­tizedben járnak le az összes kereskedelmi szerződéseink, ebben az évtizedben jár le az Ausztriával kötött egyezség, ebben az évti­zedben lépnek életbe az új adótörvények és az 1915. év végén veszti hatályát a mostani iparfejlesztő törvény. Az iparfejlesztés kér­désével foglalkozik a városok érdekeivel kapcsolatban. Nép- állami iparfejlesztő po­litikára félidi.eil sím» .Cf, v. ..I ■ «Ü­gyünk gazdaságilag önálló ország és igy nem rendelkezünk azokkal az eszközökkel, a­melyek önként mozdítanák elő az ipart. Mint­hogy pedig az élet a városokban központosul és a történelmi múlt igazolása szerint az ál­lami létet minden vonatkozásában biztosítani csak a fejlett városok útján lehet, arra van szükség, hogy a városok iparát és kereske­delmét nagyra növeljük. Négy iparfejlesztő törvényünk volt ed­dig és ha egyéb eredményt ezek nem is mu­tatnak fel, mint azt, hogy az érdeklődést felköltötték és a vállalkozási kedvnek némi lendületet adtak, már akkor is betöltötték hi­vatásukat. Kétségtelen azonban, hogy ezek­nek a törvényeknek épen a városok szem­pontjából több hátrányuk is vett. Kötelessége tesz az új iparfejlesztő tör­vénynek, hogy gondoskodjék az ipartelepek arányos földrajzi elhelyezkedéséről. A vidék érdekeinek jobban kell érvényesülniük. Min­den város haladni akar, de nincs a kellő anyagi eszközök birtokában. Ezt csakis a ke­reskedelmi és ipari fejlődés adhatja meg. Ma nincs meg a városokban a kellő teher­bírás. Ezen pedig nem lehet új adókkal segí­teni, hanem csakis új vállalkozások létesíté­sével, általános értékemelkedés teremtésé­vel, általános keresetforrások megnyitásával. Hogy ez így van, azt láthatjuk néhány város példájából, ahol az utóbbi években néhány iparvállalat létesült. Itt van Miskolcz példája. Miskolcz épen válság előtt állott, mikor új életet adott neki a diósgyőri vasgyár létesí­tése. A városoknak nem szabad semmi áldo­zattól sem elzárkózni, ha ipartelepek létesíté­séről van szó. A gazdasági életben egyeknek kell lenni mindannyiunknak, mert ennek előnyeit min­denki egyformán élvezi. Szaporítani kell új elemekkel a város társadalmát. Nálunk épen a régi ipartestületek hanyatlottak meg, holott itt ősrégi talaja volt az iparnak. Ezt mutatja a felvidék példája. Nincs egy hatalmas város egész Északmagyarországon. Kövessük a külföld egészséges példáját, ahol az ipar nem épen Londonban vagy nem épen Berlinben van, hanem egészséges megoszlást látunk az egész országban. Hátránya a mai iparfejlesztő törvény­nek, hogy csak új iparágnak ad kedvezmé­nyeket. Holott a városnak sokszor érdeke le­het, hogy ép a meglevőt tartsa meg és erő­sítse. Az iparfejlesztés kérdésében harmoni­kusan kell eljárni a kormánynyal, mert a vállalkozók valóságos versenytárgyalásokat folytatnak a városokkal, hogy ki ad többet. Intézményiig és szervezetileg is biztosítani kell az iparfejlesztést. Ahol kamara van, az ilyen szervezet már készen áll. Továbbmenő áldozatokat is kell hozni, ilyen az egészséges és tisztességes reklám. gy kötelesség há­­■-••••* ·„ amek­nek fel­adata, hogy a jóravaló­degeneket magába fogadja és biztosítsa részükre a megfelelő társadalmi elhelyezkedést. Nem elég az ipar­fejlesztés kereteit törvényekkel és rendele­tekkel megadni, hanem ezeket a kereteket a társadalomnak kell kitöltenie. Mellőzni kell a szű­kkeblűséget és a bürokráciát és minden arravaló eszközt meg kell ragadni. Kire bízzuk a magyarságot, ha nincse­nek erős városaink? A hazafias lelkesedés egymagában nem elegendő. Ezt a lelkesedést gyakorlativá kell váltani. A „Talpra magyar“ azt jelentse, hogy mindenki a megfelelő he­lyen álljon talpra és mindenki teljesítse a ma­gyar nemzeti társadalom iránti kötelességét. A nagy tetszéssel fogadott érdekes és értékes fejtegetésekért a hallgatóság nevé­ben Siposs A. Gyula mondott hálás köszö­netet. m­a AGYTOLLés has­ágyak. Hygienikusan tisztított tel­­­­­­jesen pormentes ágytoll */, kg. 1.40 koronától feljebb, pehely '/2 kg. 4.50 koronától feljebb. Használt ágytollat legmodernebb gépeinken hygienikus uton való tisztításra mérsékelt díjazás ellenében elfogadunk. Paplan és matrac gyártás. Magyar Kereskedelmi Vállalat Miskolcz, Széchenyi­ utca 4. Raktár és legmodernebb villamos gépekkel felszerelt üzem a WEIDLICH-palotában, árjegyzék ingyen és bérmentve. Rendkívüli alkalom! CSIPKEÁRUHÁZ ■ budapesti március hó 23-ig 2160 darab tüll- és csipkesáll kerül eladásra Telefon 546. Alkalmi vétel. Telefon 546.

Next