Miskolczi Napló, 1912. december (12. évfolyam, 274-298. szám)
1912-12-01 / 274. szám
lódna fa’ ta egész lépés? Belépni a munkapártba? S az egész elhatározás?! Ezze' csőkéi.i ”Ics Lászlónak s össze-’ csókolózni Ruftensberggel? Vagy, még jobb, mert ekkor a tiszteit fataíi. vi. . „tségnek még, isten ments, tárcákon s v.efféle jókon sem kell osztozkodniok: megmaradni ellenzéken, s onnan segíteni meg balról jobbra, amit amazok jobbról-balra elkövetnek, s felajánlani a nemzet balorcáját, ha azok jobbról ütötték képen. Akkor volna Andrássy egész ember, ha ezt tenné! Erre ugyan várhatnak — de nem gondolják, hogy ilyen célra sokkal egyszerűbb volna egy csomó megbizható guttgesintet röviden kirendelni ellenzéknek? Azok aztán helyeselnének, tapsolnának, összetartanának s el volnának ragadtatva, s Bécsnek nemcsak eladnák az országot, de szállítnák is ! Két éles karddal verekszik Andrássy — ilyenkor . . . ezt vetik szemére. Igazuk van itt nem karddal kell már verekedni, hanem bunkóval. Ilyenkor! Szakorvosi vélemények a Dr. HALÁSZ- féle törv. védett ( száj- és fogápoló szerekről. —rr~ 9«SÜNITŐL Dr. Cs. A fogorvos, Budapest. Szívesen értesítem, hogy „Sanitol“ fogápoló szerei minden kívánalomnak igen megfelelőek és kiválóan alkalmasak a szájuk desinficiálására és a fogak tisztítására s főleg különösen ki kell emelni, hogy felkeféje az eddig forgalomban levőket, kitűnő alakja és kiválóan alkalmas voltánál fogva felülmúlja. Úgy magam, mint betegeim csak azokat használják és az eddigi tapasztalatok alapján biztosan hiszem, hivatva vannak a fogszu terjedésénél nagyfokba gátat venni. Dr S. S. fogorvos Budapest. Örömmel igazolom, hogy „Sanitol“ szájvíz és krém kitűnő száj és fogápoló szerek, melyek a szájápolásra nagyon alkalmasak és kitűnően beváltak. Színházi cukorkák déli gyümölcs különlegességek Friss és élő dunai halak WEISZ VILMOS csemege- és déligyümölcs üzletében Miskolcz, Széchenyi utca 76. sz. Royal-szálloda mellett. TELEFON 224. TELEFON 224. o . M 41 A vízvezeték és csatornázás Miskolcz, m2 november hó 30. A „Magyar Mérnök és Építész Egylet Miskolcz—Diósgyőri Osztálya“ a miskolczi vízvezeték és csatornázás folyamatban levő munkálataira vonatkozólag közzétett hírlapi cikkek alapján a felmerült műszaki véleménykülönbségek tisztázása céljából vitaestélyt rendezett s az első ülés e hó 23-án tartatott meg, melyen az egész időt a miskolczi vízmű igazgató előadása foglalta le. Az ezen előadáson elhangzottakra röviden a következőkben reflektálok: /. A városi csatornázás szennyesvizeinek tisztítása. A vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-c. 24. §-a szerint a vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőzése tilos. E tekintetben az 1880. évi X. t.-c. 14. §-a is tartalmaz tiltó rendelkezéseket. Ezek alapján a miskolczi városi csatornavizek megfelelő tisztítás nélkül a Sajó folyóba be nem vezethetők. Az országos közegészségügyi mérnöki hivatal eredeti tervében e célra 80 ezer koronát irányzott elő azzal, hogy a részletterveknek és költségvetésnek elkészítése kultúrmérnöki feladat. Miskolcz város polgármesterének megkeresésére a miskolczi m. kir. kultúrmérnöki hivatal ezen feladatának 1907. évben meg is felelt, mely szerint a talajszűréssel és alagcsövezésel kapcsolatos berendezés 56,100 koronára lett előirányozva 46 kat. hold és 1200 négyszögöl területen, a Sajó folyó jobb partján, a tiszai pályaudvar közelében, a Szinva torkolata alatt, tehát kát, holdanként 1200 korona költséggel. Alapelve a berendezésnek az ülepesztés, derítés, és oldáson kívül az oxidálás és talajszűrés volt mezőgazdasági és konyhakertészeti hasznosítással azon alapelvből kiindulva, hogy ha már a törvények tiltó rendelkezéseket tartalmaznak a szennyesvizeknek élő vízfolyás medrébe való bocsátására — hasznosítsuk az ezen szennyesvízben levő nagymennyiségű trágyaanyagot, mi tekintetben külöldi és hazai példákig utaltunk. A kész terveket és költségelőirányzatot, mely Miskolczon két felölásással széles körben ismertetve is lett, melyet dr. Forbáth Imre e téren kiváló speciális szakértő jónak és helyesnek talált, a m. Mr. földmivelési minisztérium m. kir. Vízépítési Igazgatósága felülvizsgálása után jóváhagyott azt a miskolczi vizműigazgató 11 vitelre alkalmasnak nem találta és helyette a wiimersdorfi rendszert ajánlotta. Messze vezetne ezen rendszer ismertetése, de e helyen felemlíteni kívánom, hogy a két rendszer között lényegileg csak az a különbség van, hogy a wiimersdorfi rendszer kis területen akarja elvégezni azt, amit az előbbi nagy területen. — A wilmersdorfi nem értékesíti a trágya anyagot — a másik ezt mezőgazdasági célokra kihasználja. Készséggel elismerem, hogy tudomásom szerint tökéletes tisztító berendezés ez időszerűnt még nem ismeretes, hogy a szennyesvíz mechanikailag, chemiailag és bakteorológiailag teljesen megtisztítható legyen, elismerem, hogy különböző időkben különböző felfogások léptek előtérbe, de azt is ki kell jelentenem, hogy ez idő szerint a mezőgazdasági hasznosítás ismét előtérbe lépett, főleg ott, hol e tekintetben az előfeltételek adva vannak, mint pl. Miskolczon. Hazánkban Aradon van ilyen berendezés és Hatvanban a cukorgyári szennyesvizek részére, mely utóbbi több kísérletezés után tért hódított. Ezen az állásponton van most a felsőbb hatóság is, mely állandóan tanulmányoztatja ezt a kérdést. A miskolczi vízműigazgató múltkori előadásában már ezt a bevált rendszert elismerte, csak azt észrevételt tette, hogy nem 56 ezer K-ba került volna a berendezés, hanem 400 ezerbe, azzal indokolván meg merész kijelentését, hogy az alagcsövezés egységára alacsony, a föld vételára magas. Erre röviden csak azt jegyzem meg, hogy jelentkezett is vállakozó, aki kész lett volna az előirányzott költségvetés keretében a műveletet végrehajtani, de házi kezelésben sem lett volna túllépés, mert hiszen már magam is,25 éve alagcsöveztetek és alaposan is £ I ^I A kiváló kép- és lithrimos gyógyforrás tom- és hólyagbajoknál, köszvénynél, cukorbetegságnél, térhenynél és huni to* batalmuknál kitűnő hatású. Tízmlaítts vasműie* mvan^uviz. — fephiU «Kt*jMikerMk*4twf*e* fe^lytzwUntto, SCHULTES ÁGOST Szhiy*U.isizl MvaiitfftrrtoaMJMat, BvtefWt, V. fnk*art S, liola lüktető életű város van Európában, Páris, Brüsszel és Budapest“. Hogy tényleg, igy van-e, nem tudom igazolni, mert sajnos, nem igen volt még alkalmam összehasonlításokat tenni az egyes európai metropolisok között. Mindenesetre örvendetes jelenség, ha ilyen jó híte terjed a külföldön a mi Budapestünknek. Ami különben azt illeti, hogy a német kiejtésemről észrevették magyar voltomat, az ugyanazon a napon valami öt ízben történt meg s egy esetben honfitársra akadtam. Egy utca felől kérdezősködtem ugyancsak Münchenben s az illető úr, akit megszólítottam, amint az utbaigzitást megadta, megkérdezte, hogy ugye, magyar vagyok? Igenlő válaszomra azután magyarul folytatta, hogy ő szintén magyar, de 25 év óta elszakadt már Debreczenből, s most itt nagy kárpitos üzlete van. — Bizony, úgy beszélt már ő magyarul, mint én németül. De én a zenéről akarnék egyet-mást írni, illetőleg a zenei életről. Wienben jobban el lévén foglalva a tanulmányozással, úgyszólván minden időmet a zeneakadémián töltöttem s csak Erzsébetnapján, november 19-én, amikor ugyanis szünet volt a királyné emlékezetére, mehettem el az Operába, illetőleg előtte való este. — Münchenben azonban volt alkalmam még két hangversenyt meghallgatni, mindkettőt a Tonhalle-ban. Az egyik Kortscák Hugónak, a most élő hegedűművészek között is a legelsők között levő fiatal tehetségnek hangversenye volt, a másikat pedig a müncheni polgárok dal- és zeneegylete rendezte. Kortschák hangversenyén a filharmonikus zenekar is részt vett Noren karnagygyal, mint dirigenssel. A műsoron ugyanis Erasmus-nak és Noren-nak magának egyegy hegedű versenye volt zenekar kísérettel, amelyet első ízben akkor adtak elő. Bámulatos precizitással, tiszta intonációval és gyönyörű meleg tónussal játszott Kortschák. (Igazán érdemes lenne meghívni Miskolczra). Nagy hatást ért el mindjárt a Brahms koncerttel. Noren koncertje kissé hosszadalmas, kiesik a koncert stílusban s helyenként inkább a zenekar viszi a szerepet s drámai hangulatokat fest, moderneskedő s különös passzióval használja az ütő hangszereket. Sehogysem illett öszsze pl. a hegedű egyik szóló részleténél a kszilofon (harmonika) alkalmazása, annál kevésbbé, mert mnisfonó kalapálta a dallam néhány ütemét a hegedűvel. Nincs az az ütőhangszer, melyet ebben a műben föl nem használna. Van benne a már említett kszilofon, tombourin, trianquulum, kisdob, nagydob, üstdob, cintányér, a rézfúvók, meg néha olyan veszekedett munkát végeztek, hogy a szóló hegedűsnek csak a röpködő hajfürtjeit, szállongó frakkszárnyait, a húrokon villámgyorsan le - föl cikkázó ujjait lehetett látni, de hangot, azt nem lehetett hallani. Az belefulladt valamelyek bombardónak a hangörvényeibe. Ez a hegedűverseny különben érdekes azért, mert a fináléban teljesen magyaros ritmusú a főmotivum s csak a tramorizálás emlékeztet Qriegre. Maga Noren igazán érdekes arc. Ti- Hözkinánatra! Megnyílt a Gsipheárasz férfi-divat osztálya! ITM““] a nagy karácsonyi vásár január hó 3-ig tart, mely idő alatt felére ráleszállított árban árusítunk, alkalmas ajándékok hölgyek és urak részén! L 5.1 MISKOLCZI NAPLÓ Misk191?. december 1.