Miskolczi Napló, 1914. május (14. évfolyam, 113-123. szám)

1914-05-19 / 113. szám

XIV. évfolyam Miskolcz, kezd, 1914 május 19­­13. (9779) szám MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELÖFIZETÉARAK! Helyban ! Egész évre 16 kor.­­ | Odókra: Egész évre 20 kor. Fél évre 8 Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „­­| Negyedévre 5 „ Egyes szám ára 6 fillér. — Kartó minden hirlapelárusítónál, Felelős szerkesztő: HUBERTH JÁNOS. Kiadólaptulajdonos: KLEIN és LUDVIG, MISKOLCZ. Szerkesztős­ég I Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 315. Kiadóhivatal s Hunyadi-utca 2-ik szám. Telefon 114. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: előfizetések hirdetések ét felszólalások a kiadóhivatalhoz Intézendők. ZENEKONGRESSZUS HU Tizenhat város felvidéki Zeneszövetséghez csatlakozik Tizenhat magyar vos: Miskolcz, Debreczen, Nyitra, Sosok, Rimaszombat, Nyíregyháza, Mármarsziget, Eperjes, Kassa, Sátoraljaújhely, Eger, Szatmár, Lőcse, Zsolna, Munkác és Szolnok vá­rosok kulturegyesületeik­ küldöttei érkez­tek szombaton este M­olczra, hogy a Borsod-Miskolczi Köznvelődési Egyesü­let égisze alatt alakult, öt kulturegye­­sületből álló Felvidéki Zeneszövetség je­lentőségét és hatáskör belépésükkel növeljék és ezzel később hozzák a megvalósuláshoz a szötség által kitűzött célokat. Tizenhat magi város küldöttei a tisztult és ideális érdemben felfogott művelődés szolgálatába érkeztek Miskolcz falai közé, hogy it t­anácskozzanak a zenekultúra terjesztések kérdései felől. Minden más szempontt távol és füg­getlenül, a politikától érhetetlen messze­ségben, úgy jöttek kink ezek az em­berek, mint akik belen tudják, mit jelent a művelődés egy nemi fejlődésére nézve és mint akik rends­tetlenül hisznek a magyar faj kultúrképségében. A kongresszus lívásából, — mely­ről alább beszámolni — különösen az adminisztratív és alagi ügyek megbe­széléséből híven már láthatja az érdek­lődő, mennyi akadálat, mennyi nehéz­séggel kell még megüzdenie a szövet­ségnek azért, hogy aigtisztább retortákon leszűrt művészet, zeneművészet felé intenzívebben fordítissa a magyar kö­zönség figyelmét. Ő a szövetség eddig is­­megmutatta szósságát, sőt már a kezdet ezer akadály­ előtt mutatta meg leginkább, hogy a »vissza« szót nem ismeri. Megy előre s tudja, hogy győzni fog, aminthogy elni akarattal és ennyi lelkesedéssel igaz ügynek győznie is kell. A szövetségi ildöttek miskolczi sze­repléséről és a digresszus lefolyásáról a következőkben szmolunk be: Ismerkedési estély. Szombaton este fél kilenc órakor a Ko­rona szálloda éttermében ismerkedési este volt, ahol a városok képviselői majdnem mind megjelentek. Ott voltak: dr. Spitz Lipótné és dr. Spitz Lipót Debreczenből, I Clair Vilmos Nyitráról, dr. Vajay Imre és Bendtner Nándor Szatmárról, dr. Macz­­ky Valér Egerből, Orbán István Mun­kácsról, Kovács Árpád Nyíregyházáról és még számosan, azután a miskolcziak közül Pazár István vízvezetéki igazgató, dr. Re­­géczy József, Widder János, Szent-Gály Gyula, Balogh Bertalan, Hajdu István és Nagy Ferencz. A társaság a legjobb hangulatban töl­tötte el az estét, aztán kávéházakban osz­lottak el kisebb csoportokban és a késő éj­jeli órákig maradtak így együtt. A kongresszus. Tegnap, vasárnap délelőtt folyt le a tulajdonképeni zenekongresszus a Keres­kedelmi és Iparkamara emeleti nagy ülés­termében. A termet megtöltötték a Bor­sod-Miskolczi Közművelődési Egyesület választmányi tagjai és a meghívott­­váro­sok kulturegyesületeinek képviselői. Jelen voltak többek között: dr. Nagy Ferenc polgármester, Hídvégi Jenő kit. tanfel­ügyelő, Pazár István vízvezetéki igazgató, Szent-Gály Gernna venedei igazgató, Nagy Frenc polg.­­st 6. igazgató, továbbá a meghívott városok képviselői, Clair Vilmos (Nyitra), dr.­­Wagner Sándor kir. tanácsos (Losoncz), dr. Veres Samu főgimnáziumi igazgató (Rimaszombat), Kovács Árpád (Nyíregyháza), dr. Szenes Zsigmond orvos (Debreczen), továbbá dr. Spitz Lipótné és dr. Spitz Lipót (Deb­reczen), Izsa Béla tanár (Máramarosszi­­get), dr. Valentiny Samu (Eperjes), dr. Kardos Gyula (Kassa), dr. Hornyay és dr. Izsépy (S.­Ujhely), dr. Maczky Va­lér (Eger), dr. Vajay, dr. Fábián és Ben­dtner Nándor (Szatmár), Láng Rezső (Lő­cse), Hrabovszky (Zsolna), Orbán József (Munkács), Ruszty Gyula és Bálint Hugó szerkesztő (Szolnok). Elnöki megnyitó. Balogh Bertalan elnök tíz óra után nyitotta meg a kongresszust szép meg­nyitó beszéddel. Vázolja elsősorban a magyar kulturmozgalmak múltját és utal arra, hogy 1905-ben szóló vetette fel elő­ször a magyar közművelődési egyesületek eszméjét. „A magyar nemzeti közműve­lődés“ című könyvében propagálta széle­sebb körökben ezt az eszmét. Rámutat a szövetség céljára, mely a zenekultúra fej­lesztésében áll. Az első években még a kezdet nehézségeivel kellett megküzdenie, de ezt a harcot sikerrel kü­zdötték meg. Utal a szövetkezés fontosságára és hang­súlyozza, hogy a szövetkezet a bevételeket és anyagi hasznot mindig újból kulturális célokra áldozta. Foglalkozik egy felvi­déki sajtóorgánum igaztalan támadásával, melyet agresszív szavakkal cáfol meg. Ez­után megnyitja a kongresszust, szeretettel üdvözli annak tagjait, különösen a vendé­geket és kéri, hogy a tanácskozásban az­zal a szeretettel vegyenek részt, mely mindnyájukat vezette a­ szövetség meg­alakításá­b­an. Balogh Bertalan elnök megnyitó be­szédét lelkes éljenzéssel fogadták, azután napirend előtt dr. Nagy Ferenc polgármester szólalt fel. A mi destruktív irányzatú ko­runkban — úgymond, — mikor látjuk, hogy régi társadalmi és közgazdasági be­rendezkedéseink recsegnek,ropognak, mi­kor látjuk, hogy az alkotást megelőzőleg a romboló erők érvényesülnek, ebben a kor­ban az összetartó erő különös jelentőség­gel képviseli a kultúrát. Különösen áll ez a mi nemzetünk társadalmára most. Mert mennél erősebben csapkodnak körülöt­tünk a pártpolitika hullámai, mennél in­kább elfogja a lelkeket az anyagiak után való áhítozás, annál nagyobb szükség van a kultúrára, a mi esetünkben a zenekultúra terjesztésére, hogy ez megszánja a töme­gek lelkét, hogy elvonja őket a mindennapi élet fárasztó és sokszor csúnya küzdel­meitől. Ha valamikor, úgy most kell két­szeres örömmel üdvözölni minden kultúr­­mozgalmat. Ezeknek hangoztatása mel­lett Miskolcz város közönsége nevében őszinte szívvel, az igaz nagyrabecsülés ér­zelmeivel köszöntöm mindazokat, akik kö­zelről és távolról ennek a szép eszmének szolgálatában idejöttek. Kívánom­, hogy ideális törekvéseik teljes sikerrel járjanak és hogy fáradozásaikból úgy nemzeti kul­túránkra, mint városunkra haszon fakad­jon. Mielőtt befejezném szavaimat, en­gedjék meg, hogy úgyis, mint polgármes­ter, melegen köszöntsem igen, tisztelt ba­rátomat, Balogh Bertalan urat, aki fárad­hatatlan erényeivel, előre irányított tö­rekvéseiben igen szép irányba terelte a felvidéki városok kulturmozgalmát. Még Téli ruhikat, nyári sondozisra legr­érsékeltebb írban elvállal Felső- Magyarország egyik legrégibb cége Vőneky Mihály szűcs és szőrmeáru kereskedője Miskolcz, Kazinczy­ utca 10. sz., a főposta mellett. (Saját ház.) Alapittatott 1892. Telefon 5—39. A Hév. bundáinak gondozója. A mélykár elleni megóvás és gondozás az e célra épült modern berendezésű, nagy terjedelmű tiszta raktárak­ban történik. — Az őrzés végett átadott tárgyak tűzkár és betörés ellen biztosítva vannak. Szobaszőnyegek és függönyök poro­lását és tisztítását is elvállalom.

Next