Miskolczi Napló, 1915. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1915-08-01 / 174. szám

2 LUBLIN Hírek a Balkánról, nevét ismerjük még­ a háború ele­jéről. Még­ abból az idő­ből, ami­kor a reán­ kiszakadó vérzivatar el­ső napjaiban katonáink először léptek az orosz földre és az első hevület mindent elsöprő len­dületével kergették az ellenséget. És most, a tizenkettedik hónap­nak végén, a véres év­fordulójá­nak első hajnalánál szerencsénk és dicsőségünk felébredt napjá­nak ragyogása újra elvezet azok­ra a helyekre, ahova az első sike­rek emlékei fűződnek. Lublintól­­ Lublinig egy esztendő telt el, eseményekben, örömben, szomo­rúságban, reményekben és csaló­dásokban csodás változatú esz­tendő. A világtörténelem legem­lékezetesebb, legnagyobb éve mú­lik el, amely évszázadokra ad ta­nulságokat és tanításokat késői utódoknak. Lublintól Lublinig hatalmas szakasza lesz a világ­­történelemnek, valameddig a je­len a múlt tanításain alapozza a jövőt. Lublin az igazság megdönthe­­tetlenségének, az erklöcsi alap örökkön valóságának szimbólu­ma ebben a háborúban. Lublin alatt mértük össze először fegy­vereinket a legnagyobb ellenség­gel. Ott érezte először fájdalma­san az orosz monstrum csapása­­­ink súlyát és most ismét ott ül­dözzük a vérző óriást. Emléke­zünk még, amikor seregünk első diadalos útja volt e nagy orosz város felé, a cár büszkén adta ki a parancsot: — Lublint meg kell védeni, meg kell tartani, ha százezrek életébe kerül is! A cári parancs akkor még min­denható volt és az orosz kolosszus nagy áradata hömpölygött sere­geink elé. Feltartóztattak ben­nünket, vissza kellett jönni a Kárpátokig és itt kapott szárnya­kat az a csodás lendület, melynek ereje ellentállhatatlanu­l göngyö­líti vissza az orosz milliókat a cári birodalom szive felé. A cári parancs százezereket kergetett azóta a halálba, sok százezer orosz halt meg egy általa meg n­em értett, meg sem ismert esz­méért. A végzetet azonban nem téríthette el útjáról az oktalan pusztulás és alig­­egy esztendő után még közelebb állunk a szi­vükhöz, melyre a végső halálos csapás már nem késhet soká. Az északi harcok új eseményei új kö­vetkezmények elé állíthatják a világot. A fordulat már nem kés­het sokáig. Nem­ Lublin, vagy Varsó el­estével dőlt már el az orosz háború sorsa. Az orosz nép lelke már elvesztette a háborút. A cári parancs már nem találja a megbutított tömeget, amely ha­lálba tudott rohanni az atyuska szemhunyorításáért. Reszket már a cár szava és reszket az orosz nép szive. A végzet terhe nehe­zedik a cárra és népére. Karja­inkban a végzet ereje­, sziveink­ben az igazság öntudata van és ez elébe hasztalan állana a cár. A cár még tud parancsolni, de hol vannak már a narancsra pusztu­lásba rohanó százerek? Látja az orosz nép is, hogy mi az ő szabad­ságuk felkelő napjának hajnali világosságával közeledünk felé­jük. És a cári szó elvesz az áhí­tott hajnal első diadalmas zen­gésében. A mi győzelmünk útjába­n Varsó előtt, vagy már utána, -r­­nem állhat cári parancs. Csak a már sokáig nem késhető orosz béke.❖ Budapest, július 31. (Felada­tott 2 óra 20 perckor.) Lovassá­gunk tegnap délután bevonult Lublinba. Höfer. (Lublin város a hasonnevű orosz-lengyel kormányzóság székvárosa, hatvanezer lakos­sal. Lengyelországnak Varsó után legszebb és legélénkebb kereskedelmi helye, posztó­gyártás, hires nagy vásárok. A várost erő­dítmények védik.­ Könnyelműek az asszonyok. — A „Miskolczi Napló" eredeti tárcája. — Irta: Miskolczi G. Miksa. „Nasim daáton hálót.“ a. Pálma és cédrus övezte kertjé­ben, olajfák hűs árnyékában pi­hent vala Beruria. Leánya ama Rabbi Chanina nevezetű bölcs­nek, ki a Caesarnál is kegyetle­nebb helytartó, Turnus Rufus ál­dozatává lett. Rabi Méirnek volt felesége. Rabi Méirnek, a vilá­gítónak“, ki Usa és Szerarim kö­zött egy völgykatlanban nyert feliavatást. Hadrianus halálra ke­reste az isteni ige tanítóit; az üldöztetés csak Antonius Pius trónraléptével ért véget. Beruria férje, a Mester, a békeszerető Caesar meghitt barátja lett. Megnyíltak a tanházak újból. Magyarázták­­az írást, vitatták a tradíciókat, irányították a hitéle­tet és megalapozták a könyv­­népének jövendő fejlődését. Pálma és cédrus övezte kertjé­ben­, olajfák hűs árnyékában fér­jét várta Berubia. A Mesternek már régen haza kellett volna ér­keznie. Minden nap ebben az idő­ben jön a Szinhedrión gyülekeze­téből. Rabbi Méir előadója volt a Tannaiták társaságának, mely­re legnagyobb fokú képzettsége, de legkivál­t bámulatos szelleme, meg tettrekész egyénisége pra­e­­desztimálta. Beruria, maga is tu­dós, kinek nem egy döntvényét fogadta el közvetett után a Szin­hedrián, el bírta képzelni, hogy a vita ily sokáig húzódott. Ismerve férjét, biztosra vette, hogy az elő­adására elhangzott kritikák egész tömegét védi és a szellemek haj vívásán csípő, maró szatírája nem kíméli a boldogtalan ellen­felet. De mégis, mégis, már az es­ti csillag felragyogott, az Akenos felől rebbenő nyugati szellő elő­recsapta már első hullámait, a­melynek fodrain Sáron rózsailla­ta lengedez. Miért, nem jön már a Mester!..­. A szabadság még oly zsenge, a császár még oly rövid ideje uralkodik, Rufus még él, a nemrég elhártolt törvények még újra feltámadhatnak .­. Még so­hasem történt, hogy­ az est ott­hon ne találta volna hitvese ol­dalán, két vidám, ragyogó szemű gyermeke mellett..­. Már küldeni készült érte, mi­dőn,meghitt tanítványa, Gabriel kíséretében megjelenít végre a kert bejáratán. ,Egy pillanatra Bukarest* július 31. Egyik ba­rátjával folytatott beszélgetésé­ben, aki a központi hatalmaik im­pozáns győzelmei után igen, megállották, a­ háttérben ott pi­­roslott még a letűnő nap visszfé­nye és ők úgy látszottak, mintha a nap testvérei lennének: a Mes­ter, meg a tanítvány. Tündöklő szép volt a bölcs, és duzzadó erő az ifjú. Az ész glóriája sugárzott Rabi Meir, a „világító“ körül és fiatal, mohó, diadalmas élet ra­gyogta be Gabriel deli alakját. — Beruria várta őket... Beruria már régtől várta őket... Egy pillanatra megállották és egy pillanatra egymás szemébe tekintettek. Beruh­át vették észre az olajfák alatt és ebben a pilla­natban egyszerre mindkettőjük arcán valami furcsa mosoly ját­szadozott. Ebben a mosolyban el­vegyült a gamy, de legtöbb ré­szét a pajzán jókedv alkotta, el­sötétítve azzal a szorongó érzés­sel, hogy: no, mit fog a mi dol­gunkhoz szólni Beruria? Furcsa eset. Különös lesz Beruriának. — Nem hagyja ő majd annyiban. II. Az estebéd végeztével aztán megszólalt ám Beruria: — Észrevettem, tisztelt uram, immár mióta hazajöttetek Gábri­el társaságában, hogy valami ti­tok nyomja szivetek. Olyan kü­lönösen néztek, te jó uram, he­lyed sem találod, vígan vagy és mégis, mintha e­l kellene monda­nod valamit és még sem mered. Érdekes dolog lehet az, ne hagyj oly soká kiváncsiskodnom, hi­szen tudod, a nők milyen kiván­csiak. — Hát ez az, — felelt moso­lyogva Rabi Meir —, hogy a nők nagyon kiváncsi természetűek. — Sőt kíváncsiságból oly messze ha­tolnak, mely­ már a könnyelmű­séggel határos. — Merészen beszélsz, tudós uram. Oly vakmerőn, hogy jófor­mán téged ér a könnyelműség vádja. De nem értem a beszéded, magyarázd meg nékem. Talán va­lamely­­könnyelmű asszonyról mondtál bevezetést. Nem tagad­hatom, ilyen is akad. Mondd hát el a históriát. — Bizony nem egy asszonyról mondtam e jellemzést, hanem az asszonyról. Az asszonyok köny­­nyelműek. — Ám legyen. Most nincs ked­vem vitatkozni. De hát mondd el végre, mit sugdostatok együtt: te, Mesterem és a te derék tanít­ványod, Galleriel. — Nos, nem kertelhetem to­vább. Vedd hát tudomásul, hogy a Szinhedrion ülésén felmerült ma a kérdés a nők hitéleti szerep- MISKOLCZI NAPLÓ Vasárnap, augusztus hó 1-1 Románia megengedi az áruszál­­lítást Bulgáriából. Predeal, július 31. A közmun­kaügyek romániai miniszterének, dr. Angelescunak rendelkezései alapján mindazon Bulgáriai ere­detű árukat, amelyek jelenleg mintegy 1­7—8000 vagyon many­­nyiségben Ramadan Giurgiban va­nnak felhalmozódva, legké­sőbb 15 nap alatt Predeáll határ­­állomásra szállítják. A német vasutak igazgatósága beleegyezett abba, hogy Rama­­danba elküldi a szükséges vag­­yonokat, amelyekbe aztán fel­rakják a Németországba szállí­tandó árukat. A russzofilek bukása Bulgáriá­ban, Bukarest, július 31. A Szófiá­ban megjelenő Kambanai meg­állapítja, hogy a négyes szövet­ség képviselői nagyon csügged­tek lettek. A központi hatalmak fényes győzelmei óta — írja — a négyes szövetség képviselői na­gyon a háttérbe szorultak, nem olyan gőgösek és hetykék, mint eddig. Ezek az urak kényszeríte­­ni akarták a bolgár kormányt ar­ra, hogy üzenjen háborút a köz­ponti hatalmaknak és minden el­képzelhető fenyegetést igénybe vettek e céljuk elérésére. A bul­gáriai orosz csatlósok azonban most már teljesen demoralizálva vannak. Ami azokat a hivatalno­kokat illeti, kik titokban a mosz­­koviták érdekében dolgoztak, azoknak a kedvük is elment telje­sen attól, hogy a moszkovitiz­musnak propagandát csináljanak Bulgáriában. Mit akar Take Jonescu? szkeptikusan nyilatkozott Romá­nia esetleges akciójának sikeré­ről a monarchia ellen, Take Jo­nescu — amint erről a Moldova közvetlen forrásból értesü­lt — a következőket mondotta:­­— Én elvben Romániának a monarchia elleni akciója mellett vagyok, hogy­ Erdély meghódít­­tassék. De tulajdonképpen elve­­hetjük majd Besszarábiát is, ha az oroszok ellen harcolunk. — Megértették? — kérdi a Mol­dova, majd hozzá teszi: igazi fis­kális csavarás. '•patkAny- egért HÖRCSÖGisÜROI IRTÓ RATIN . <Ä,/l7Ä?inM-T£Tr‹^L'’ AumilAc EII5MEBVE] V* Pro»pextus Insvrn. * RATIN LABORATORIUM • LUCAPRST.WI.ROnENBIUgR-UTCA 30- A „Ratin“ beszerezhető Weidlich Pál kereskedőnél Miskolczon is* STECKENPFERD m­mmmmppmz BERGMANN & Co. TEISCHEN A/ELBE. egyre nagyobb kedveltségnek és elter­jedtségnek örvend, szeplő ellen való el­ismert hatásánál fogva s a bőr és szép­ség gondozásában való felülmulhatatlan­­ságáért. Ezernyi elismerő levéli Sok legnagyobb kitüntetés! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyeljen nyo­matékosan a Steckenpfeld védőjegyre és a cég helyes nevére ! Darabja 1 koronáért kapható gyógyszertárakban, drogériák­ban, illatszerüzletekben stb. Hasonló­képen Bergmann Manera Liliom­krémje, 80 fillér egy tubus. Kitűnő szer női kezek gondozására.

Next