Miskolczi Napló, 1916. szeptember (16. évfolyam, 202-226. szám)
1916-09-01 / 202. szám
ITl. élflijM. Miskolcz, 1816 szeptember 1., péntek 202. (4460.) szám MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. an*tyb*B ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 20 kor. Fa évre 10 „ Negyedévre 5 „ Virfékp*! Egész évre 24 kor. Fél km. 12 ., Negyedévre 6 „ Ctye* nám éra 6 illikr. — Kapható minden hirlapetárusítónál. Felelős szerkesztő : KUBERTH JÁNOS Kiadólaptulajdonos : KLEIN ÉS LUDVIG Szerkesztőség : Hunyadi-utca 2- ik szám. Telefon 810. Kiadóhivatal 1 Hunyadi-utca Mk Telefon 114. A Im «»nemi rí«« HUM UzlMniayak • LA,*te**4*** tetrd«ti**ki fatozAlalnok » kl»déhlv*t«lho» t«tt*«idők. Akarnunk kell egész erőnkkel, gyűlöletünkkel, bossznk kielégítésre váró forró vágyakozásával más háborút, amely a carolás kibontott zászlóival vezette ellenségeink táborába Romániát. Nyílt az ellenség cellja, ki akarja tépni országunk testéből legszebb büszkeségünket, Erdélyit. Neon vagyunk magunk e kétiségbeejtett, nehéz leszámolásbam. Nyugatról tót német szövetségesünk, keletről bolgár és török fegyvertársunk nyújtja felébik a bajtársi jobbok együtt megyünk a közös ellenség, a leselkedő zsebrák ellen. Aki ezen a Golgothává szentelt, földem nem ismerné a gyűlöletet, akinek a lelke nem ivott még a bosszú mérgéből, vezesse vissza gondolatait a közelmúlthoz, a Nagy magyar Legendához, szabadságharcunk történelméhez. — Szívjuk telhetetlen mohósággal lelkünkre a bosszú mérgét és megmaradásunk kérdésének tudatától láthatva, a legnagyobb magyar dél' át'érzésével álljunk a leg°'azabb ellenség elé. Magyar háború ez, a mi életünkrőlis, jövőnkről, az ezer esztendeje vérözönnel vedlett és megtartott Magyarország oszthatatlani egységéről Van most szó. Nem szabad csüggedni, ha mindjárt az első órákban nem a győzelem örömében sütkérezhetünk is. Nem szabad lankadni, ha Brassó s még néhány szívünkhöz nőtt magyar város a betörők bitorlásától szenved. Nem Brassóban sarjad a virág, amely a végső diadial gyümölcsét érleli és az első meglepetés hirtelen elrabolt eredményei ugyanúgy hirtelen fognak megsemmisülni. Fáj a lékünknek arra gondolni, hogy a határon gyűlölt idegenek rohantak be szent hajlékunkba. A fájdalomnak azonban még erősebbé, edzettebbé kell tennie kamrunkat és türelmünket. Sorsdöntő idők járnak felettünk és megszokhattuk két nagy esztendő nehéz viharában, hogy eredményekért áldozatokat kell hoznunk. Brassóiban és néhány határszéli városiban ég lelkünket perzselő lángokkal a nehéz áldozatok tüze. A román ujjongás éleszti a tüzet, hirtelen sikerük öröme serkenti győzelmi akaratunkat. A megrabolt Bulgária, a kifosztásra szánt magyar nemzett elkeseredett gyűlölete és a német hűség együtt olyan mérhetetlen fonásai az erőknek, amiknek az eredményeiről gyorsan jó híreket kell hálálnunk. Várjuk és hisszük fanatikusan közeli holnapokra az áldott hirt, Erdély földje újra tiszta... Kiterjedésben növekednek a harcok a románokkal. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A sajtószállásról jelentik: A Románia elleni harcok tegnap kiterjedésében növekedtek. A front déli szakaszán, Orsováitól északra hevesen támadtak a románok, de nem tudtak előbbre jutni. A nehezen járható Userna-szakadék felhőkbe meredő sziklái között ugyanolyan jellegű harc folyik, mint Bukovinában. A gyergyói hegyek északi részén az ellenség összeköttetést létesített az oroszok bukovinai frontjával. A megindult heves harcok tovább folynak. Románia ultimátumot küld Bulgáriának. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Rotterdamiból jelentik. A Bayn Telegraph közli: Szalonikiből érkezett jelentés szerint Románia ultimátumot intéz Bulgáriához, követelve Szerbia kiürítését és a bukaresti szerződésben megállapított statusii no viisszaállítását. Bolgár vélemény a román beavatkozásról. Budapest, augusztus 31. (Saját, tud.) Szófiáiból jelentik: A román hadüzenet híre hétfőn reggel terjedt, el a bolgár fővárosiján. Meg lehet állapítani, hogy a bolgár nép soha nem fogadott hadüzenetet olyan nyugalommal, mint ezt. A félhivatalos Echo de Bulgarie a következőket írja: Valahányszor a háború a monarchiára kedvezőtlen fordulatot vett, mindig precíz alakot öltött a román válság. A monarchia diplomáciája azonban hidegvérrel nézte a romániai eseményeket. Belesben és Budapesten most sajnálják, hogy Gorlice után az alkalmat fel nem használták a bizonytalanság megszüntetésére. A román segítség az utolsó az entente-nak. A központi hatalmaikra nézve pedig nem jelent ez egyebet a keleti front meghosszabbításánál és egy új hadsereg akcióba lépésénél. Bízunk azonban abban, hogy a beavatkozás végzetes lesz Romániára, amely Szerbia sorsára fog jutni. A bécsi bolgár követség a román háborúról. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A bécsi bolgár követségen Az Est munkatársának 81 román hadüzenetről a következőket mondták: — Az a hír, hogy a románok megszakították a diplomáciai összekötetést Szófiával, még nincs megerősítve, de valószínűnek látszik. Ami most Bulgária és Románia között történik, az már csupán formai kérdés. Bulgária nem akarja a háborút megüzenni Romániának, mert akkor beállana a casus foederis egy másik balkáni államra. Az entente ismét visszahelyezi a világháború súlypontját a Balkánra. Itt készül a döntés. Bulgáriában senki sem kételkedik abban, hogy Románia is Szerbia sorsára fog jutni. (A diplomata által hivatkozott másik balkáni állam Görögország.) A macedóniai harcok. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Szófiából táviratozzál. : A bolgár vezérkar jelenti hivatalosain". A macedóniai fronton nem történt lényegesebb esemény. Csapataik elérték a számukra kijelölt helyeket, és állásaikat megerősítik. Miután az ellenség offenzívájával kudarcot vallott, most általános ágyúzásra szorítkozik tevékenysége. A király személye körül miniszter a román háborúról. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik: Báró Roszner Ervin, a király személye körüli miniszter nyilatkozott Az Est munkatársának a román háborúról és a következőket mondta: — Úgy lehet, kissé beengedjük a románokat, de azután itt a megtorlás órája, Bulgária ég a vágytól, hogy összemérje erejét a halott,fosztogató ősi ellenséggel, Romániával. A bécsi román követ még nem utazott el. Nem engedik elutazni, amíg bukaresti követőnkről nincs értesítés. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól." Bécsiből ' jelentik: Mavrocordato herceg' román követ még Bécsiben van. Iratait részben elégette, részben lepecsételte. Beavatott forrás szerint a bécsi, román követet, nem engedik elutazni mindaddig, míg gróf Ozerfrin bukaresti követünkről nincs megbízható értesítés. A román király beszéde a koronatanácson. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Bukaresti jelentés szerint Ferdinand román király a koronatanácson a következőket jelentette ki: — Nem Hohenzollern, hanem, román hazaffi vagyok első sorban és a koronatanács döntését, feltétlenül tiszteletiben tartom. A román királyné egy újságírónak a következőket mondta: — Aki azt hiszi, hogy családi eredetünk és összeköttetéseink befolyásolhatnak, azok tévednek. Mink Románia boldogulását kívánjuk és férjem is Nagy Románia, után áhítozik. Anyám kimutathatóan orosz vériből származik. Francia vélemények a román beavatkozásról. Budapest, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Génből jelentik: A párisi lapok még mindig a román beavatkozás jelentőségével foglalkoznak. Katonai szakértők nagy jelentőséget tulajdonítanak az oroszok román területen való előnyomulásának. Azt hiszik, hogy Románia és Oroszország egyszerre támadnak Bukovinában, továbbá Szerbia és Magyarország ellen.