Miskolczi Napló, 1920. május (20. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-23 / 119. szám

Ara 1 korona XX. évfolyam, 1­b. (5443.) szám 1920. Vasárnap* május 23 POLITIKAI NAPILAP Helyben ELŐFIZETÉSI ÁRAK i f’géd évre . . 160 korona | Egész évre . . Fél évre ... 80 I Fél évre . . . Negyed évre. . 40 „­­ Negyed évre. . Kapható minden hirlapárusitónál. Vidékre 180 korona 90 „ 45 „ Felelős szerkesztei FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal « Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114» Szerkesztőség « Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Telefoni ár3« A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők A lengyelek sikeres harcai a vörös csapatok ellen. (Páris.) Szikratávirat jelenti : Varsóból táviratozzék, hogy a lengyel kormány legutóbbi jelen­tése szerint az ellenség a Felső- Berezina szakaszán újabb csapa­tokkal folytatta a harcot. A lengyel csapatok azonban a túlerővel szemben is megtartották állásaikat és sikeres ellentámadásokban sú­lyos veszteségeket okoztak az el­lenségnek. (Kopenhága.) A bolsevikiek per­­zsiai vállalkozásáról érkezett je­lentések szerint körülbelül 40000 főre becsülhető a Mezopotámia felé irányított bolseviki haderő, de ebbe a Kuropatkin vezérlete alatt álló kaukázusi hadsereg nincsen beszámítva. Az egész hadsereg Kuropatkin vezérlete alatt áll. Az angol csapatok létszáma mintegy 60000 főre tehető, de szét vannak szórva és csak most teszik meg az előkészületeket Mezopotámia megvédésére. A nemzetgyűlés pünkösd utáni programmja. (Budapest.) Pünkösdi szünete után a nemzetgyűlés szerdán újra összeül és folytatja a fővárosi törvényhatósági bizottság újjáala­kításáról szóló javaslat tárgyalását. A javaslathoz Schandl Károly (kisgazda), Szabó József (keresz­tény) és Ugron Gábor (demokrata) képviselők iratkoztak fel. A javas­lattal még a jövő héten végeznek, azután a nemzetgyűlés áttér a bányailletékekről és a kiviteli ille­tékekről, majd a közalkalmazot­takra vonatkozó pénzügyminiszteri törvényjavaslat tárgyalására. Ha ezekkel is végeznek, úgy sorra kerül az árdrágítók üldözéséről szóló igazságügyminiszteri törvény­­tervezet tárgyalása. Angol akció a magyarországi nyomor enyhítésére. (London.) Az angol unitárius kongregáció vezetője , Hankinson, Budapest és Magyarország nyo­morának enyhítésére nagyobb moz­galmat indított. Hankinson egy bizottsággal legközelebb Magyar­­országba utazik a segélyezési akció megszervezésére és meglá­togatja a sínylődő Erdélyt is. Kinevezték Miskolcz város és Borsod­­vármegye új kormánybiztosait (Budapest.) A hivatalos lap mai száma közli: A magyar királyi kormány dr. Gedeon Aladár, Abaúj torna, Bor­sod, Gömör és Kishont, továbbá Zemplén vármegyék és Miskolcz tvhff. város területére kiterjedt hatáskörrel kinevezett kerületi kormánybiztost, ezen tisztségétől, bulzgó szolgálatai elismerése mel­lett saját kérelmére felmentette. A hivatalos lap közli: A ma­gyar kir. kormány b­om­­rogdi Lichtenstein László udvari tanácsost Miskolcz tvhfr. város főispáni teendőivel is megbizott törvényhatósági korm­ánybiztos­­sává, dr. Puky Endre volt alis­pánt, Borsod, Gömör és Kishon­t­­vármegyék főispáni teendőivel is megbizott törvényhatósági kor­mánybiztosává, dr. Filberger Gyula márai járási főszolgabírót Borsod, Gömör és Kishont vár­megyék törvén­y­hatósági kor­mánybiztos helyettesévé kine­vezte. Horthy Miklós a békéről. „Csak a kétségbeesés adhatna fegyvert az ország kezébe". Nem gondolunk agresszív politikára. — A békeszerződés formai megalkotása nem jelent semmit. — Ellentétes hírek a béke­­szerződés aláírásáról. — Asquit a lehetetlen békefeltételekről. (Hága.) A Holladhisch Neuve Bureau budapesti különtudósítóját fogadta Horthy Miklós kormányzó, aki az újságíró kérdésére, hogy váljon Magyarországon is helyre fog­­ állani a tényleges béke, a következőket válaszolta : — A háborúból több, mint elég volt a legyőzött és győztes népek­­nek egyaránt. Békére, valódi bé­kére vágyakozik mindenki. Ennek bek­övetkezése azonban nem tő­lünk függ, mert a mi sorsunk is az entente kezébe van letéve. A békeszerződés formai megalkotása nem jelent semmit, ha igazi kibé­külés nem jön létre, amelynek nyo­mán megszűnik a merev elzárkó­zás, a bizalmatlanság és az ellen­séges érzés. Ha van ország, akkor Magyarország az, amely átérzi az igazi béke bekövetkezésének szük­ségességét, hiszen nélkülözhetetlen cikkeink, fánk, vasunk, sónk ez idő szerint az ország területén nincsenek ; valutánk leromlott és a nyersanyagok hiányában a terme­lés sem tud megindulni. I­lyen hely­zetben csak a kétségbeesés ad­hatna fegyvert az ország kezébe. Nagy várakozásai nézünk ezért az egyre több megértést tanúsító entente hatalmak megértő politi­kája elé és várjuk a fejleménye­ket. A mi lelkiismeretünk nyugodt. Azonban le kell szögezni, hogy a megkötendő békeszerződésért és a világ nyugalmának helyreállítá­sáért a felelősség teljes egészében a békediktáló öntetet terheli. — Biztosíthatom, — mondotta a kormányzó — hogy agreszív ka­tonai vagy politikai akcióra Ma­gyarországon senki sem gondol. Nem szabad elfeledni, hogy mi­lyen politikai, földrajzi és gazdasági helyzete van Magyarországnak, amelynek határai teljesen nyíltak. Nem lehet hadseregünket annyira redukálni, amikor szomszédaink milliós hadsereget tarthatnak. Ha­tárainkat nem hágy­hatjuk teljesen védtelen, mert szomszédainknak eszébe juthat, hogy rossz termés esetén átlépjenek a magyar Al­földre és innen pótolják hiányzó készleteiket. Megnyugvást csak egyforma elbánás hozhat és ezért a leszerelésnek általánosnak kell lennie. (Budapest.) Párisból és Bécsből különböző hírek érkeznek a béke­­szerződés aláírásáról. Francia és bécsi lapok jelentéseket adnak ki, melyek úgy látszik nem épen meg­bízható forrásból származnak. Egy bécsi jelentés szerint a magyar kormány a békeszerződés aláírá­sára báró Zersch Vilmost delegálta, aki már Párisban is van. Ezzel szemben a valóság az, hogy Lersch báró Berlinben gaz­dasági kérdésekről tárgyal a né­met kormánnyal. Arról is jött je­lentés, hogy a békekonferencia már tudomásul is vette volna vá­laszjegyzékünket és annak tartal­mát elfogadta volna. Ez nem felel meg a valóságnak. Nem is felel­het meg, mert megbízható érte­sülés szerint Budapestre, ezideig illetékes körökhöz nem érkezett ilyen jelentés és nem is érkez­hetett, mert a Praznovszky által aláírt jegyzékre a pünkösdi ünne­pek előtt aligha kaphatunk választ az entente hatalmak képviselőitől. (Budapest.) Párisból eddig azon a híren kívül, hogy Praznovszky Iván átadta a magyar választ Henry ezredesnek, nem érkezett újabb jelentés. A magyar külügy­minisztérium sajtóosztálya ma dél­utánra halasztotta a tegnapra ter­vezett értekezletet, melyen a kül­ügyminiszter a sajtó képviselőinek közléseket tesz a békeszerződés aláírásáról és a várható külpoli­tikai eseményekről. (Genf.) A Gasetta de Lausanne című lapban Hofer Kunó, egyetemi tanár hosszú cikkben foglalkozik a magyar békeszerződéssel. A cikknek az a konklúziója, hogy a magyar békefeltételek tarthatatla­­nok és Európa érdeke, hogy a balkáni védelemnek ezt az egysé­ges pontját ne törjék széjjel. Ma­gyarországot — írja a cikk — ezt a legtökéletesebb földrajzi egysé­get szétrombolják és a sík vidéket a vele összefüggő hegyhatároktól megrabolják. Azt kell kérdeznünk, vájjon az államférfiak nem akar­tak e ezzel tudatosan destruktív munkát végezni ? (Bécs.) Londonból jelentik : Asquit tegnap beszédet mondott egy gyűlésen amelyet abból a célból hívtak össze, hogy propa­gandát csináljon a békeszerződé­sek Európa újjáépítése érdekében való revíziója mellett. Beszédében rámutatott azokra a hajmeresztő gazdasági és egész­ségügyi állapotokra, melyek Kelet- és Középeurópában uralkodnak, különösen pedig Ausztriában és Bécsben. Ennek okát abban látja, hogy képtelen módon állapították meg Ausztria és Magyarország határait. A volt monarchiából ala­kult új államokban be kell vezetni a teljesen szabad kereskedelmet és a forgalom szabadságát és el kell törölni a vámhatárokat. (Róma.) A népszövetségi tanács Tittoni elnöklete alatt tartott első ülésén úgy határozott, hogy a nép­­szövetség nagygyűlését november­ben hívják egybe. Wilsont, aki a szabályok szerint a népszövetség elnöke, értesítik erről. Az angol dokkmunkások nem szállítanak hadianyagot Írország ellen. (London.) Reuter-jelentés : Az angol dokkmunkások elhatározták, hogy nem raknak hajóra semmi­féle hadianyagot, amit a kormány Írország ellen szállít. Az ír dokk­munkások hasonló határozatot hoztak.

Next