Miskolczi Napló, 1920. szeptember (20. évfolyam, 201-225. szám)

1920-09-17 / 214. szám

XX. évfolyam, 214 (5548 ) szím ftrg­­­aorcMi* POLITIKAI NAPILAP Előizetési ár­at, úgy he­­n­ni jó minden i. m .vírus­ tónál i­lyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona Félévre . . 150 korona Jj Negyedévre 75 korona Felefőn szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 31­5 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők« Wilson egészséges.­ ­Budapest.) MTI. A Budapesti Tudósító jelenti Zürichből: Wilson egészségi állapota, amint az ame­rikai lapok jelentik, teljesen hely­reállt. Az elnök azonban igen megöregedett és a megjelenése egy 70 éves ember benyomását kelti. Újabb időtől kezdve állan­dóan lépést tart a kül- és belpoli­tika minden kérdésével. Ki lesz Franciaország elnöke ? (Zürich.) MTI. Párisi hírek sze­rint ott kizártnak tartják, hogy Millerand elfogadja az elnöki szé­ket. Bourgeois, Ribot, Leygues, Peret állanak előtérben Desch­a­­nel­ legközelebbi­­ lemondása ese­tén, amely már csak napok kér­dése. Kormányválság lesz a corki polgármester éhségsztrájkjából. (Hága.) MTI. Angliától érkezett hírek szerint a corki polgármes­ter elhalálozása esetén politikai körökben kormányválságtól tar­tanak. Lloyd George szemére ve­tik, hogy nem tudott­­ ebben az irányban kivezető utat találni és így a kormányt válságos helyzet­be juttatta. Milliós sikkasztás a Leszámítoló Banknál. (Budapest.) MTI. A Leszámítoló Bankban az ellenőrzés alkalmával rájöttek, hogy a tőzsdejutalékok tételénél nagyobb tételű összegek szerepelnek, mint amennyit kifizet­tek. Vallatóra fogtak egy S. nevű tisztviselőt és kitűnt, hogy 1918 óta az alkuszi kimutatást állan­dóan meghamisította és anélkül, hogy rájöttek volna, 1 millió 600 ezer koronát sikkasztott el. A bank­ban 1 millió koronát ebből betét­ként kezeltetett, ezt lefoglalták. A 600 ezer korona hiányt pedig apja térítette meg, úgy hogy nem is tet­tek feljelentést ellene. Tőzsde. (Budapest.) Előtőzsde. Az elő­­tőzsde irányzata ingadozó. Valu­ták : Márka 494—92, Dollár 283— 84, Napoleon 856—62, Rubel 318, Sokol 405, Korona­dinár 960 Értékpapírok : Hazai Bank 725— 20, Magyar Hitel 1708-28­35, Magyar-Angol 928, Magyar Olasz 475—84, Leszám­oló 850—20, Salgó 6425, Rima 3380—70, Schlick 790, Gumi 3150, Délivasút 1285— 1305—1295, Államvasut 3950— 4150, Nasici 12900. (Zürich.) Devizanyitás: Berlín 1020, Newyork 623, Milánó 2622 és fél, Zágráb 525, Prága 875, Bu­da­est 225, Bécs 290, Osztrák le­bélyegzett 250, Bukarest 1235. Megerősítik a péterváci zavargások hírét (Varsó.) MTI. Harctéri jelentés. A déli frontszakaszon a mi csa­pataink­­ az ukrán hadsereggel egyesülten a Dnyeszter - vonalat Regezzaninál és Halicinál átlépték Koweltől északkeletre csapataink elfoglalták Kamien Kaszirszkit és ezer foglyot ejtetek. (Bécs) MTI. Helsingforsból je­lentik : Azok a ismétlődő hírek, amelyek az orosz visszavonulás folytán Pétervárott bekövetkezett zavargásokról szólanak, ismét megerősítést nyertek. Utazóktól tudják, hogy Kronstadt környékén augusztus 22 tő szeptember 4-ig szakadatlan ágyúdörgés hallatszott, amiből arra lehet következtetni, hogy az orosz hadihajók fellá­zadtak. Prohászka Ottokár a numerus claususról Az egyetemi beiratkozásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elfogadták az illeték-és értékforgalmi adójavaslatot. — A nemzetgyűlés mai ülése. — (Budapest.) MTI. A nemzetgyű­lés ülését negyed 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Napirend előtt jelenti, hogy a Ma­gyar Munkások Pártjától átirat ér­kezett a Házhoz, amely megvédi Csizmadia Sándort az ellene inté­zett támadásokkal szemben. Ezután az illeték és értéksor­­forgalmi adó felemeléséről­ szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatták. A 47-ik szakasznál Budaváry László indítványozza a javaslattal szemben, hogy tekintet nélkül a kártya alakjár­, 25 korona illeték állapíttassák meg. Korányi pénzügyminiszter az eredeti javaslat elfogadását kérte. Az elnök szavazásra bocsátja a módosító indítványt. A szavazás­nál kitűnt, hogy a Ház nem hatá­rozatképes, mire az elnök a vitát egy negyed órára felfüggeszti. . Szünet után a többség elvetette a Budaváry indítványát és az ere­deti javaslatot fogadta el. A 48. és és 49. szakaszt változatlanul elfo­gadták. Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta a nem­zetgyűlés. Azután rátértek az egyetemi beiratkozás­ról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok Schandl Károly, aki beszédében kifejtette, hogy a mostani súlyos viszonyok egyik oka az, hogy ez egyetemek valóságos diploma­gyárak voltak, amelyek a szellemi proletarizmus túltengésére vezettek. Az egyetemeken valóságos izga­tások voltak, amelyeknek részesei a szabadkőműves páholyok és az a társaság volt, amely a Huszadik Századot szerkesztette. A numerus clauzus nem sérti a jogait. A zsi­dókérdést erőszakos eszközzel megoldani nem lehet. A zsidó ifjúságnak a jogegyenlőség alapján biztosítani kell azt a jogot, hogy legalább is bizonyos arányban be­juthasson az egyetemre. Beszéde folyamán kifejtette, hogy joga van a magyar nemzetnek, hogy a maga faját megvédelmezze törvényes eszközökkel és nem törvény nél­küli eszközökkel. A törvényjavas­latot Bernátek indítvány­ával együtt általánosságban elfogadja. Azután Prohászka Ottokár szó­lalt fel. Röviden akar ezzel a kér­déssel foglalkozni, mert a kultusz­­miniszter beszédében kife­jette, hogy az egyetem máris kapunyitás előtt áll, éppen azért szükséges, hogy a törvényjavaslatot rövidesen tető alá hozzák. Figyelmeztet arra, hogy a jelszavak nyomása alatt sokan hamis világításba helyezték ezt a törvényjavaslatot. Ennek a szerencsétlen megcsonkított ország­nak nincs tehetségében, hogy szo­ciális intézkedéseket tegyen, mint Németország, ahol mindennap két millió jut munkásbiztosításra, nyug­díjbiztosításra és másféle szociális intézkedésekre. Nekünk más szo­ciális irányban kell dolgozni. Ez a törvényjavaslat ezt szolgálja. Ez a törvényjavaslat lábra akarja állí­tani a leszoruló magyar közép­­osztályt. Ezt a munkát az egye­temen kell elkezdeni, mert ez nyú­lik be a magyar intelligencia vilá­gába. Elfogadja a törvényjavas­latot Bernolák indítványával együtt Nem védi azt az eljárást, amelyet az egyetemi ifjúság folytatott, de meg tudja érteni, meg kell érteni minden magyarnak azt a szenve­dést, amelyet a lövészárkokból hazatérő ifjuság elszenvedett, mi­dőn hazatérte után saját érdekeit valamiképpen leszorítva látta. Odaálltak az egyetem kapuja elé és azt mondották, akik küz­döttek és a bajban megállták he­lyüket nem úgy, mint azok, akik tanulmányi szabadságukkal kivon­ták magukat a veszedelemből, jo­guk van arra, hogy az egyetemen előnyben részesüljenek. A magyar ifjúságot úgy nézi, mint a szenve­dés tűzkeresztjén átment polgársá­got, amely megérzi a közélet és politikai élet érvel­ését. Az ifjúság inficiálva van a nemzetköziség és a lemondás baci­lusával. Félti a maga kenyerét. A numerus clau­sus gondolata nem idegen a mi világunkban. A liberálisok köré­ben már elhangzott régebben az az eszme, hogy a jogászvilág túl­­gya­rapodása ellen korlátokat kell fölállítani. A numerus clausus ke­nyeret akar biztosítani a magyar középosztály számára. A numerus claususnál azonban selectiónak is kell lenni. A tehet­séget érvényre kell juttatni. A ki­­választá­nál nem szabad gyűlöle­tet tanúsítani senki irányában sem. Ki kell mondani, hogy ennél a ki­választásnál semmiféle protekció­­nak nincsen helye. Elismeri azok­nak jogát, akik megkezdték az egyetemeken a tanulmányaikat, hogy folytassák, de ha nem állják meg helyüket, az igazoló bizottság előtt, akkor ezen joguk megszűnt. Az ülés folyik. (Budapest.) MTI. A hivatalos lap mai száma közli a kormányzó kéziratát gróf Teleky Pál minisz­terelnöknek újbóli hivatalba lépé­séről. A Kamara a vasúti tarifák revízióját szorgalmazza. (Saját tudósítónktól.) A vasúti tarifák nagymérvű emelése ked­vezőtlen hatással volt az árala­kulásra. Úgy a személy, mint a te­herszállítás nagymérvű drágítása a jelenlegi pangás mellett oly sú­lyos teher, melyet a forgalom alig bírhat el. Ennek átgondolása indította a miskolczi kamarát ar­ra, hogy köriratban forduljon a kerület kereskedő és iparos kö­zönségéhez, hangsúlyozva, hogy a máv­ helyzetét ismeri s jól tud­ja, hogy a közel­múlt rombolásai, a megdrágult üzem szükségkép a Mávot is jövedelmeinek fokozá­sára kényszeríti. Mégis a száza­lékos általános emelést igazság­talannak tartja. Hogy a teheráru és személyszál­­tási tarifaemelés­nek a termelésre, forgalomra gyakorolt hatását mérlegelhesse, a kamara a következő kérdőpon­tokra kér választ: 1. Minő hatással volt a legutób­bi tarifaemelés a fehéráruk for­galmára illetve árára nézve, mi­lyen mérvben drágította a terme­lést, illetve kínálatot a tarifaeme­lés. Kéri az egyes árucikkekre nézve példák felsorolását. 2. Figyelemmel arra hogy a máv­ a tarifák emelésére rá van utalva s igy azok általános leszál­lítása nem várható, minő arány­ban volna megállapítandó egy igazságos kulcs a különböző árucsoportokra nézve az egyes árucikkek teherbíró képességét te­kintetbe véve. 3. Minő tapasztalatai vannak a személyszállítás díjaira nézve és melyek volnának a kívánságok e téren. • ’­v. j

Next