Miskolczi Napló, 1923. november (23. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-01 / 248. szám

Megjelent az új lakásrendelet. A bérk­ mmn­ellét verdílat. A minisztérium a lakásügy ideig­lenes rendezése és az e téren fen­nálló korlátozások fok­ozatos megs­z­n­­tetéséről kibocsátott ren­­delet módosí­tása és kiegészítése tárgyában ren­deletet adott ki. A rendelet lényege­sebb újításai a következők: Aki az 1923 : XXXIX. t. c. alap­ján építkezési hitelben­­részesül, az építési engedély kiadásától nyolc nap alatt az építendő házban létesítendő laká­­k számát a lakásügyi hatóság­nál bejelenteni köteles. Lakásigények. Azoknak a lakásoknak bérbeadása, amelyek csak már lakással bíró hely­­benlakásra jogosultaknak adhatók bérbe, a lakásügyi hatóság jóváha­gyásával történ­hetik. Evégből az épít­tető a bérleti szerződés megkötésétől nyolc nap alatt a bérlő nevét és eddigi lakását a lakásügyi hatóság­nak bejelenteni köteles. A bejelentett bérleti szerződés jóvá­hagyásával egyidejűleg a lakásügyi hatóság a jóváhagyott bérleti szerző­dés következtében megüresedő la­kásra az igénybevételi eljárást hiva­talból megindítani és a lakást igénybe­vevni köteles. Ha azonban a meg­üresedő lakásba a háztulajdonos maga kíván beköltözni, vagy azt igény­jogosult (LR. 6. §.) fel- vagy lemenő ágbeli rokonának vagy testvérének kívánja átengedni, a LR. 8. § ában foglalt szabályok az irányadók. A lakbérekről a tizedik szakasz intézkedik. Anél­kül, hogy külön béremelésre szükség volna, bármely bérlő az 1923. évi november 1. napjától kezdődő bér­­évnegyedre az 1923. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő hatállyal kikötve tolt, vagy biróilag megálla­pított tiszta bérnek hatszorosát kö­teles fizetni.­­ Az 1923. évi november hó 1. napján esedékessé váló bért a bérlő jogosult három egyenlő havi részlet­ben az illető hónap 5. napjáig meg­fizetni. A lakásokra vonatkozó bér­emelési szabályokat kell alkalmazni az ügyvédek, közjegyzők, orvosok, művészek és más nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző '­egyé­nek által iroda, rendelő vagy műte­rem céljára használt helyiségekre. Bér szempontjából­­szintén lakás­nak kell tekint­eni a vallás és köz­oktatásügyi miniszter által engedé­lyezett magániskolák, a m. kir. posta és távirdahivatalok, úgyszintén a kulturális, jótékonysági és népjóléti egyesületek, intézmények és tár­su­latok bérletében leő helyiségeket. Üzletek bére. Anélkül, hogy külön béremelésre volna szükség, az ipari és kereske­delmi foglalkozást űző bérlő és az általa műhely, üzlet, iroda, raktár stb. céljára használt bármely helyi­ség után az 1923. november hó első napjától kezdődő hatállyal kikötve volt vagy bíróilag megállapított tiszta bérnek nyolcszorosát köteles fizetni. Ha az üzleti célra használt, helyi­ség lakással együtt tárgya és az üzlet lényegesebb, fontosabb alkat­része a bérletnek (például műhely, üzlet, iroda), az egész bérletre a jelen paragrafus rendelkezése nyer alkalmazást. A 10. §. rendelkezé­sst kell továbbá alkalmazni a gyógyszertárakra és a kizárólagos dohányárut­­tásra vagy mozgófényképüzem folytatására enge­délyt nyert azoknak a bérlőknek, a dohány­árura vagy mozgófénykép­­üzem c­éjaira használt és ezzel kap­csolatos hely­iségeikre, akik kizáróla­gos dohány­árusításra az 1915. évi január hó 1. napja után, illetőleg mozgó fény­képüzem folytatására az 1920. évi január hó 1. napja után kaptak engedélyt és ez előtt az idő­pont előtt dohányárusítással n­em fog­lalkoztak, illetőleg mozgófényképüze­­met nem folytattak. Fokozatos béremelés Lakások és nem üzleti célra hasz­nált helyiségek bérét a tulajdonos (bérbeadó) 1924. évi februári bér évnegyedre az 1923 évi novemberi bérévnegyedben fizetett bérnek egy­­hatodrészével, az 1924. évi februári bérévnegyedet követő minden további bérévnegyedre pedig negyedévenként az előző bérévnegyedben fizetett tiszta bérnek egy ötödrészével fokozatosan emelheti. Az üzleti célra használt helyiségek bére az 1924. évi februári bérévne­­gyedre, valamint az ezt követő bér évnegyedekre is negyedévenként az előző bérévnegyedben fizetett tiszta bérnek egyötödrészével szintén emel­hető. A tiszta bér összegének megálla­pításánál a 18. § ban említett költsé­gek megtérítésére szolgáló hányadot is számításba kell venni. Ha a korona értéke a rendelet életbeléptetése után számbavehe­ően változnék, a minisztérium — tekin­tettel arra, hogy a korona értékének változása a tulajdonos (bérbeadó) kárára nem szolgálhat — rendelettel fogja meg­alapítani azt az összeget, amellyel a bér a korona változását köve­t évnegyed után a jelen rende­letben meghatározott mértéken felül is emelhető. A fokozatos béremelést a bérlővel a bérévnegyed első hónapjának 15. napjáig írásban kell közölni és az a közlést követő bérévnegyed kezdetén lép hatályba. Az elkésetten közölt béremelés érvénytelen. A kincstári részesedés tekintetében az 1923. évi XXXII. t. c. 9 § ában foglalt rendelkezések az irányadók. A kincstári házhaszon­­részesedést a bérlő legkésőbb a bér­­negyed ötödik napjáig egy összeg­ben köteles megfizetni. Az 1923. évi novemberi bérne­gyedre járó kincstári haszonrészese­dés azonban lakások és nem üzleti célra használt helyiségek után a 10. §. harmadik bekezdésében foglaltak­nak megfelelően három egyenlő havi részletben, fizethető. Vízdij­­ tozó része szolgál és pedig lakások­nál és nem üzleti célra használt helyiségeknél az 1928. évi novemberi bérévt­egyedre járó bérösszegnek fele része, üzleti célra használt helyisé­geknél pedig az 1923. évi novemberi bérévnegy­e­dre járó bérösszegnek egy­­tizenhatod része. A bérösszegnek az érintett költ­ségek megtérítésére­zolgáló ez a része adómentes és azután a bérle sem ka­cetári haszonrészesedést, sem házmesterpénzt, sem egyéb járulékot vagy pótlékot fizetni nem köteles. Felmondás. Lakásoknak és nem üzleti célra használt helyiségeknek bérletét a tu­lajdonos (bérbeadó) a rendes felmon­dási idő megváltásával az 1926. évi november hó első napjára, az üzleti célra (11. §) használt helyiségek bérletét pedig az 1925. évi május hó első na­pjára a magánjog szabá­lyai szerint mondhatja fel. A laká­sokra meghatározott időpontra mond­hatók fel az üzleti célra használt helyiségek közül: a kisiparosoknak, úgyszintén az elsőrendű közszükségleti cikkeket árusító kiskereskedőknek üzleti célra szánt helyiségei abban az esetben, ha a felmondást közvetlenül megelőző egy éven át — tanoncokat nem szá­mítva — állandóan egynél nem több segédmunkást foglalkoztatnak ; a kizárólagos dohány árusításra vagy mozgófényképü­zem folytatására en­gedélyt nyert azoknak a bérlőknek, a dohányáruda vagy mozgófény­kép­­üzem céljára használt és ezzel kip­­ceolfitos helyiségei, akik kizárólagos dohányárusításra az 1915. évi január elő napja után, illetőleg mozgó­­fénytápüzem folytatására az 1920. évi január hó első napja után kap­tak engedélyt, de ezelőtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglal­koztak, illetőleg mozgófényképüzemet nem folytattak; kisiparosoknak és kiskereskedők­nek üzleti célra használt helyiségei abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással együtt tárgya és a lakás lényegesen fonto­sabb alkatrésze a bérletnek, gyógyszerészeknek a gyógyszer ár céljára használt helyiségei. Építésre alkalmas üres, vagy nemi lakás céljaira szolgáló és ideiglenes­nek tekinthető építményekkel ellátott bertekt, még ha határozott időre szól is, a tulajdonos­­bérbeadó felmon­dással megszüntetheti, ha építséi engedély bemutatásával igazolja, hogy az illető beitelekre új épületet akar emelni. A rendelet az 1923 évi november hó első napján lép életbe s az e napon még folyamatban levő ügyek­ben ennek a rendeletnek a szabályait kell alkalmazni. MI:NaPijO Csütörtök, november 1. A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulaaj­donos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgáltatás, szemét fuvarozás, ké­ményseprés, pöcegödörtisztítás, stb.) felmerülő költségeket a tulajdonos (bérbeadó) köteles viselni, minélfogva a bérlőknek eme szolgáltatások meg­térítésére akár a helyi hatóság sza­bályrendeletén, akár szokáson, akár szerződésen alapuló kötelezettsége e rendelet életbelépésével megszűnik. A tulajdonost terhelő eme költségek megtérítésére az e rendelet szerint követelhető bérösszegnek egy, a fo­kozatos béremelések folytán sem vál­(a Miskolci Napló munkatárstul) Ma van az utolsó napja a valorizált vagyon- és jövedelemadó befizetésé­nek. Aki október 31-ig nem fizeti be valorizált adóit, az 10 százalék ka­matot fizet havonta. A közönség az utóbbi napok alatt igyekezett eleget tenni kötelezettségeinek és valóságos ostrom alatt állott az adóhivatal. Jel­lemző, hogy kedden — a befizetések utolsóelőtti napján — 660 adófizető jelent meg a hivatal pénztáránál és több mint 200 milliót fizettek be. De az előző l­apokon is óriási forgalom volt és 5— 600 a­dófizető intézte el ügyét naponta. A máig befizetett valorizált adók összege körülbelül egy milliárdot tesz ki, de még sokan vannak, akik n­em tettek eleget köte­lezettségüknek. A valorizáltan kivetett adók összege több milliárdot te­t ki és ez a szám mutatja, hogy sokan vannak, akik elmaradtak a fizetéssel. Ezek a 10 százalékos pótlékot fogják fizetni. Mára, a­­ fizetések utolsó napjára nagy forgalomra rendezkedett be a városi adóhivatal. A polgármester intézkedése folytán az adóhivatalnál ma három pénztár működik és reggel 8 órától délután 6 óráig megszakítás nélkül dolgozik a hivatal. Sok panaszra adott okot eddig — szóba került a városi közgyűlésben is, — hogy a közönség sok időt ve­szít az adók befizetéseinél. E­zket a panaszokat orvosolja most az az in­tézkedés, amely szerint adókat ezen­túl a postai takarékpénztár útján is lehet le­fizetni. A városi adóhivatal vezetősége leg­közelebb hivatalos hirdetményt, mely­ben arról értesíti az adózó közönsé­get, hogy a m. Hr. pénzügyminiszteri rendelet értelmében az adózó közön­ség köztartozásait, amelyeket eddig személyesen, közvetlenül az adóhiva­talnál lehetett befizetni, ezután a m. kir. postatakarékpénztár csekkrend­szere alapján, az adóhivatalnál be­szerezhető befizetési lapokkal (dara­bonként 12 korona) a városi adó­­ó­­hivatal 31596. számlájára bármikor bárki fizetéseket teljesíthet. Ez az új rendszer azt vonja maga után, hogy a tömeges adófizetési időszakokban a közönségnek nem kell olyan sok időt tölteni a hivatalban, mert a cse­k útján történt befizetéseket a később bemutatandó adóíveken hivatalossá bejegyzik javukra. Az adóknak csekk útján való be­fizetésénél azok a kereskedők, vállal­kozók, hivatalok és magánosok, s ha­nak csekkszámlájuk van a po­tata­­karékpénztárnál, azok Hearing útján is utalhatnak át adót a városi adó­hivatal fent jelzett számú számlájára.­­ A közönség elővigyázatos­ságával előzze meg a halottak napi tolvajlásokat. A rendőrségi sajtónaplóban a vezető rendőrtaná­­csos ma a következőket közli: „A rendőrkazpitányság figyelmezteti a kö­zönséget, hogy halottak ú­pján, mi­kor is legtöbben a temetőiben tar­tózkodnak, lakásaikat ne hágj­ja őri­zetlenül, mert tapasztalás bizonyítja, hogy a besurranó tolvajok ilyen al­kalmakat használnak fel. A rendőr­ség minden házat külön nem ő tihet, így a közönség saját érdekében is nyújtson segédkezet elővigyázato­sá­gával a rendőrségnek.“ — Gyászünnepély a hősök te­metőjében. Csütörtökött délután fél négykor a hősök temetőjében nagy gyászünnepélyt rendez a raiskó­ci helyőrség. A gyászünnepségen részt vesznek az összes fegyvernemek és a polgári hatóságok kiküldöttei is. Sokan maradnak hátralékban Miskolc­on a valorizált adók befizetésével. Az utolsó előtti napon 200 milliót fizettek be.­­ Ma egész nap dolgozik az adóhivatal. — Körülbelül egy milliárdot fizet­ek be eddig az adózók. — Postatakarék útján lehet fizetni az adót. Vidékiek részére a legjobb bevásárlási forrás! SARKADI RUDOLF kézműáru részv-társ. Budapest, IV., Fővám-tér 3. (Köxpont­ vásár­csarnokkal um­bin) Kelengyevásznak és sifónok méterje Barchetok , Mosóceig , Ci­belinek „ Lehottis szövetek „ Fejkendők darabja .... Gyapjú kötött kabát 7 000 - K 11000 - . 9000— . 13.000- . fr.coo— , 9000- . 70.000- . Nagy raktár téli cikkekben u. m. fej­­ás pasa­tó nagykendőkben Menyasszonyi ruhaselymes nagy választékban !

Next