Miskolczi Napló, 1924. augusztus (24. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-01 / 175. szám
Péntek, 1924 augusztus XXV. évfolyam 175. (6821) szám Ára 2000 korona MiskoLczi Napló Előfizetési Árak úgy helyben, mínt vidékre s Felelős szerkesztő sz Kiadóhivatal * Széchenyi u. 15* Telefon 664. Negyedévre 120000 K Egy hóra 40000 K FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség: Erzsébet-tér 1. Telefon 315 Jelszavakat hallottunk eleget a háborúban és nagyrészt annak tulajdoníthatjuk a küzdelem elvesztését, hogy jelszavak színes takarója alá rejtették a valóságot és így tévesztették meg a hivő és bizakodó tömegeket. A háború sok keserves tapasztalata sem tanított meg azonban arra, hogy a jelszavak politikájának véget kell vetni és a valóságok, a komoly realitások után kell végre indulni. A szomorú békekötés után még sok mindent jóvá tehettünk volna, ha sutba vetik a jelszavas politikát és az erők egyesítésének, a belső béke megteremtésének reális programmjával vetjük meg új sorsunk alapjait. Hiszen az emlékezés taníthat minden figyelmeztetésnél inkább. Fanyar érzéssel hívjuk vissza a múltból a rossz emlékeket: „Lemberg még a miénk,“ „Belgrádot még tartjuk,“ „Erdélyből egyetlen akácfát sem adunk,“ „Győzni fogunk, mert győznünk kell!“ — ezekkel a jelszavakkal biztatták az itthoniakat a kukorica kenyérre, meg a basztalan (és kenyértelen) napokra, a katonákat pedig a halálba való készülődésre.* Ma már a múlté ezek jelszavak, hiszen tízesztendős fordulójához értünk az első puskagolyó kiröpülésének. Az eltűnt jelszavak helyett azonban újak jöttek és nem lehet mondani, hogy ezek az újak akár üdvözítőbbek, akár maradandóbbak lennének elődeiknél. Amikor a fegyveres háború véget ért, valóságos pergőtüze ömlött ránk az újabb és újabb jelszavaknak: Friedrichék jöttek mint legfrissebb jogforrás és csakúgy ontották a jelszavakat, amelyek a gyűlölet talajából, a bosszú esőjével öntözötten dúsan virultak ki, mint a dudva. Az új jelszavak célja az volt, hogy a Fridrichék uralmát minél hosszabbra nyújtsák és felekezeti ellentétek felidézésével sikerült is egymásnak uszítani ennek a szegény, szomorú megcsonkult országnak jobb sorsra érdemes népét. Az ország népe dolgozni, élni szeretett volna és mert látta, hogy Trianon kicsavarta kezéből a fegyvert, a munkájával szerette volna helyrehozni a veszteséget, gyarapodásával és kultúrájával visszahozni az elszakított területeket. Friedrich és társai kormányok azonban nem találták azt a célt annyira fontosnak, mint a maguk uralmának elnyújtását és példátlan lelkiismeretlenséggel riasztották el az embereket a tisztes és komoly munkától és uszították egymás javának lerombolására, ahelyett, hogy alkotni, építeni tanították volna őket és aki szót merészelt emelni az ellen a lelketlen és hazafiatlan munka elen, azt rögtön kikiáltották hazaárulónak, destruktívnak. — Így jutottunk el addig a szakadékig, amelybe minden pillanatban belezuhanhattunk volna, ha végre észbe nem kapnak a vezetők és külföldi segítséggel vissza nem rántanak a katasztrofális lezuhanástól. Most már talán a helyes utón vagyunk végre. De hogy célhoz kerüljünk, a magunk erejére kell támaszkodnunk. A közélet teljes megtisztításával az izgatóktól a fajvédelmi vagy bal oldali szélsőséges lázítóktól, a bölcs és okos mérséklet mesgyéjén kell járnunk, ahol a munka becsületes és tiszta szelleme egy célra, az újjáépítésre összefoghatja erőinket. Anyagi kísérletezés és helytelen káros próbálgatás után végre írjuk a politikai Programm élére a megszabadító varázsigét: munka. Paincaré meg akarja hiúsítani a londoni konferencia sikerét Herriot megbuktatásával sikerült eredményt Barthout akarják kormányelnöknek. Még nem elérni a londoni tanácskozásokon. Fővárosi tudósítónktól: London, július 31. Paincaré kulisszák mögött erősen dolgozik, hogy meghiúsítsa a szövetségközi konferenciát. Ebben készséges segítőtársa Bartheu, aki közeledni látja az időt, hogy átvehesse Herriot örökét. Bartheu és a jogi tanácsadók hosszas megbeszélést folytattak Poincaréval és arra a megállapodásra jutottak, hogy Hurth és Fromageot állásfoglalása hallatlan támadás a reparációs bizottság tekintélye ellen. Ezek az előzmények magyarázzák meg, hogy francia részről a jóvátételi bizottság kebelében csütörtökön Londonban nagy kirohanás készül, a kiküldött jogi szakértők véleménye ellen, amelyet pedig a konferencia már teljes egészében magáévá tett. Arról van szó, hogy a jóvátételi bizottság francia tagjai élükön Barthouval azzal fenyegetőznek, hogy megtagadják közreműködésüket a londoni konferencián, ha a Herriot elnöklésével megtartott tárgyalás határozata keresztülvitelére kerül. Párhuzamosan ezzel az akcióval aknamunka merült fel a konferencia francia delgátusai körében is. A Herriot elnöklésével összeült tanácskozáson a delegátusok tagjai még szerda délelőtt sem tudtak egyezségre jutni. A miniszterelnök azt kívánta, hogy a bizottság javaslatát úgy szövegezze meg, hogy a reparációs bizottság egyhangúlag hozza meg határozatát a német mulasztásokról, vagy a szankciók megvalósításáról, illetőleg a német dologi szállítások értéke tekintetében mutatkozó ellentéteket a transzferáló bizottság megalakulása után öttagú törvényszék ítélete alpján lehessen megállapítani, esetleg az öttagú bizottságot a hágai békekonferencia elnöksége nevezné ki. Seidou ellenezte ezt a tervet, s azt követelte, hogy az öttagú bizottságot a jóvátételi bizottság nevezze ki, mert ha ennek keresztülvitele nem sikerül egyhangú határozat révén, akkor a jóvátételi bizottság tekintélye veszélyben forog. Herriot vonakodott a delegátusok vezetőinek ülésén ezt a módosítást előterjeszteni, mire Nollet hadügyminiszter vetette magát közbe, kijelentve, hogyha Franciaország a jóvátételi bizottság tekintélyének csorbításához hozzájárul, lemond a hadügymiszterségről és kilép a delegációból. A bankok vezetői már unják a hosszas és végnélküli politikai vitát, praktikus megoldást sürgetnek és amennyiben sokáig kell várniuk, visszavonulnak a Németország számára nyújtandó kölcsönadás elől. Azt is közölték, hogy az amerikai bankárok véleménye kell, hogy irányadó legyen a konferencia további folytatása tekintetében. Amennyiben a javaslatokat gyorsan el nem fogadja a bizottság, Amerika utasította résztvevőit, hogy a bizottsági tárgyalásokon mint megfigyelők vegyenek részt csupán, de a tárgyalások menetére és anyagára semmi ingerenciát ne gyakoroljanak. London, július 31. A Ruhr terület kiürítésének gyors tempója egyik feltétel szerint attól függ, hogy képes lesz-e Németország a másfél milliárd vasúti bomokot és kötelezvényeket az 1926. augusztus 15-ig elhelyezni. A kölni zóna meglehetősen nyugtalanítja a franciákat, amennyiben így a megszállott területen levő csapataik oldalfedezet nélkül maradnának. vasúttársaságok a vasutak villamosítására a részvényesek érdekében nem hajlandók. Snowden a vasutak nacionalizálása mellett foglalt állást. A miniszter beszédét követő vitában Loyd George kijelentette, hogy a munkáspártnak a munkanélküliség ellen tervezett intézkedései végeredményben a magántulajdon kiküszöbölését és az ország valamennyi iparágának az állam részére való kisajátítását célozzák. A munkáspárt várni akar ezzel a legközelebbi választásokig, amikor reméli, hogy többségbe kerül. Egyébként a kormány tervei megfelelnek annak, amit más javaslatokban már korábban előterjesztettek. Végül 50 szótöbbséggel elvetették a konzervatívok bizalmatlansági indítványát. a Hol stabilizálják a magyar koronát? A 33-as bizottság legutóbbi ülésén egyes felszólalók megemlítették, hogy érthetetlennek tartják azt, miszerint a magyar nemzeti bank még mindig nem stabilizálja a magyar koronát. Beavatott körökből arra számítanak, hogy a magyar koronát, körülbelül a mai fix árfolyamon fogják stabilizálni. Legfeljebb arról lehet szó, hogy egy vagy egy fél ponttal fog még javulni a magyar korona árfolyama. Egyébként bizonyos javuló tendenciát a magyar korona árfolyamában lehetetlen észre nem venni. Elsősorban a korona belső értékénél mutatkozik javulás. Beavatottak szerint, hogyha az angol font Newyorkban eléri a békebeli értékét, a magyar korona felértékelése ezután fog következni. Az angol kormány a munkanélküliség leküzdéséért London, július 31. Snowden kincstári kancellár abban a beszédében, amelyet az alsóházban tartott, a kormánynak a munkanélküliség leküzdésére folytatott politikájáról, többek között kijelentette, hogy a kivitel értéke 90 százalékkal magasabb, mint a háború előtt, a behozatala pedig 60 százalékkal magasabb. A munkanélküliség következtében leginkább a kiviteli iparágak szenvednek. A termelési költségek Angliában igen nagyok. A kormány fő feladata az kell, hogy legyen, hogy a költségeket leszállítsa. A kormánynak a munkanélküliség leküzdésére irányuló hathatós javaslatai közül a következőket kell felemlíteni: A villamos erőművek kiépítése 10 millió font költséggel, útépítések, amelyekre 5 millió fontot fordítanak, az angol cukorrépaipar előmozdítása, a Themz3-alagút építése stb. Snowden kijelentette továbbá, hogy a Augusztus 1-től megdrágul az útlevél A belügyminiszter ma rendeletben értesítette Borsod vármegyét, hogy augusztus 1-től kezdődőleg az útlevelek kiállítási díját felemelte. És pedig 1. napszámosok, munkások, iparossegédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élő, továbbá az összes közszolgálati alkalmazottak, ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóik is útleveleiért a kiállítás díj és bélyegilleték fejében összesen egy, azaz egy aranykorona fizetendő. 2. Minden más foglalkozásúak részére szóló útlevelekért kiállítási díj és bélyegilleték fejében összesen 8 aranykorona fizetendő. Az aranykorona értékét a pénzügyminisztérium havonként állapítja meg. Augusztus hóra az aranykorona 17 ezer papírkoronát ér, tehát az elsőosztályú útlevelekért 17 ezer korona, a második osztályú útlevelekért 136 ezer korona fizetendő be csekkszámlára. Az útlevelek meghosszabbításánál augusztus hóra csekkszámlán az I. o. útlevelekért 15 ezer korona, a II. oszt. útleveleknél 116 ezer korona fizetendő be. Ezen kívül az I. oszt. útleveleknél 20 ezer korona okmánybélyeget kell csatolni. Az Omge tárgyalja a földreform végrehajtását Az OMGE közgazdasági szakosztálya Hadik János gróf elnöklésével pénteken ülést tart, amelyen bírálat tárgyává teszi a földmivelésügyi miniszternek a földreform novella ügyében kiadott végrehajtási utasításáról szóló rendeletét. A holnapi üléssel kapcsolatban az OMGE részéről a következő információt kaptuk : A földreform végrehajtása során a megváltást szenvedő gazdaközönség igen sok gyakorlati megfigyelést tett. Ezek a birtokosok jól látják az egyes rendelkezések kihatásait és következményeit, tehát joggal elvárhatták volna, hogy szavukat méghallgasság a végrehajtási utasítás kibocsátása előtt. Ezt azonban elmulasztották az illetékesek és épen ezért az OMGE kívánságait memorandum formájában fogja eljuttatni a földmivelésügyi miniszterhez.