Miskolczi Napló, 1924. augusztus (24. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-01 / 175. szám
2 Felismerték a sajóparti női hullát Egy miskolci hadiözvegy , aki mielőtt a vízbe ugrott volna fel akarta magát akasztani (A Miskolci Napló munkatársától.) Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a Sajó szerdán délelőtt egy ismeretlen nő hulláját vezette ,a városi csatornatelep közelében a partra. Délután 2 órakor rendőri bizottság szállt ki a helyszínére a szemle megeldése és a vizsgálat megindítása céljából. A helyszíni szemle és az orvosi vizsgálat nem derített világosságot arra a körülményre, hogy bűntényről, öngyilkosságról, vagy esetleg szerencsétlenségről van-e szó és ezeket a részleteket csak ma reggel sikerült tisztázniaa rendőri nyomozásnak. Az orvosi szemlénél ugyan megállapították, hogy a hulla kevés idővel azelőtt kerülhetet vizbe. Ezenkívül Bojárszky Béla dr. tiszti orvos, rendőrorvos olyan jeleket is konstatált a hullán, amelyek valószínűvé tették azt a feltevést, hogy az ismeretlen, 28—30 év körüli, jólöltözött nő esetleg bűntény áldozata lett, így a homlokon, a jobb szem felett nagyobb ütéstől származható fekete folt, a nyakon pedig néhány centiméter hosszúságú, egy centiméter széles vöröses-fekete esík volt látható, szélén megolvadt vércseppekkel és mindezen körülmények legalább látszólag amellett bizonyítottak, hogy az asszonyt fojtogatták, bántalmazták, esetleg már meggyilkolták, mielőtt hullája a vízbe került volna. Épen ezért, miután az orvosi szemle produkálni, a holtestet beszállinem tudott konkrét eredményt tetták a hősök temetőjének hullaházába és a rendőrség — az ügyészség határozatától téve függővé a boncolás megejtését — hozzáfogott annak megállapításához és a részletek felderítéséhez. A hulla feltalálásakor pirosbabos fekete ruhát, fekete harisnyát és csattos fekete cipőt viselt. Ellenben semmi olyan adatot nem találtak, amelyből személyazonosságára lehetett volna következtetni. A nyomozás tehát csak határozatlanul, feltevésekre támaszkodva indulhatott meg. Ma délelőtt azután váratlanul és meglepetésszerűen megoldódott a sajóparti női hulla rejtélye. Kiderült, hogy holttest egy miskolci hadiözvegy hullája, aki öngyilkossági szándékkal vetette magát a vízbe. Ugyanis a kapitányság bűnügyi osztályán jelentkezett két miskolci férfi, akik annak a gyanújuknak adtak kifejezést, hogy az ő sógornőjükről, illetőleg nővérükről van szó. A hősök temetőjének hullaházában azután előbb említett hozzátartozójukat ismerték fel a holttestben. Ezenkívül sikerült olyan adatokat is beszerezni a rendőrségnek, amelyek az öngyilkosságra vonatkozó feltevést erősítik meg. Az elhunyt sógora és fivére elmondották, hogy az asszony — 28 esztendős hadiözvegy — többször célzást tett arra, hogy az élettel való meghasonlása miatt a halálba fog menekülni. Tüdő és hátgerincbetegsége tették annyira elkeseredetté az asszonyt, aki azután kedden délelőtt eltűnt hozzátartozói köréből. Minden valószínűség szerint egyenesen a Sajóra ment, hogy beváltsa rokonai előtt bevallott végzetes szándékát. Ma délelőtt különben detektívek felkutattak egy katonát, aki elmondotta, hogy kedden délután látta az asszonyt, a Sajóhíd mellet ülve sírdogálni. A katona megkérdezte, hogy mi baja, de a nő kitérő válaszokat adva eltűnt a Sajó felső folyása irányában. Ami azután történt az asszonynyal, arra nézve csak következtetni lehet. Egészen bizonyos, hogy a katonával való találkozás után rövid idővel a habokba vetette magát, ellenben még így is nehéz magyarázatot találni a hullán talált külsérelmi nyomokra vonatkozólag. A homlokon észlelhető zúzódás foltját még meg lehet fejteni azzal a feltevéssel, hogy a vízben ide-oda való ütődések következtében keletkeztek, ellenben a nyakon konstatált hoszszu, vöröses-fekete véraláfutásra vonatkozólag az a feltevés a legvalószínűbb, hogy a hadiözvegy, mielőtt a vízbe ugrott, fel akarta magát akasztani s miután ez valamilyen okból nem sikerült, kereste a halált a Sajó habjai között. A rendőrségen ezeknek a részleteknek tisztázása céljából mindenesetre folytatják a nyomozást. MISKOLCZI NAPLÓ Péntek, 1924 augusztus hó 1. Új adónemek átengedését követeli Miskolc a városok kongresszusán Félévi előlegre van szükség a tisztviselők fizetésénél A városok kongresszusa ma délutánra értekezletre hívta össze Budapestre a vidéki városok polgármestereit. A városok kongresszusa elé érdeklődéssel tekinthet Miskolc polgársága is. Nikkel József helyettes polgármester, aki a kongresszuson a várost képviseli, tegnap délután a városi tanácsnokokkal részletesen megbeszélte, hogy a város mit kivon a kongresszuson. A megbeszélés azzal végződött, hogy a város nem elékszik meg a Pénzintézeti Központ által felajánlott egymilliárd 200 milliós kölcsönnel, amit az államsegély elmaradása helyett akar a kormány folyósítani a tisztviselők háromhavi fizetésére, hanem legalább két és félmilliárdot kérnek, amiből hat hónapon keresztül ki tudják majd fizetni a tisztviselőket Ez az összeg természetesen csak akkor lesz elegendő, ha a szorzószám nem fog emelkedni, mert jelenleg havonta közel félmilliárdot tesz ki a városi tisztviselők fizetése. A másik égetően fontos kérdés a közmunkák kérdése, amelyet sürgősen meg kell oldani, mert télire olyan munkanélküliség fenyeget, ami könnyen a város közbiztonságát veszélyezteti. Ehez természetesen a városnak pénzre van szüksége, ezt a kérdést is csak kölcsönnel lehet megoldani. Nikkel József pénzügy tanácsnok, helyettes polgármester e konkrét kívánságokon kívül a városok szanálása érdekében, több életrevaló indítványt fog a kongresszus elé terjeszteni. Javasolni fogja, hogy az összes városi adók és illetékek, így a fogyasztási adók is aranyfillérekben állapítassanak meg és az egész városi háztartást aranyköltvetés alapján új alapokra fektessék. Abban a kérdésben teljes a bizonytalanság, hogy a városoknak átengedett adóforrások elegendők lesznek-e arra, hogy a városok megfeleljenek mindazoknak a követelményeknek, amelyeket az élet számukra előír, így javasolni fogja, hogy a városok erőteljes mozgalmat indítsanak abban az irányban, hogy a kormány új bevételi forrásokat nyisson meg a városok számára, amiből kiadásaikat fedezhetik. A kereseti adó, mint bevételi forrás, igen problematikus, mert főként az adófizetők kereseti lehetőségétől függ és rövidesen olyan mértékben csökkenhet az adófizetők keresete, hogy a város ebből nem lesz képes mgrelő bevételre szert tenni. Itj adónemnek átengedése, vagy legalább is egy részének átengedésére van tehát szükség. Békésen intézték el a villanygyári szerelők és a vasmunkások bérmozgalmát A vasmunkások ma reggel munkába állottak A villanygyári szerelők bérmozgalmával kapcsolatban ismertettük a munkaadók és a munkások között létrejött ideiglenes megállapodást, amelynek alapján a munkások újból felvették a munkát. Akkor az volt a helyzet, hogy a villanygyár nem volt tisztában a vidéki városokban érvényes munkabérekkel és a munkások követeléseit túl magasaknak tartották. Abban egyeztek tehát meg, hogy néhány vidéki város villamos üzemeitől és a fővárosi villamos művektől lekérik az adatokat hogy az ottani munkások milyen órabért kapnak és ennek alapján fogják megállapítani a miskolci munkabéreket. A városbíróság a megegyezés érdekében azonnal átiratot intézett Győr, Debrecen, Eger, Szeged, Szolnok és Budapest városokhoz, hogy közöljék az ott érvényben levő munkabéreket. Mára minden városból beérkezett a válasz. Győr városában aranykoronában vannak megállapítva a fizetések. Havonta 92 aranykorona a fizetés, ezenkívül természetben kapnak kiegészítést. Papírkoronára átszámítva ott 6700 korona az órabér. Debrecenben 7750 koronáig terjednek a munkabérek, Egerben 6710 - ig, Szegeden 6320 korona az órabér, Szolnokon pedig 5344 koronás órabérek vannak. A budapesti állami üzemeknél a legújabban 7400 koronában vannak megállapítva az órabérek. A városbíróság ma délben békéltető tárgyalásra hívta össze az érdekelt feleket és a közölt órabérek felülvizsgálata alapján megállapították, hogy Miskolcon az új 10 százalékos béremeléssel 7980 koronára emelkedtek és így egyezség szerint a munkások megnyugodtak a hivatalosan megállapított munkabérekben. A vasmunkások mozgalma is nyugvópontra jutott. A tegnap délután tartott békéltető tárgyaláson úgy a munkaadók, mint a munkások hajlandóságot mutattak a megegyezésre és a munkások a munkaadókra bízták az új munkabérek megállapítását. A munkások a munkaadók belátásában bízva, ma reggel felvették a munkát és remélni lehet, hogy kölcsönös megértéssel sikerülni fog a megegyezést létrehozni. Biber József pénzügyigazgató nyugdíjaztatását kéri Szerdán délben egy nagyon érdekes akta érkezett a pénzügyminisztériumhoz címezve a miskolci pénzügyigazgatóság iktató hivatalához. A beadványban Biber József miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató felmentését, illetőleg nyugdíjaztatását kéri a pénzügyminisztertől. Az akta száma 71583—1924. Ebben elmondja Biber József pénzügyigazgató, hogy kitöltötte 35 éves szolgálati idejét, sőt még ezen túl három esztendőt szolgált. Ezen indok alapján azt kéri a minisztériumtól, engedje meg, hogy nyugalomba vonulhasson. Bejelentette még a pénzügyminisztériumnak, hogy a hivatal épületében való lakását addig nem hagyhatja el, amíg más otthont nem talál. Éppen ezért a pénzügyminisztérium közbenjárásához fordul, hasson oda a lakáshivatalnál, hogy a számára rangjához megfelelő lakást utaljon ki. Ennyit mond az akta. A Miskolczi Napló munkatársa azonban felkereste Biber József pénzügyigazgatót, hogy lemondásáról közelebbi indokokat szerezzen. Biber József pénzügyigazgató kérdésünkre a következőket volt szíves válaszolni: — Kitöltöttem szolgálati időmet, ami az én állásomban 35 év. Egyébként 38 évet szolgáltam és most pihenni vágyom. A restauráció óta rengeteg munka háramlott a pénzügyigazgatóságra a sok új adóval s az öt év alatt nagyon kifáradtam. Jövendő terveimet illetőleg konkrét választ még nem adhatok. A minisztérium valószínűleg teljesíteni fogja kérésemet és majd ezután határozok arról, hol töltsem el nyugalmi éveimet itt-e, vagy pedig eredeti pátriámban, Sopronban. Egyelőre lakásom sem ott, sem Miskolcon nincs. Jövő hónapban elutazom Sopronba és nézek megfelelő lakást. Ha találok, ott maradok, ha nem, Miskolcon fogok lakni. Biber József miniszteri tanácsos 1886-an kezdte meg szolgálatát a pénzügyi közigazgatás terén, mint gyakornok. Működött Balassagyarmaton, Nagykanizsán, Fülmében és mint pénzügyi titkár Miskolcon is. Tizenkét évvel ezelőtt került véglegesen a miskolci pénzügyigazgatósághoz, 1914-ben vette át a hivatal vezetését, majd királyi tanácsossá nevezték ki. 1919-ben lett miniszteri tanácsos. A pénzügyigazgatóság tisztviselői nagyon sajnálják Biber József pénzügyigazgató távozását, mert bár pedáns és szigorú, de kartársai ügyét mindig megértő, szívén viselő és szíves modorú hivatalfőnök volt. Utódjáról még nincsenek értesülések. Vasutas- és VSaófonái katonasapkák Francia divatgrenadin, Eponge, Voul a - II mélyen leszállított árban §20 VBISFUházban E héten nagy maradék vásár i szécheny,u. 54. Megay sarokház. . Telefon : 7—31