Miskolczi Napló, 1924. augusztus (24. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

2 Felismerték a sajóparti női hullát Egy miskolci hadiözvegy , aki mielőtt a vízbe ugrott volna fel akarta magát akasztani (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) Tegnapi számunkban hírt ad­tunk arról, hogy a Sajó szerdán délelőtt egy ismeretlen nő hullá­ját vezette ,a városi csatornatelep közelében a partra. Délután 2 órakor rendőri bizottság szállt ki a helyszínére a szemle megeldése és a vizsgálat megindítása céljá­ból. A helyszíni szemle és az or­vosi vizsgálat nem derített vilá­gosságot arra a körülményre, hogy bűntényről, öngyilkosságról, vagy esetleg szerencsétlenségről van-e szó és ezeket a részleteket csak ma reggel sikerült tisztáznia­­a rendőri nyomozásnak. Az orvosi szemlénél ugyan meg­állapították, hogy a hulla kevés idővel azelőtt kerül­hetet vizbe. Ezenkívül Bojárszky Béla dr. tisz­ti orvos, rendőrorvos olyan jele­ket is konstatált a hullán, amelyek valószínűvé tették azt a feltevést, hogy az ismeretlen, 28—30 év kö­rüli, jólöltözött nő esetleg bűn­tény áldozata lett, így a homlo­kon, a jobb szem felett nagyobb ütéstől származható fekete folt, a nyakon pedig néhány centimé­ter hosszúságú, egy centiméter széles vöröses-fekete esík volt lát­ható, szélén megolvadt vércsep­­pekkel és mindezen körülmények legalább látszólag amellett bizo­nyítottak, hogy az asszonyt foj­togatták, bántalmazták, esetleg már meggyilkolták, mielőtt hullá­ja a vízbe került volna. Épen ezért, miután az orvosi szemle produkálni, a holtestet beszálli­­nem tudott konkrét eredményt tetták a hősök temetőjének hulla­házába és a rendőrség — az ügyészség határozatától téve füg­gővé a boncolás megejtését — hozzáfogott annak megállapításá­hoz és a részletek felderítéséhez. A hulla feltalálásakor pirosba­bos fekete ruhát, fekete harisnyát és csattos fekete cipőt viselt. El­lenben semmi olyan adatot nem találtak, amelyből személyazonos­ságára lehetett volna következtet­ni. A nyomozás tehát csak hatá­rozatlanul, feltevésekre támasz­kodva indulhatott meg. Ma délelőtt azután váratlanul és meglepetésszerűen megoldódott a sajóparti női hulla rejtélye. Ki­derült, hogy holttest egy mis­kolci hadiözvegy hullája, aki ön­gyilkossági szándékkal vetette magát a vízbe. Ugyanis a kapi­tányság bűnügyi osztályán jelent­kezett két miskolci férfi, akik an­nak a gyanújuknak adtak kifeje­zést, hogy az ő sógornőjükről, il­letőleg nővérükről van szó. A hő­sök temetőjének hullaházában az­után előbb említett hozzátartozó­jukat ismerték fel a holttestben. Ezenkívül sikerült olyan adatokat is beszerezni a rendőrségnek, ame­lyek az öngyilkosságra vonatko­zó feltevést erősítik meg. Az elhunyt sógora és fivére el­mondották, hogy az asszony — 28 esztendős hadiözvegy — többször célzást tett arra, hogy az élettel való megh­asonlása mi­a­tt a halál­ba fog menekülni. Tüdő és hátge­rincbetegsége tették annyira el­keseredetté az asszonyt, aki az­után kedden délelőtt eltűnt hozzá­tartozói köréből. Minden valószí­nűség szerint egyenesen a Sajóra ment, hogy beváltsa rokonai előtt bevallott végzetes szándékát. Ma délelőtt különben detektí­vek felkutattak egy katonát, aki elmondotta, hogy kedden délután látta az asszonyt, a Sajóhíd mel­let ülve sírdogálni. A­ katona meg­kérdezte, hogy mi baja, de a nő kitérő válaszokat adva eltűnt a Sajó felső folyása irányában. Ami azután történt az asszony­nyal, arra nézve csak következ­tetni lehet. Egészen bizonyos, hogy a katonával való találkozás után rövid idővel a habokba ve­tette magát, ellenben még így is nehéz magyarázatot találni a hul­lán talált külsérelmi nyomokra vonatkozólag. A homlokon ész­lelhető zúzódás foltját még meg lehet fejteni azzal a feltevéssel, hogy a vízben ide-oda való ütő­­dések következtében keletkeztek, ellenben a nyakon konstatált hosz­­szu, vöröses-fekete véraláfutásra vonatkozólag az a feltevés a leg­valószínűbb, hogy a hadiözvegy, mielőtt a vízbe ugrott, fel akarta m­agát akasztani s miután ez va­lamilyen okból nem sikerült, ke­reste a halált a Sajó habjai kö­zött. A rendőrségen ezeknek a rész­leteknek tisztázása céljából min­denesetre folytatják a nyomozást. MISKOLCZI NAPLÓ Péntek, 1924 augusztus hó 1. Új adónemek átengedését követeli Miskolc a városok kongresszusán Félévi előlegre van szükség a tisztviselők fizetésénél A városok kongresszusa ma dél­utánra értekezletre hívta össze Budapestre a vidéki városok pol­gármestereit. A városok kon­gresszusa elé érdeklődéssel tekint­het Miskolc polgársága is. Nikkel József helyettes polgármester, aki a kongresszuson a várost képvi­seli, tegnap délután a városi ta­nácsnokokkal részletesen megbe­szélte, hogy a város mit kivon a kongresszuson. A megbeszélés az­zal végződött, hogy a város nem elékszik meg a Pénzintézeti Köz­pont által felajánlott egymilliárd 200 milliós kölcsönnel, amit az államsegély elmaradása helyett akar a kormány folyósítani a tisztviselők háromhavi fizetésére, hanem legalább két és félmilliár­­dot kérnek, amiből hat hónapon keresztül ki tudják majd fizetni a tisztviselőket Ez az összeg ter­mészetesen csak akkor lesz elegen­dő, ha a szorzószám nem fog emelkedni, mert jelenleg havonta közel félmilliárdot tesz ki a vá­rosi tisztviselők fizetése. A másik égetően fontos kérdés a közmunkák kérdése, amelyet sürgősen meg kell oldani, mert télire olyan munkanélküliség fe­nyeget, ami könnyen a város köz­biztonságát veszélyezteti. Ehez természetesen a városnak pénzre van szüksége, ezt­ a kérdést is csak kölcsönnel lehet megoldani. Nikkel József pénzügy tanács­nok, helyettes polgármester e konkrét kívánságokon kívül a vá­rosok szanálása érdekében, több életrevaló indítványt fog a kon­gresszus elé terjeszteni. Javasolni fogja, hogy az összes városi adók és illetékek, így a fo­gyasztási adók is aranyfillérek­ben állapítassanak meg és az egész városi háztartást aranykölt­­vetés alapján új alapokra fek­tessék. Abban a kérdésben teljes a bizonytalanság, hogy a városok­nak átengedett adó­források ele­gendők lesznek-e arra, hogy a vá­rosok megfeleljenek mindazoknak a követelményeknek, amelyeket az élet számukra előír, így javasol­ni fogja, hogy a városok erőteljes mozgalmat indítsanak abban az irányban, hogy a kormány új be­vételi forrásokat nyisson meg a városok számára, amiből kiadásai­kat fedezhetik. A­ kereseti adó, mint bevételi forrás, igen proble­matikus, mert főként az adófize­tők kereseti lehetőségétől függ és rövidesen olyan mértékben csök­kenhet az adófizetők keresete, hogy a város ebből nem lesz képes mgrelő bevételre szert tenni. Itj adónemnek átengedése, vagy leg­alább is egy részének átengedésére van tehát szükség. Békésen intézték el a villanygyári szerelők és a vasmunkások bérmozgalmát A vasmunkások ma reggel munkába állottak A villanygyári szerelők bérmoz­galmával kapcsolatban ismertet­tük a munkaadók és a munkások között létrejött ideiglenes megál­lapodást, amelynek alapján a munkások újból felvették a mun­kát. Akkor az volt a helyzet, hogy a villanygyár nem volt tisztában a vidéki városokban érvényes munkabérekkel és a munkások követeléseit túl magasaknak tar­tották. Abban egyeztek tehát meg, hogy néhány vidéki város villa­mos üzemeitől és a fővárosi vil­lamos művektől lekérik az adatokat hogy az ottani munkások milyen órabért kapnak és ennek alapján fogják megállapítani a miskolci munkabéreket. A városbíróság a megegyezés érdekében azonnal átiratot intézett Győr, Debrecen, Eger, Szeged, Szolnok és Buda­pest városokhoz, hogy közöljék az ott érvényben levő munkabéreket. Mára minden városból beérke­zett a válasz. Győr városában aranykoronában vannak megálla­pítva a fizetések. Havonta 92 aranykorona a fizetés, ezenkívül természetben kapnak kiegészítést. Papírkoronára átszámítva ott 6700 korona az órabér. Debrecenben 7750 koronáig terjednek a mun­kabérek, Egerben 6710 - ig, Sze­geden 6320 korona az órabér, Szol­nokon pedig 5344 koronás órabé­rek vannak. A budapesti állami üzemeknél a legújabban 7400 ko­ronában vannak megállapítva az órabérek. A városbíróság ma délben bé­kéltető tárgyalásra hívta össze az érdekelt feleket és a közölt óra­bérek felülvizsgálata alapján meg­állapították, hogy Miskolcon az új 10 százalékos béremeléssel 7980 koronára emelkedtek és így egyez­ség szerint a munkások megnyu­godtak a hivatalosan megállapított munkabérekben. A vasmunkások mozgalma is nyugvópontra jutott. A tegnap délután tartott békéltető tárgya­láson úgy a munkaadók, mint a munkások hajlandóságot mutat­tak a megegyezésre és a mun­kások a munkaadókra bízták az új munkabérek megállapítását. A munkások a munkaadók be­látásában bízva, ma reggel fel­vették a munkát és remélni lehet, hogy kölcsönös megértéssel sike­rülni fog a megegyezést létre­hozni. Biber József pénzügyigazgató nyugdíjaztatását kéri Szerdán délben egy nagyon ér­dekes akta érkezett a pénzügy­minisztériumhoz címezve a mis­kolci pénzügyigazgatóság iktató hivatalához.­­ A beadványban Biber József miniszteri tanácsos, pénz­ügyigazgató felmentését, illetőleg nyug­díj­aztatását kéri a pénzügyminisztertől. Az akta száma 71583—1924. Eb­ben elmondja Biber József pénz­­ügyigazgató, hogy kitöltötte 35 éves szolgálati idejét, sőt még ezen túl három esztendőt szolgált. Ezen indok alapján azt kéri a minisztériumtól, engedje meg, hogy nyugalomba vonulhasson. Bejelentette még a pénzügymi­nisztériumnak, hogy a hivatal épületében való lakását addig nem hagyhatja el, amíg más ott­hont nem talál. Éppen ezért a pénzügyminisztérium közbenjárá­sához fordul, hasson oda a lakás­hivatalnál, hogy a számára rang­jához megfelelő lakást utaljon ki. Ennyit mond az akta. A Mis­­kolczi Napló munkatársa azonban felkereste Biber József pénzügy­­igazgatót, hogy lemondásáról kö­zelebbi indokokat szerezzen. Bi­ber József pénzügyigazgató kér­désünkre a következőket volt szíves válaszolni: — Kitöltöttem szolgálati időmet, ami az én állásomban 35 év. Egyébként 38 évet szolgáltam és most pihenni vágyom. A restau­ráció óta rengeteg munka háram­lott a pénzügyigazgatóságra a sok új adóval s az öt év alatt nagyon kifáradtam. Jövendő ter­veimet illetőleg konkrét választ még nem adhatok. A minisztérium valószínűleg teljesíteni fogja ké­résemet és majd ezután határozok arról, hol töltsem el nyugalmi éveimet itt-e, vagy pedig eredeti pátriámban, Sopronban. Egyelőre lakásom sem ott, sem Miskolcon nincs. Jövő hónapban elutazom Sopronba és nézek megfelelő la­kást. Ha találok, ott maradok, ha nem, Miskolcon fogok lakni. Biber József miniszteri taná­csos 1886-an kezdte meg szolgá­latát a pénzügyi közigazgatás terén, mint gyakornok. Működött Balassagyarmaton, Nagykani­zsán, Fülmében és mint pénzügyi titkár Miskolcon is. Tizenkét év­vel ezelőtt került véglegesen a miskolci pénzügyigazgatósághoz, 1914-ben vette át a hivatal veze­tését, majd királyi tanácsossá nevezték ki. 1919-ben lett minisz­teri tanácsos. A pénzügyigazgatóság tisztvi­selői nagyon sajnálják Biber Jó­­zsef pénzügyigazgató távozását, mert bár pedáns és szigorú, de kartársai ügyét mindig megértő, szívén viselő és szíves modorú hivatalfőnök volt. Utódjáról még nincsenek értesülések. Vasutas- és VSaófonái katonasapkák Francia divatgrenadin, Eponge, Voul a - II mélyen leszállított árban §20 VBI­SFUházban E héten nagy maradék vásár i szécheny,­u. 54. Megay sarokház. . Telefon : 7—31

Next