Miskolci Napló, 1925. július (25. évfolyam, 145-167. szám)
1925-07-01 / 145. szám
Szerda, 1925 július hó 1. — Férjem megtiltotta Kodelkálunk — mondja —, hogy feljöjjön a lakásunkba, ő azonban erre nem volt hajlandó. „Talán félsz Kodelkától ?“ — Egy alkalommal, amidőn férjemmel hazaérkeztünk, ott találtuk az ajtó előtt Kodelkát dörömbölve. Én vonakodtam felmenni az emeletre, mert Kodelkával nem akartam találkozni. Férjem ekkor így szólt: „Nem akarsz találkozni vele, félsz tőled?“ Erre én is fölmentem. Férjem nagyon ideges volt és nem akarta beengedni Kodelkát a lakásba, de Kodelka úgy tett,mintha nem értené férjem célzását és bejött utánunk. — A konyhában egymásnak tettünk szemrehányást Kodelka viselkedése miatt. Kodelca azonban nem akart távozni, erre én takarókat és párnákat vittem az úri szobába, hogy lefeküdhessen. Erre mindnyájan lefeküdtünk. — Közben férjem, aki ki akart menni Csepelre, megkért, hogy az ébresztő órát igazítsam be. Kimentem a konyhába, megnéztem az órát és akkor láttam, hogy háromnegyed 1 óra van. Közben a szobában durranást hallottam. Nagyon megijedtem, mert nem tudtam elképzelni, mi történt? Férjem nem szólt semmit és így azt hittem, hogy hallucináltam. Reggel 7 órakor felkeltünk és Kodelka férjemmel együtt elhagyta a házat. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Féderemé folytatja vallomását: — Ugyanaznap eljött Kodelka és nagy csomó pénzt hozott magával. Itt Féderemé egyszerre arról kezd beszélni, hogy január 6-án a lakásukon öt tiszt volt jelen, akik Kodelkával a husszálításról beszélgettek. — Én a konyhában tartózkodtam — mondja —, amidőn durranást hallottam. Besiettem a szobába és ott láttam Kodelkát vérző fejjel a sezlonon feküdve. Az asszony vallomása közben dr. Apáthy Jenő és Krantz őrnagy mosolyognak. Féderemné indulatosan kezdi magyarázni: — Nem a férjem gyilkolta meg, hanem a tisztek végeztek vele, mert Kudelka szemtelen volt. A tisztek köziben leszereltek; szégyan, hogy a hadseregnek ilyen tisztjei vannak. Nekem jó helyen leveleim vannak, amelyekkel ezt bizonyítani tudom. A tárgyalás tart. Adóügyi határidők júliusban Miskolc, június 30 (A Miskolci Napló munkatársától.) Július 14-éig tartoznak az erre vonatkozó lajstrom beterjesztése melllett az értékpapír forgalmi adót befizetni azok, akik az értékpapír forgalmi adó készpénzben való fizetésére nyertek engedélyt. Julius 15-éig tartoznak a munkaadók az alkalmazottak 1925 júniusi illetményei után járó általános kereseti adót beszolgáltatni. Június 15-éig kell a fényűzési adót az 1925 június forgalom után befizetni. Julius 15-éig tartoznak azok a felek, akik az általános forgalmi adót engedély alapján készpénzben fizetik s akiknél a kivetési időszak a naptári negyedév, adóvallomásukat az április 1-étől június hó 30-áig terjedő kivetési időszakról benyújtani ...•3*8SÉZ" Egy újhelyi borbélysegéd érdekes vallomást tett a Somogyi-Bacsó gyilkossági ügyben Sátoraljaújhely, június 30. (A Miskolci Napló újhelyi munkatársától.) Február 18-án múlt négy esztendeje, hogy meggyilkolták Somogyit és Bacsót, a Népszava szerkesztőit. Az ügy azóta is állandóan foglalkoztatja nemcsak a hatóságokat, hanem a politikai életet is. Az megállapítást nyert, hogy Sátoraljaújhelyen a gyilkosság után való nap megfordult az A—36. számú autó, amelyen Soltész István, Paksi József, Kovács Sándor és Lévay Béla ültek. Ez az autó volt a szemtanuk szerint az úgynevezett halálautó, amelyen Somogyit és Bacsót elhurcolták. Az autó utasai az első nyomozás alkalmával azt állították, hogy a gyilkosság napján tőlük az autót Move-igazolványos egyének kérték ki és a gyilkosság ideje alatt ők a Pallasétteremben vacsoráztak. Földes Andor dr. alezredes hadbíró, aki az újabb nyomozást vezeti, a napokban Sátoraljaújhelybe utazott és ott kihallgatta azokat az embereket, akik emlékeztek a hatalmas autóra, illetve annak utasaira. Hír szerint rendkívül érdekes vallomást tett egy Kreibl nevű borbélysegéd, aki a nyomozás szempontjából nagyfontosságú adatokat bocsájtott a hadbíró rendelkezésére. Ezenkívül még több tanút hallgattak ki. A tanúvallomások tartalma természetesen ismeretlen, de a sátoraljaújhelyiek nagy izgalommal tárgyalják atanúkihallgatásokat és különböző kommentárokat fűznek hozzá. Ma ismét a választójogot Budapest, június 30. Fővárosi szerkesztőségünk jelenti telefonon. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indemnitási javaslat harmadszori olvasása után a nemzetgyűlés gazdasági bizottsága jelentését tárgyalták a nemzetgyűlés 1925—1926-ik évi költségvetési előirányzata tárgyában. A jelentést Fráter Pál ismertette. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés idei költségvetési előirányzata 10 milliárdnyi többletet mutat az előző évi költségvetéssel szemben. A többlet azért állt elő, mert gondoskodni kellett, hogy a megalakulandó főrendiház részére megfelelő anyagi eszközök álljanak rendelkezésre. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés a takarékosságot tartja tárgyalja a nemzetgyűlés szem előtt és a tisztviselői létszámot 81 fővel apasztották. Kéri a jelentés tudomásulvételét. A jelentéshez Hegymegi Kiss Pál szólal fel. Kifogásolja, hogy a főrendiház működésével kapcsolatban 5 milliárdot állítottak be a költségvetésbe, mert hiszen a főrendiházról szóló javaslat még nem is került a plénum elé Kifogásolja, hogy nem történt gondoskodás a gyorsírói illetmények felemeléséről. Erre nézve határozati javaslatot terjeszt be. Fráter Pál előadó reflektálva a gyorsírók ügyére, megnyugtató választ ad. A nemzetgyűlés Hegymegi Kiss Pálnak a gyárirói illetmények rendezésére vonatkozó javaslatát elfogadja. A nemzetgyűlés ezután áttért a választójogi javaslat tárgyalására. Az ülés tart. 2 Vági Istvánt és a Szocialista Munkáspárt vezetőségét letartóztatta a rendőrség Beismerte Vági, hogy kommunista propagandát folytattak és a szovjet kormánytól kaptak pénzt Budapest, június 30 Fővárosi szerkesztőségiünk jelenti telefonon. A budapesti főkapitányság a legéberebb figyelemmel kíséri a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezkedését és működését. A párt, amely Vági István vezetése alatt áll, mindjárt megalakulása idején különös beszédekkel hívta magára a rendőrség politikai osztályának figyelmét. A rendőrség már régebb idő óta figyelte Vágiék működését és mintegy három nappal ezelőtt visszaérkeztek a főkapitányság politikai osztályának külföldre kiküldött detektívjei, akik olyan adatokat hoztak magukkal, amelyek most már kétségtelenül azt bizonyítják, hogy Vágiéknak, illetve a Magyarországi Szocialista Munkáspárt működésének kommunista céljai vannak, amelyek elérésére a párt külföldi kommunistákkal tart fenn állandó összeköttetést és már eddig is meglehetősen nagy összegű pénzt kaptak a szervezkedésre. Vasárnap délben a főkapitányság politikai osztályán nagyobb tanácskozás volt arról, hogy tulajdonképen mikor kezdődjék meg a rendőrség beavatkozása Vágiék kommunista üizeneibe, mert most már bizonyítékok alapján el lehet járni Vágiékkal szemben. Nemsokára meg is tették a szükséges intézkedéseket és a politikai osztály detektívjei erős megfigyelés alatt tartották a Hernád utca 34. számi házat, ahol a párt hivatalos helyisége van. A detektívek hétfőn hajnali 3 órakor felkeresték lakásán Vágit és felszólították, hogy bizonyos kérdések tisztázása végett kövesse őket a főkapitányságra. Vági tiltakozott, hogy ilyen szokatlan időben állítsák elő, később azonban engedelmeskedett a detektívek felszólításának és megjelent a főkapitányságon. Ezalatt az idő alatt már mintegy harminc embert vezettek elő a rendőrségen. Mikor a kihallgatásra került a sor, Vági meglepetésszerűen egy percig sem tagadta és beismerte, hogy tényleg kommunista irányú mozgalmat folytattak. Ez a beismerés teljesen meglepte a rendőrséget, mert arra számítottak, hogy Vági mindent tagadni fog és csupán a bizonyítékok súlya alatt fog megtörni. Vági előadta, hogy állandó összeköttetést tartott fenn a bécsi és párisi kommunista szövetséggel, amelyektől nagyobb összegű pénzt is kapott és hogy a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak feladata a kommunista eszmék megvalósítása és a kollektív uralom megteremtése volt. MISKOLCI NAPLÓ ágit és mintegy tíz társát előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség, a többieket valószínűleg rövidesen szabadlábra fogják helyezni, mert ezek nem vettek részt Vágiék kommunista üzelmeiben. A katholikus nőegylet jubilánsközgyűlése (A Miskolci Napló munka tárától.) A Miskolci róm. kaik. Nőegylet fenínálásának harmincöt éves jubileumát szombaton délután 5 órakor a városháza nagytermében tartotta meg tisztújító közgyűlését Zábrátzky György apát-kanonok, egyházi elnök és Komáromy Gyuláné, az egyesület ügyvezető elnöknője elnökletével. Zábrátzky György apát-kanonok meleg szavakban méltatta az egyesület 35 évi áldozatkész munkásságát. Komáromy Gyuláné beszéde elején felolvassa a kormányzónak a Róm. kath. Nőegylet hódoló feliratára a napokban megérkezett válaszát, melyet Sordos Béla dr. főispán útján kézbesítettek az elnökségnek, majd a leányegylet tevékenységét méltatta. Hölcz Gyula igazgató a nőegylet működését ismertetve, megemlékezett a távozó választmány vezetőszerepet vivő tagjairól, akiknek külön-külön a legteljesebb elismeréssel adózik az egyesület. Elsősorban Zábrátzky György kanonokról szólott, ki a legönzetlenebb és a leghathatóabb támogatója az egyesületnek, majd Komáromy Gyulán éről, kinek fáradhatatlan tevékenykedése küllön elismerést érdjéinél, emlékezett meg. Végül Blazsselyovszky Ferenci kanonokról emlékezett meg, kinek áldozatkészsége és az egyesület iránti szeretete hálára kötelezi az egyesületet. A közgyűlés ezután kitörő lelkesedéssel ünnepelte Hesz Miklósáét, aki 35 éven át, a megalakulás "•Ma pénztárnoknője az egyesületnek. A megejtett választások alkalmávall egyhangú felkiáltásssal ismét Komáromy Gyuláét választották meg az egyesület elnökének. A tisztikar tagjai a következők lettek: Egyházi elnök: Zábrátzky György. Elnök: Melczer Lászlóné. Ügyvezető elnök: Komáromy Gyuláné. Alelnökök: Bacsklay Dezsűkné, Pigay Imréné, dr. Gyika Emíliáé , Bernolák Károlyné. Pénztárnok: Mész Miklósné. Egyházi titkár: Szita Gyula. Világi titkár: Dr. Czselláth Árpád. Női titkár: Farkas Ilona. Jegyző: Lukács Béláné. Ügyész: Dr. Putnoky Béla. Ellenőr: Bednarcsik Antalné. Karitatív szakosztály elnöke: Hamzsa Béláné. Titkár: Galambos Lászlónné. Szociális szakosztály elnöke: Sztokarik Ferencné, titkár: Spiesz Béláné. Sajtószakosztály elnöke: Lukács Andrásné. Titkár: Fischer Károlyné. Propaganda szakosztály elnöke: Boros Jánosné. Titkár: Szabadffy Gyulánné. Vigalmi bizottság elnöke: Kallarits Ferencné. Elnöktárs: Hölcz Gyula. Tiszteletbeli tagok: dr. Szmrecsányi Falton, Blazisiejovszky Ferenc, dr. Szánthó Bertalanná, Pfliegler Ferenc, Rétay Kálmán, Hesz Miklósné, dr. Greutter Antalné. Számvizsgáló bizottság: Elnök: Rétay Kálmán. Tagok: dr. Szántkői Bertalanné, Kerekes Miklósné, Gebauer Kálmánná, Boholy Imréné. Kitörő lelkesedést váltott ki Bulyovszky Gusztáv ny. főügyész, a hitközségi főgondnok indítványa, hogy Melczer Lászlóné díszelnöknő, Komáromy Gyuláné ügyvezető emlöknő és a 30 éves pénztárnoki jubileumát tartó özv. Hesz Miklósné érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg.