Reggeli Hirlap, 1920. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1920-02-25 / 46. szám

14.*Kolcz, 1920 XXIX. évfolyam, 46. n. Szerda, február 25. Reggeli Hírlap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egész évre 180­— K. Vidékre: 180 — K. Fél évre 90­— „ 90— „ Négy­ évre 45 — „ 45‘— „ Kiadóhivatal Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon 61.«. Szerkesztéség: Miskolcz, Városház tér 22. szám. TELEF­ONSZÁM: 4—98. 6—16. • «,»* *1. • 80 fillér. A londoni tanács enyhíti a békefeltételeket Győzött Apponyi ellenjavaslata — Elrendelik a népszavazást az elszakított területeken — Amerika elszakad Európától A román csapatok megkezdték a Tiszántúl kiürítését korszaka nyílna meg felettünk. Az Unió szakít az ántanttal Most, ezekben a súlyos lélek-­fegyelem olyan föltétele, amely tetű percekben, melyek talán az nélkül elsorvadna a nemzet,­el az Életet, talán a Halált hozzák ne- ország s a veszendőség szomorú künk, most ezekben a sorsdöntő napokban szedjük össze az erőt, most keljen versenyre az ész a szívvel, a tudós a költővel, ahost felejtsétek el egymás bűnét, né­­muljon el a politikai áskálódás és vonuljon vissza odújába a brávó, most vessétek meg a józanság, a higgadtság, az önuralom és párt­­tatlanság, a politikai érettség aranyalapzatát a nemzeti lét és magyar boldogulás új épületére. Utolsó válaszjegyzékünket adtuk át az ántant nagyköveteinek s nincs messzi az idő, amikor azok végleges elhatározása kezünkben lesz, ami ellen aztán már nem engednek apellálát. Tehát egység­ben és megbontatlanságban, a fájó sebek sürgős gyógyításában, sérelmek kiküszöbölésével, a tör­vényesség és konszolidáció meg­kezdett útjáról várjuk sorsunkat London felől, ahol, ha a Budapestre érkezett jelentések nem csalnak, Apponyi fejtegetése komoly küz­delemre indult ellenségeink áligaz-­ ságaival szemben a nagykövetek Budapest, február 24. A 8 Órai Újság értesülése beszámol arról, hogy Wilson és a szenátus kont­­roverziójáról a legkülönbözőbb hírek érkeznek. Annyi megállapít­ható, hogy a szenátusban nagy a haj­landóság arra, hogy az antanttal szakítsanak, de Wilson még mindig remény­kedik Franciaországban és Angliá­ban, ahol már enyhébb húrokat pengetnek. Ennek bizonyítéka a Temps, a francia kormány hiva­talos szócsövének cikke és a Lord Major beszéde, melyeknek az a tenorjuk, hogy okvetlenül részt kell venni Amerikának a béketárgyalások végleges elinté­zésében. Módosítják a magyar békeszerződést Népszavazás lesz az elszakított területeken Budapest, február 24. Rotterdami és párisi jelentések beszámol­nak arról, hogy a nagykövetek értekezlete felülvizsgálta a magyar ellenjavaslatokat és elvben hozzájárult a Magyarországtól elszakítandó területeken megejtendő népszavazáshoz. Vegyes bizottság fogja megvizsgálni, hogy mely területeken legyen népszavazás. A bizottságban Magyarország képviselői is helyet foglalnak. Egy másik albizottság most foglalkozik a gazdasági ellen­javaslatokkal A nagykövetek konferenciája Magyarországnak Fiuméra vonat­elméjében. Ám ott van Vajda-­kozó követelését el nem ismerheti, ezzel szemben Magyarország Vojvoda úr, ez a renegát erdélyi oláh és lesi mindazt a rosszat, mindazt a kompromittáló szeny­­nyet, mely a forradalmak tüzéből kiváltódva, ellenünk fordítható. — Elmúlt a szenvedélyesség kor­szaka, rendnek és törvényesség­nek kell lenni az országban, — mondotta a vármegye mai gyűlé­sén egyik felszólalásában Bottlik József, a Ház első alelnöke. — Hát ez legyen és ne ennek az ellenkezője. Minden téren jöjjön el a megújhodás üdítő napja már, némuljon el a bosszúállás, csit­­tuljanak a magyar erőt, magyar tehetséget és magyar idegzetet forgácsoló tomahawkok, eléged­jenek meg minden párt politikai skalpolói az eddigi bizonytalan­­ságban aratott sikereikkel, most már jöjjön a munka és az embe­­reiesség diadala idebent, azé az emberiességé és igazságé, amelyet magunknak követelünk — oda­­künn. A Tiszántúl kiürítése megkez­dődött, elgyötört magyar testvé­reink százezrei kapcsolódnak visz­­sza az anyaországhoz. Nekik már azt kell mutatnunk, hogy az oláh attrocitások borzalmas szen­vedéseiből szilárd fegyelmű jog­egység, elcsigázott lelkük nyu­godalmas közállapotok oltalmába kerül. Mert a létnek a rend és a munka, a rendnek és munkának pedig a szabad utat kap a kikötőhöz és ugyanazon elbánásban részesül, mint a többi államok. Mielőtt a nagykövetek konferenciája elkészülne a végleges vá­lasszal, az összes ellen­javaslatokat letárgyalja a londoni konferencia. Paris, február 24. A L’Human­ité írja: A magyar békeszerződé­sen messzemenő változtatásokat kell tenni. A Daily Telegraph úgy értesül, hogy a magyar békeszerződést Apponyi ellenjavaslatainak szellemében részben mó­dosítani fogják. A határokra vonatkozó döntés min­denesetre kedvezőbb­­lesz. A nagykövetek­ tanácsának statisztikai bizonyítékok állanak ren­delkezésére arról, hogy a békeszerződés három millió magyart juttat idegen uralom alá és éppen ezért fontos, hogy Délkelet-Európa biz­tonsága és nyugalma szempontjából a magyar kérdést igazságosan rendezzék. A nemzet­ségi kérdés rendezése mellett meg kell adni az ország gazdasági megerősödésének lehetőségét, mert nem szabad, hogy az antant ismét egy életképtelen államot teremtsen. A Tiszától visszavonultak a románok A magyar csapatok előnyomulása Budapest, február 24. A M.T.I. jelenti: A magyar kormány és a fővezérség többszöri sürgetésére a tiszántúli területeknek a román csapatok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok e hó 24-én hagyják el a Tisza­­vonalat. A Tisza és a Cle­­mencey-vonal közötti de­markációs terület március első feléig Vásárosnamény, Debrecen, Püspökladány, Mezőtúr és Hódmezővásár­hely vonaláig szabadul fel. Ezeket a városokat saját csapataink szállják meg. Az utána következő vonalig ter­jedő területeken március második felében várható a kiürítés. A­ kiürítés és a megszállás to­vábbi részleteire vonatkozólag a tárgyalások most folynak a Főve­zérség és a románok megbízottai között az antant missziókkal. Ezek eddigi eredményeként megállapít­ható, hogy mindenkor 6— 10 kilométer széles semleges zóna fogja saját csapatainkat a román csapatoktól elválasztani. Minden polgári és katonai ha­tóság részéről minden intézkedés megtörtént, hogy a felszabaduló területeken a törvényes rend fel­tétlenül biztosíttassák úgy, hogy a románok által kiürített területek minden rázkódtatás nélkül kap­csolódjanak bele az anyaországba. Megkezdődött a kiürítés Szabolcs és Hajdúmegyéknek tiszamenti községeit az oláhok kedden csakugyan kiürítették. Tiszadorogmáról telefonon jelen­tették, hogy a szemben levő haj­­dúmegyei Egyekről az oláh ka­tonaság kedden reggel 8 órakor vonult ki. Több egyeki ember már át is jött a Tiszán Dorogmára s a bol­dogságtól áradozva beszéltek Egyek fölszabadulásáról. Az egész köz­ség örömmámorban úszik, sok helyen alkalmi mulatságot ren­deznek. Ároktőről hasonló hírek érkez­nek. A túlsó parton levő csegei révtől kedden végleg eltűnt az oláh őrség. Csege felől nagy lárma, lövöldözés hallatszott, az elvonuló oláh katonaság puffogtatta fegy­vereit. Tiszafüredet kedden délután hagyta el az utolsó oláh katona. A község nagyban készül a nem­zeti hadsereg ünnepies fogadta­tására. Vajda­ Vojvoda szerepe Páris, február 24. Újabb híradás szerint Vajda Vojvoda Sándort az a megtiszteltetés érte, hogy szemé­lyesen vehet részt a nagykövetek tanácskozásain, ami reánk nézve feltétlenül éreztetni fogja káros hatását. Bukarest, február 24.Papp-Csicsó István, ideiglenes román miniszter­­elnök újabb táviratával ismételten felszólította Vajda-Vojvoda minisz­terelnököt, hogy utazzék haza, mert jelenlétét fontos belügyi kér­dések teszik szükségessé. Vajda- Vojvoda válaszában kijelentette, hogy külügyi természetű kérdések, különösen a döntő fázisba lépett magyar kérdés szükségessé teszik hogy továbbra is Párisba maradjon. A békedelegáció egy része hazautazott Budapest február 24. A Magyar­­ország értesülése szerint a magyar jegyzék tárgyalását holnap kezdi meg a nagykövetek értekezlete és minthogy ezek a jegyzékek rész­letesen kifejtik a magyar sérelme­ket a magyar békedelegáció egy része fölöslegessé vált Neuillyben és hazautazott.

Next