Reggeli Hirlap, 1920. május (29. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-23 / 119. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: «•lyben: Egész évre 240 — K. Vidékre s 240 — K fél évre 120 — „ 120 — „ Négy­ évre 60 — „ 60 — „ /írd i nuruntu Miskolci, 1920 XXIX. évfolyam, 119. Vasárnap, május 23 Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon ‘664. Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. »záfis TELEFONSZÁM: 4—98, 6—16. Egyes szám­ára: 1 korona. Az ántánt nem mondta ki az utolsó szót Kedvező jelek a magyar béke kérdésében — Olyan politikát kell csinálnunk, hogy barátokat szerezzünk — Keddre várhatjuk az ántánt feleletét a válaszjegyzékünkre Magyarországnak jövője lesz Európában A békejegyzéket, amit azt a Reggeli Hírlap tegnapi szánta megírta, Praznovszky Iván meg­hatalmazott miniszter tegnap át­nyújtotta Pak­sban. A magyar válasz nemikében uj helyzetet teremtett. Ezzel és a jövő hely­zettel kapcsolatban illetékes nagy­ fontosságú helyről a követ­kező információt kapta Magyar­­ország: — A béke aláírásának kérdése tulajd­onképen a külpolitikai kon­­stellá­­ióból folyik. Meditálnunk arról sem nem célszerű, sem nem tanácsos. Számos kedvező jelenségről azonban beszélhetünk, ami békedelegációnk működésé­nek eredménye. Munkájuk megteremtette an­nak alapfeltételét, ami minden jónak és minden kedvezőnek a kiinduló pontja lehet: a mi iga­zunk melletti hangulatot. Anglia, Amerika, Olaszország közvéle­ményére nem kell utalnunk. Ezekben az államokban még a hátam alatt is a magyarokkal szemben nem volt a hangulat ellenséges soha. Inkább sajnál­tak bennünket, hogy a német po­litikai járom szalagjára kerü­l­­tüük. Tulajdonképent ellenséges hangulatot Franciaországban lóttak, ahol a cseh és román tö­rekvések erős meghallgatásra találtak. A szerb követeléseket Wilson istápolta. Francia poli­tikában nyertek tornáiét és se­gítséget a cseh és román állam­férfiak akkor, amikor a belgrádi megállapodást felrúgták s a de­markációs vonalait mindig bel-, jeb® és beljebb, az ország szíve felé tolták ki. A francia közvélemény rop­pant lelkesülő és mint ilyen, nem alapos. Most azonan belátására jöttek annak, hogy a dolgok mai állapota miatt őket terheli leg­jobban a felelősség s amiben bíz­tak, nem egyéb fikciónál, mely­nek reális alapja nincs. Már cik­kek jelennek meg rólunk és mel­lett­ünk Ezt a pszichológiai mo­mentumot kell kihasználnunk. Olyan politikát kell csinál­nunk, hogy annak révén ba­rátokat szerezzünk. Ebből a perspektívából nézve és ítélve meg a dolgokat, az le­gyen az ország minden lakosá­nak gondolata, mint Apponyi Albert, gróf s ne tartsa magát senki külpolitikai részletek jobb ismerőjének, mint Teleky és Bethlen grófok. Ezek bizalma és reménykedése abban a tényben rejlik, amelyet a békeszerződés úgynevezett reparációs része zárt kapuként nyit országunkra. Laza fogalmazása nemcsak gazdasági, hanem a határkérdési részeknél is engedményeket sejtet. Az örvendező utóállamok szá­mára ez állandó veszedelnte je­lent, mert a ratifikálás előtt a nagy­ha­talmak még mindig nem mondották ki az utolsó szót. Ha addig olyan belső kon­szolidációt és az’ regeneráló­dásnak olyan bizonyítékát produkáljuk, mint amilyet megkívánunk, úgy ennek a gyümölcse nem marad el. Históriai bizonyosság, hog minden így fog bekövetkezni, ha a magyarságnak lesz belátása és tartózkodn fog a bandaharcok­t­ól és a hídrobbantásoktól. Versailles, május 22. A L'Hemu Libre cikket közöl a magyar vi­szon­yokről. A cikk megérni , hogy a magyar békeszerződé­s aláírása után felmerül a kérdő.-. vajon szives viszony fejlődik ki Pakis és Budapest között vag a porosz nagyzási hóbort emlék idéződik fel ismét. Paris azonbem reméli, hogy az új Magyarország külön­bözik a Habsburgok uralma alatti Magyarországtól és hogy ennek az országnak jö­vője lesz Európában. Magyarországot nem szab­a­d meghagyni a mostani elkesere­dett hangulatában, és ellenséges érzületében. Kérésüket a határ­­kiigazításra vonatkozólag annál is könnyebben lehet mjd teljesí­teni, minthogy újból tanulmá­nyozni fogják a kérdést, melyet úgy látszik nem ismernek eléggé Remélhető, hogy a sajtóberzen­­kedését legyőzik. Megemlíti hogy Magyarország mentalitása egyáltalnn nem­ hasonlítható a németekéhez. Budapest, május 22. Párisból és Bécsből különböző hírek érkez­nek a békeszerződés aláírásáról. Francia lapok, bécsi lapok adnak ki jelentéseké, amelyek tiszvtáz­­sák nem nagyon megbízható for­rásból származnak, mert például egyik jelentés szerint gró­f Csáky Imre fogadta volna Praznovszky követünket, holott Csáky gróf Bu­­dapesten tartózkodik. Egy bécsi jelentés viszont azt újságolja, hogy a szerződés aláírására a kor­mány báróó Lers Vilmost delegál­ta, aki már Párisban van. Ilyen formában ez a híresztelés sem fe­lelhet meg a valóságnak, mert Lers jelenleg Németország.Van van ahol gazdasági tárgyalásokat folytat a kormánnyal. Arról is jött jelentés, hogy a békeko­nferencia már tudomásul is vette volna válaszjegyzékünk tartalmát és elfogadta volna a benne foglalt kikötéseket. Ez sem felelhet meg a valóságnak, mert megbízható helyről szerzett érte­sülésünk szerint Budapestre sem­miféle illetékes fórumhoz nem ér­kezett hasonló jelentés, sőt való­színűleg nem is jöhet ilyen jelen­tés, mert a Praznovszky által át­adott jegyzékre, a pünkösdi ünne­pek miatt, kedd előtt aligha ad­hatnak választ az, entente hatósá­gok. . ... Budapest, május 2.2. Az elter­­jedt különböző hírekkel szemben, a kormány az antantnak adott v­álaszjegyz­éket csak kedden hoz­zák nyilvánosságra. A jegyzéke­ket Praznovszky már átadta,­­de az ántánt tárgyalásokat még nem kezdett felőlük. A kormány tehát bevárja az ántánt újabb lépését. Amint az Az Újság értesül, Praznovszky kiküldetése nem je­lenti, hogy bármily irányú intéz­kedésre Praznovszky kapott volna meghatalmazást. A rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter a folyóügyek technikai intézését vezeti és az esetleges további in­tézkedésekre teljes felelőséggel. Lers Vilmos báró, volt főmegbí­zott kapott megbízatást. A kor­mány eleinte arra gondolt, hogy az Apponyi Albert gróf lemondá­sa folytán, nehogy újabb lemon­dásnak tegye ki magát, katonai megbízottat fog kiküldeni a tár­gyalások továbbvitelére. De vi­szont az a körülmény, hogy egy tényt az antant esetleg tévesen magyarázna, arra bírta, hogy Lers Vilmos bárót ruházza, fel a szükséges jogokkal. A magyar válasz­jegyzékek Apponyi Albert gróf lemondása következtében a miniszterelnök és a külügymi­niszter írták alá. Készülnek a pártok a tiszántúli választásokra A kisgazdapárt hivatalos jelöltjei a tiszántúl Budapest, május 22. A pün­kösdi két ünnep alatt úgy a ke­resztény nemzeti egyesülés párt­ja, mint a kisgazdapárt nagysza­bá­sú választási tevékenysége fejt ki a Tiszántúl. Haller István kultuszminiszter, a keresztén egyesülési párt elnöke több kére viselő kíséretében vasárnap­­­­hé­tfőn Szentesen, Orosházán,­ Hódmezővásárhelyen és Mak­ó vesz részt a nép­gyűléseken, Bo­­nánd Ágost miniszter pedig Pü­­­pö­kladályban. Rubinek Gyula földmivelő-­ miniszter több kisgazdapárti mi­niszterrel és képviselővel é­v 29., 30. és 31. napjain a Nyírsé­get, Szabolcsot, továbbá Szat­már- ősi Hajdúme­gye kerületeit járja be, június 2-án és 3án pe­dig a bihar megyei kerületekben les­nek kisgazdapárti népgyűlé­­sek. Buda­pest, május 22. A kisgaz­dapárt már korábban nyilvános­ságra hozta tiszántúli hivatalos jelöléseinek egy részét. Most vég­legesen megállapodtak a többi­e­­löltek személyében és ez a névsor a következő: Eleki kerület: Udvardy Miklós miniszteri titkár; Békéscsaba: dr. Balla Aladár ny. miniszter; Gyo­­ma: dr. Zeöke Antal miniszteri titkár; Gyula: Ulain Ferenc szer­kesztői; Orosháza: Németh Pál szövetkezeti főtisztviselő; Szeg­halom: dr. Csókay István egyete­mi magántanár; Mezőkaszony: dr. Tomcsányi Vilmos; Bereg­szász: dr. Héjj Imre ügyvéd; Be­rettyóújfalu: Szilágyi Lajos kor­mánybiztos; Bihar­keresztes; Könyves Lajos birtokos; Derecs­­­ke: Guthy Tódor államtitkár -­ Nagyszalonta: d­r. Berky Gyula ügyvéd; Szálaid: Erődy: Hor­rácsz Béla egyetemi tanár; Szé­­kelyhid: Horváth Mihályi, a Hangya igazgatója; Bakon­ya:­ Szilassy Zoltán, az Origo igazga­tója; Nagylak: dr. Kollonich Jó­zsef; Szentes: dr. Négyenár László egyetemi tanár; Kisvár­cig: Micser­­nő, a párt igazgató­ja; Hajdú­sz­­szló: dr. Czeglédy vármegyei t. főügyész; Női­ ud­var: Karsa Eörs m,áv. titkár; Kunszentmá­rton: Kuna P. An­drás kisgazda; Karcag: Herczeg Béla; Kunhegyes: Desits József gyógyszerész; Mezőtúr: Dráván Sándor ügyvéd, vagy Szíj,gyártó: Nagy István kisgazda ; Törtök ■­szentmiklós: Gömbös Gyula, ír MOVE elnöke; Nagykálló: dr. Sőrés János ügyvéd; Nyírbátori Szántó aljos ref. esperes; Nyír­egyháza: Kulin Sándor kúriai bíró; Fehérgyarmat: dr. Gaál Endre gyógyszerész; Nagyká­roly: Rónay Zoltán, a jegyzők egyesületének elnöke; Mátészal­ka: Bárdos Andor h. államtit­kár; Debreczen I. kerület Pol­gári István birtokos, II. kerülete Emich Gusztáv miniszter; III. kerület: Nagy József pénzügy­­igazgató.

Next