Szabad Magyarország, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-144. szám)

1946-01-01 / 1. szám

b3S% Miskolc. 1046 január h<$ 1, kcád Ára 533 pengő 001*000 MISKOLCI ' MUZEUM Hl. cvíolyam. — 1. szám.---­A MAGYAR KOMMUNISTA PART ÉSZAKMAGYARORSZÁGI KERÜLETÉNEK NAPILAPJA SZABADSÁG Irta: Szkladán Ágoston Dél előbb ki lehessen elégíteni igé­MiHiók ajkáról hangzik el na­pon la ez a szó: Szabadság. így kö­szöntik egymást a magyar kommu­nisták, a cselédsorból kikerült sza­bad földön szántó-vető emberek, így a bányába, gyárba siető munkások, a Hivatalokban dolgozó értelmisé­giek. Hadd köszönésem hát én is 1916 első napján olvasóinkat, Abaríj, Heves és Zemplén vármegyék párt­szervezeteit, elvtársaimat azzal a netiink oly kedves köszöntéssel: Szabadság! Nem tudjuk eléggé is­mételni, hogy kellően fel tudjuk mérni énnek a szónak az értékéi. \ annas, akik a uapi gondok sötét felhőin keresztül nézik az életet, ezért nem látják tisztán a szabadság ragyogását. Ezek emlékezzenek visz- sza arra az időre, amikor Hitler imperialista járma alatt nyügött ez a szegény ország. Emlékezzenek vissza, milyen keserűséggel néztük, hogy legjobbjainkat viszik a vágó­hídra azok ellen, akik a népek sza­badságáért. a mi felszabadításunkért karcoltak és ontották vérüket. Em­lékezzenek vissza, hogy akaratunk ellenére vitték el jószágunkat, bú­zánkat, gépeinket, mindent, ami használható és elvihető volt. •Az: ország józan elemei nem emelhettek szót Hitlerek gaztettei ellen, mert Horthyék épúgy, mint Szálasiék csak azoknak adtak sajtó- és szó- Iási szabadságot, akik németimádók voltak, akik a német győzelemről bömböltek badarságokat. Hogy még tisztában lássuk szabadságunkat, emlékezzünk vissza a csencTörszuro- nyokra épített szolgabíróvilágra, amikor börtön és internálás járt a cselédnek, a munkásnak, ha na­gyobb darab kenyeret, két fillér bérjavítást merészelt kérni. B-lis- tára került az a tisztviselő, aki önálló politikai véleményt mert alkotni magának. Ma van szólás- és sajtószabadsá­gunk. Mindenki szabadon mond­hatja el véleményét és panaszait * demokráciában. Megbecsülnek minden becsületes dolgozót. Sajnos, ma jnég nincsenek biztosítva azok a javak, amiket a odlgozóknak sze­relne nyújtani a demokrácia, bogy ezzel is elismerését, megbecsülését fejezze ki irántuk'. Azért hirdetjük mi, hogy ezzel is elismerését, meg­becsülését fejezze ki irántuk. Azért hirdetjük mi, hogy dolgozzon min­denki megfeszített erővel, hogy mi­nvmiket. A munkásság nagy része meg is érti törekvésünket, mindent elkövet annak megvalósítása érde­kében. Ha most az év vígén számot adunk a nehéz munkában lepergett esztendőről, meglátjuk, ki hogyan vette ki részét az o v.zág talpraál- Utasából, meglátjuk, "hegy a ma­gyar dolgozók mindenütt *tt voltak a -legnehezebb munkahelyeken, min­denütt derekasan kivették' részüket a munkából. A felszabadulás első pillanaláli.-ui odaáll, a utnakm»- .1 romok eltakarításához. Szinte tíz ujjával kaparta ki a gépeket, begy eletrekeltse a gyárakat. Hendbe- bozták a vízzel elárasztott bányákat, hogy ki tudják aknázni a gyárai» és vasutak megindításához szükséges szenet. Ott láttuk a magyar parasz­tot a lövészárkokkal feltúrt földe­ken, hiányos felszereléssel végezve nehéz munkáját. Ott voltunk ’ a rendőrség felállításánál és a köz- igazgatás megszerveaósénél. Ott látjuk elvtársainkat a nemzeti, termelési, földigénylő bizottságod­tól kezd fe a íöispáui és miniszteri hivatalokban is mindenütt és megállapíthatjuk, hogy mindenütt megálllák a helyűivel. Eh ti sí, fa köpet akarunk adni el­végzett munkánkról, beszélnünk kell a pártépíiő munkáról is. Pár­tunk rövid idő alatt tömegpárttá nőtte ki magát. Vannak szerveze­Harcosf boldog újesztendőt i Az új esztendő alkalmából Fekete Mihály elv- • társ, nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommu­nista Pált miskolci szervezetének titkára,-a Szabad, Magyarország munkatársának a következő nyilat­kozatot adta: — Aem tulajdonítok nagy jelentőséget az újévi megnyilatkozá­sok régi formáinak és mosolyognom kell, ha az elmúlt évek fordulóinál szokássá vált jókívánatokra gondolok. A régi „boldog újévet” köszöntés mögött az öntudatos dolgozók már réf/en látták cut az igazságot, hogy azok a Lehetőségek, amelyek boldoggá tehetnek az emberihéget, csupán eyy osztály birtokában voltak, — illetve vauíiak részben meg ma is. A tár­sadalom jobbik része pozitív harcokban küzdött azért, hogy a nemzet javai valóbaji a dolgozók fóbbtétét szolgálják és most, újév küszöbén meg­állapíthatjuk, hogy e harcnak már jelentős csatáit nyertük meg. Miskolci pártszervezetünk is derekasan vette ki részét a dolgozókért jolyó nagy küzdelemből és ennek a harcnak már kézzelfogható eredményei is vannak. Amit nem tudtunk elérni, azért tovább folytatjuk'a küzdelmet. Kezünk­ben vannak azok a hadállások, amelyekből kiindulva további eredménye­ket valósíthatunk meg. — Természetesen ez a harc még igen sok önmegtartóztatást, áldozatkészséget és fegyelmet követel. Reálisan nézve a dolgokat őszintén meg kell mondanom, hogy a következő év első fele nehezebb lesz minden előző évszaknál. További áldozatos, kemény munka vár ránk, ha azt akarjuk, hogy egy boldogabb, derűsebb új esztendő köszöntsön reánk. Aem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy csak ui szellemi és fizikai dolgozók őszinte együttműködése és kézfogása nyújt reményt a nehézségek leküz­désére. Ha nem nézünk visszafelé, ha nem siránkozunk azon, hogy még ménesének paradicsomi állapotok, ha elsöpörjük az útból a haladás ellen­ségeit, — akkor tudjuk csak felszámolni aráakszakad szomorú örökséget. A dolgozóknak hinniök kell a proletariátus mindent legyőző erejében és a múlt tapasztalatait felhasználva Icnkadatlanid munkálni a jelent és épí­teni a jövőt. ■' — Biztos vagyok benne, hogy u magyar nemzet■ és helyi viszony- * latban Miskolc dolgozói erős hittel és akarattal fogják kivenni részüket úgy az áldozat kozaUdbúl, mint majd az eredményekből is. E gondolatok jegyében kívánok a miskolci dolgozóknak Ua\cos és majd boldogabb újesztendőt /. ! > leink a legeldugottabb falvakban is, falusi, -járási, megyei .titkáraink éjt nappallá téve dolgoznak a nép érdekeiért, munkára serkentik a bányák és gyárak munkásait, ro­ham munkát szerveznek a termelés megjavítása érdekében. Láthatjuk különösen''városokban és ipái telepe­ken,' milyen nevelő munkát vegei­tek már eddig Is* pártszcrvyviesoink, .Szerveztek színjátszó csoportokat, dalárdát, szav alókóru.st, Írnia mk ismeretterjesztő r,ő hogy oioel irt, ■! ll '•!' k'\I ara : > i áj 0 Az elvégzőit minik;; o-ton bizo­nyára az is érdekli elvláisaim.-U és olvasóinkat, mik a további célkitűzéseink? Ha röviden akarok válaszolni, azt mondhatom: maradéktalanul meg­valósítani pártunk programját. Legfontosabb feladataink egyike a kiizellátás biztosítása.» Pártunk minden erejével támogatja a kormányt ebben a munkájában. lléVyesli, hogy kizárják a Közeli i lásból azokat, akik más utón bc-^ szerezték maguknak a szükséges élelmiszerekét. Helyesli, hogy nem látják el azt, aki nem dolgozik. Ali elsősorbn a bányák, gyárak, vas­utak fizikai és szellemi dolgozóinak ellátását szorgalmazzuk. Másik égető kérdésünk a péilz megjavítása. Dacára, hogy a immkás-ágot is érintette a pénz felülbélyegzése, mégis megérti ennek az int./.kedés­nek a fontosságát és v iseli az ezzel járó áldozatot, sőt további intézke­dést vár, olyat, ami újra visszaadja lúindenkinek a pénz iránt elvesz: tett bizalmát. Harmadik fontos feladatunk: to­vább harcolni a reakció ellett. A népbítóságok enyhe ítéletei a reakció megerősödését vonják ma­guk után, mert visszakerülnek fon­tos helyekre a/jok, akik a nép ellensé­gei voltak. Partunk a legnagyobb éréi Ível küzd ellenük, mert tudja« hogy itt felemeli» -uh-s csak úgy re­mélhető, ha leszámolunk azokkal, akik szörnyéi katas/lrót'ába döntöt­ték az országot. Hisszük, hogy ebbén a barchan mellettünk áll az eíi'ísz ország de­mokratikusan gondolkozó népe*és az elkövetkezendő év szebb napokat hoz számunkra. $Z MMAM MMÍVYB0BS7/W

Next

/
Thumbnails
Contents