Mohácsi Hirlap, 1925 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-04 / 1. szám

Nagyközség jegyzői hivatal Mohié*, 1925. január 4. Vasárnap. f XV. évfolyam 1. szám. ■IVIIBvvj l vfcwi juiiuai ■ • i ««mi iimpi mm Q fi LAP Pécsi Alltml Levéltár POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési ára: Negyedévre 20000 kor«na. Száma : 2000 korona. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefonsz. 67. A FOGADALMI TEMPLOM gyüjtőivei indultak e! újév napján szerte csonka Magyar- ország minden részébe, hogy bekopogtassanak minden* ke­resztény és magyar szív ajtaján és adományért ese­dezzenek a nagy temető em­lékének megörökitésére. Négyszáz év óta jeltelenül porladó hősök lelke kiséri az útnak induló gyüjtőiveket és kéri, hogy nyissák meg szivüket, bocsássák be a meg­emlékezés kötelességének ér­zetét es adakozzanak! . . . Négyszáz év mulasztásá­nak, a magyar feledeken> ség bűnének kiengesztelése és pótlás? lesz minden .adó mány, amelyet az ivekre jegyzünk. A turáni átok szomorú szenvedő hőseinek, a sok­ezer elesett magyar vitéznek porra lett csontjai fölött, ta­lán azokból épülő templom egy nagy felkiáltójel, egy égő láng lesz a ma sötét magyar éjszakájában, amely a múltak bűnét, a ma hibáit fogja hirdetni emlékével, de enyhülést, reményt és hitet ad a betérőnek, aki majdan hűs falai között a magyarok Istenét fogja keresni... És mementó lesz, emlé­keztető az évszázados rab­igára, amely a legnagyobb magyar pártoskodás bűnét követte, mintegy bünhődésül az egymásra nem találó, az egymást meg nem értő ma­gyarnak. Súlyos időkben készül hozzá Mohács közönsége en­nek a nagy műnek megépí­téséhez. Nehéz gondoktól és aggodalmaktól gyötört hom­lokkal jár ma sok-sok ma­gyar család, de épen a leg­nehezebb időkben tudta min­dig a legnagyobb erőfeszíté­seket tenni a magyar és ez bizalmat ad a kezdeménye­zőknek, hogy mindenhol meg­értésre fognak találni. Mohács közönsége emellett kettős kötelességet teljesít, amikor hozzájárul az épitési költségekhez. A fogadalmi templommal kapcsolatban lesz végre megörökítve a világ­háború hőseinek emléke, a mely már minden apró falu­ban is elkészült és hirdeti az öpfelálduzó magyar vitézséget. Mohács ebben is sokáig váratott magára, de viga­szunk, hogy igy méltóbb lesz a megemlékezés. Két nagy történelmi ese­mény hirdetője lesz tehát a fogadalmi templom, a nemzet két legvalságosabb korszakára fog emlékeztetni. Ennek a műnek ezért ha­talmasnak, ennek a műnek szépnek és külsőségeiben is jelentőségteljesnek kell lennie. Az építésre elfogadott terv erre módot nyújt, de a meg­valósításhoz a közönség leg­nagyobb áldozatkészségére van szükség. Mi hisszük, hogy ez meg is lesz a ma­gyar nemzetben. Mi remél­jük, hogy ennek az ország­nak a népe még nem fásult el teljesen, van még sok Hustija, aki az utolsó fillé­reit is el fogja hozni, aki minden nélkülözhető fillérjét oda fogja adni. De elvárjuk a magyar arisz­tokráciától is, hogy megnyit­ják erszényeiket. Elesett őseiknek emlékmű készül Mohácson a foga­dalmi templommal, akik itt a hazáért meghaltak és akik a legdrágábbat: életüket adták, megkövetelhetik tehát utód­jaiktól legalább a megemlé­kezést. És ha minden magyar szív: szegény és gazdag átérzi ezt, akkor a mohácsi fogadalmi templom hamarosan hirdetni fogja nem csak a nagyiét te­metőjét, de a nemzeti meg­újhodás bölcsőjét is! (zsa.) Varga Zsigmond 25 éves jubileuma Huszonötéves lelkészi, házassági és mohácsi közéleti tevé­kenységi jubileum. Á reformátusság a katholikusokkal együtt ünnepli Varga Zsigmondot. Egy munkásélet, egy pap ne­mes hivatása ért határkőhöz a mai napon: Varga Zsigmond fef. lelkész, református egyház- megyei tanácsnok ünnepli ma mohácsi lelkészkedésének, pász­torkodásának 25 éves jubileumát. Ebbe az ünnepbe Varga Zsig- mond eddigi mohácsi működé­séhez stílszerűen kapcsolódik be házassági évfordulójának negyed- százados jubileuma és mohácsi közéleti tevékenységének szintén 25-ik évfordulója. Varga Zsig- monfi a reformátusoknak lelké­szé,' muveiooesuk előmozdítójá­nak : a Mohácsi Földművesek Olvasókörének elnöke és a minta házassági életet élő férj három oldalról kapja ma az elismerés pálmáját. Elgyönyörködni lehet ebben a hármas terminusban, amely bi­zonyítja, hogy az idegenből ide­származott pap mily mélyen gyö­keredzett meg Mohácson, j Ennek a beidegződésnek a mo­hácsi életbe, a mohácsi televény- be Varga Zsigmond jelleme, élete és munkája adja a legszebb ma­gyarázatot. Mint pap, 1400 refor­mátus lélek pásztora, oly tiszte­letet és szeretetet tudott magá- i nak szerezni hivei között, amely szinte példátlan. Épen nemrégi­ben, leánya esküvője alkalmával mutatták ki a hívek legjobban őszinte, szívből jövő ragaszko­dásukat lelkészükkel szemben, a mikor minden jóval és széppel halmozták el az esküvőn. Mint a Polgárok Olvasóköré- ! nek elnöke 25 éven át munkál­kodott, hogy a műveltséget, a kultúrát terjessze hivei között és hogy ez mily eredménnyel sike­rült neki, meggyőződhetik min­denki, aki egy kissé is beletekint, a reformátusság életébe és meg­látja bennük a józan, jóeszü, ér­telmes magyar nép mintaképét. A családi életéről külön kel­lene beszélni, de ez már az ő legteljesebb magánügye, amelybe még ily alkalomból sincs bele­szólása a nyilvánosságnak. A hármas jubileum alkalmával utána jártunk és eddigi életéről sikerült megtudni a következőket: Varga Zsigmond született 1865-ben Tiszavezsenyen. Közép­iskolai tanulmányait Nagykőrö­sön, a theológiát pedig Buda­pesten végezte. Ezután egy évig Fóton, Sipos Pál esperes mellett káplánkodott, majd kilenc évig Óbudán volt hitoktató segéd­lelkész. 1899. május 7-én válasz­tották meg Mohácson lelkésznek és pedig 14 pályázó közül nagy szó­többséggel. Állását 1899. julius 9 én foglalta el. Már 1900. január 1-én a Mo­hácsi Földművesek Olvasóköre elnöke lesz és maradt mindvégig a mai napig. 1900. január 4-én nősült és a legboldogabb családi életet éli mind a mai napig feleségével. A mohácsi közéletnek a leg­első naptól kezdve agilis, fárad­hatatlan tagja, már az első évben képviselőtestületi tag és megye­bizottsági tag lesz. 1905-ben a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke, amely kitün­tető tisztséget Mohács polgársá­gának legnagyobb bizalma mel­lett töltötte be. Politikai tevékenysége mellett nem hanyagolta el lelkészi és egyházi teendőit sem, aminek elismeréséüll 1918-ban egyház- megyei tanácsnok lett. Az egyházközségen külsősé­gekben is meglátszik szorgalmas és kitartó munkája. Az ő mohá­csi tartózkodása óta épült a mai református iskola és tanitólakás, paplakás, temetőkerités és két­szer lett a templom renoválva. A háború alatt elrekvirált ha­rang helyébe legelőször a refor­mátus templom tornyába került uj, ami mind mind az ő csendes, de annál eredményesebb munká­jának gyümölcse. Legérdekesebb volt talán a hősök emlékének felépítése. A város tudvalevőleg még ma sem teljesítette ebbeli kötelességét és a régóta húzódó ügy csak most lesz a fogadalmi templommal kapcsolatban elintézve. Ugyan­akkor a reformátusság csendben minden feltűnés nélkül össze'

Next

/
Thumbnails
Contents