Mohácsi Hirlap, 1925 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-04 / 1. szám
A FOGADALMI TEMPLOM gyűjtőivel indultak ez újév napján szerte csonka Magyarország minden részébe, hogy bekopogtassanak minden keresztény és magyar szív ajtaján és adományért esedezzenek a nagy temető emlékének megörökitésére. Négyszáz év óta jeltelenül porladó hősök lelke kiséri az útnak induló gyűjtőiveket és kéri, hogy nyissák meg szívüket, bocsássák be a megemlékezés kötelességének érzetét és atlakozzanak! . . . Négyszáz év mulasztásának, a magyar feledékenység bűnének kiengesztelése és pótlása lesz mindenadomány, amelyet az ívekre jegyzünk. A turáni átok szomorú szenvedő hőseinek, a sokezer elesett magyar vitéznek porrá lett csontjai fölött, talán azokból épülő templom egy nagy felkiáltójel, egy égő láng lesz a ma sötét magyar éjszakájában, amely a múltak bűnét, a ma hibáit fogja hirdetni emlékével, de enyhülést, reményt és hitet ad a betérőnek, aki majdan hűs falai között a magyarok Istenét fogja keresni... És mementó lesz, emlékeztető az évszázados rabigára, amely a legnagyobb magyar pártoskodás bűnét követte, mintegy bűnhődésül az egymásra nem találó, az egymást meg nem értő magyarnak. Súlyos időkben készül hozzá Mohács közönsége ennek a nagy műnek megépítéséhez. Nehéz gondoktól és aggodalmaktól gyötört homlokkal jár ma sok-sok magyar család, de épen a legnehezebb időkben tudta mindig a legnagyobb erőfeszítéseket tenni a magyar és ez bizalmat ad a kezdeményezőknek, hogy mindenhol megértésre fognak találni. Mohács közönsége emellett kettős kötelességet teljesít, amikor hozzájárul az építési költségekhez. A fogadalmi templommal kapcsolatban lesz végre megörökítve a világháború hőseinek emléke, amely már minden apró faluban is elkészült és hirdeti az önfeláldozó magyar vitézséget. Mohács ebben is sokáig váratott magára, de vigaszunk, hogy így méltóbb lesz a megemlékezés. Két nagy történelmi esemény hirdetője lesz tehát a fogadalmi templom, a nemzet két legválságosabb korszakára fog emlékeztetni. Ennek a műnek ezért hatalmasnak, ennek a műnek szépnek és külsőségeiben is jelentőségteljesnek kell lennie. Az építésre elfogadott terv erre módot nyújt, de a megvalósításhoz a közönség legnagyobb áldozatkészségére van szükség. Mi hisszük, hogy ez meg is lesz a magyar nemzetben. Mi reméljük, hogy ennek az országnak a népe még nem fásult el teljesen, van még sok Huszija, aki az utolsó filléreit is el fogja hozni, aki minden nélkülözhető fillérjét oda fogja adni. De elvárjuk a magyar arisztokráciától is, hogy megnyitják erszényeiket. Elesett őseiknek emlékmű készül Mohácson a fogadalmi templommal, akik itt a hazáért meghaltak és akik a legdrágábbat, életüket adták, megkövetelhetik tehát utódjaiktól legalább a megemlékezést. És ha minden magyar szív, szegény és gazdag átérzi ezt, akkor a mohácsi fogadalmi templom hamarosan hirdetni fogja nem csak a nagyrét temetőjét, de a nemzeti megújhodás bölcsőjét is! (zsa.) i Mohié*, 1925. január 4. Vasárnap. ■IVIIBvvj l vfcwi juiuai ■ • i ««mi timpi Nagyközség jegyzői hivatal mmt Pécsi Álbami Levéltár POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP, XV. évfolyam 1. szám. f iLAP Előfizetési ára: Negyedévre 20000 korona. Száma : 2000 korona. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefonsz. 67. Varga Zsigmond 25 éves jubileuma Huszonötéves lelkészi, házassági és mohácsi közéleti tevékenységi jubileum. A reformátusság a katholikusokkal együtt ünnepli Varga Zsigmondot. Egy munkásélet, egy pap nemes hivatása ért határkőhöz a mai napon. Varga Zsigmond fej. lelkész, református egyházmegyei tanácsnok ünnepli ma mohácsi lelkészkedésének, pásztorkodásának 25 éves jubileumát. Ebbe az ünnepbe Varga Zsigmond eddigi mohácsi működéséhez stílszerűen kapcsolódik be házassági évfordulójának negyedszázados jubileuma és mohácsi közéleti tevékenységének szintén 25-ik évfordulója. Varga Zsigmondi a reformátusoknak lelkésze, művelppesuk előmozdítójának , a Mohácsi Földművesek Olvasókörének elnöke és a mint a házassági életet élő férj három oldalról kapja ma az elismerés pálmáját. Elgyönyörködni lehet ebben a hármas terminusban, amely bizonyítja, hogy az idegenből ideszármazott pap mily mélyen gyökeredzett meg Mohácson. Ennek a beidegződésnek a mohácsi életbe, a mohácsi televénybe Varga Zsigmond jelleme, élete és munkája adja a legszebb magyarázatot. Mint pap, 1400 református lélek pásztora, oly tiszteletet és szeretetet tudott magáinak szerezni hívei között, amely szinte példátlan. Épen nemrégiben, leánya esküvője alkalmával mutatták ki a hívek legjobban őszinte, szívből jövő ragaszkodásukat lelkészükkel szemben, amikor minden jóval és széppel halmozták el az esküvőn. Mint a Polgárok Olvasókörének elnöke 25 éven át munkálkodott, hogy a műveltséget, a kultúrát terjessze hívei között és hogy ez mily eredménnyel sikerült neki, meggyőződhetik mindenki, aki egy kissé is beletekint, a reformátusság életébe és meglátja bennük a józan, jóeszű, értelmes magyar nép mintaképét. A családi életéről külön kellene beszélni, de ez már az ő legteljesebb magánügye, amelybe még ily alkalomból sincs beleszólása a nyilvánosságnak. A hármas jubileum alkalmával utána jártunk és eddigi életéről sikerült megtudni a következőket: Varga Zsigmond született 1865-ben Tiszavezsenyen. Középiskolai tanulmányait Nagykőrösön, a theológiát pedig Budapesten végezte. Ezután egy évig Fóton, Sipos Pál esperes mellett káplánkodott, majd kilenc évig Óbudán volt hitoktató segédlelkész. 1899. május 7-én választották meg Mohácson lelkésznek és pedig 14 pályázó közül nagy szótöbbséggel. Állását 1899. július 9 én foglalta el. Már 1900. január 1-én a Mohácsi Földművesek Olvasóköre elnöke lesz és maradt mindvégig a mai napig. 1900. január 4-én nősült és a legboldogabb családi életet éli mind a mai napig feleségével. A mohácsi közéletnek a legelső naptól kezdve agilis, fáradhatatlan tagja, már az első évben képviselőtestületi tag és megyebizottsági tag lesz. 1905-ben a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke, amely kitüntető tisztséget Mohács polgárságának legnagyobb bizalma mellett töltötte be. Politikai tevékenysége mellett nem hanyagolta el lelkészi és egyházi teendőit sem, aminek elismeréséüel 1918-ban egyházmegyei tanácsnok lett. Az egyházközségen külsőségekben is meglátszik szorgalmas és kitartó munkája. Az ő mohácsi tartózkodása óta épült a mai református iskola és tanítólakás, paplakás, temetőkerítés és kétszer lett a templom renoválva. A háború alatt elrekvirált harang helyébe legelőször a református templom tornyába került ut, ami mind mind az ő csendes, de annál eredményesebb munkájának gyümölcse. Legérdekesebb volt talán a hősök emlékének felépítése. A város tudvalevőleg még ma sem teljesítette ebbeli kötelességét és a régóta húzódó ügy csak most lesz a fogadalmi templommal kapcsolatban elintézve. Ugyanakkor a reformátusság csendben minden feltűnés nélkül össze"