Mohácsi Napló, 1981 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-17 / 2. szám
Őszinte Munkahelyen, baráti társaságban, családi körben sok szó esik mostanában az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés téli ülésszakán elfogadott VI. ötéves tervről és az 1981. évi népgazdasági tervről. Sűrűn idézik — érv, bizonyíték gyanánt — a közzétett dokumentumok egyik másik passzusát, és a beszélgetések során nemcsak hivatkoznak a közöltekre, hanem ki-ki a maga módján értékeli is azt. Mindez együtt jelenti az okot, hogy a pártmunka hagyományainak megfelelően idén, január és február hónapokban pártnapokat szerveznek közép- és rövidtávú gazdasági céljaink ismertetésére. A héten megtartott pártnapok tapasztalatai szerint a dokumentumok tanulmányozóit elsősorban a jövő körvonalait, közös feladatainkat vázoló állásfoglalás nyílt, őszinte hangja, szókimondása készteti elismerésre. Nagyon sokukat az kapta meg, hogy a párt nem ismer úgynevezett „kényes", elhallgatni, vagy megkerülni való kérdéseket. Mi tagadás, akadtak, akiket a nyílt beszéd, a szókimondás, az első pillanatban megdöbbentett. „Nem túlzás ez? Nem válnak kishitűvé az emberek a nehézségek hallatán?" — kérdezték egymástól, egy bizonyos régi, életünk korábbi szakaszából örökölt „beidegződés" ösztönös reflexhatásaként. A felszólalásokban elhangzottak azonban rácáfoltak az aggályoskodásra. A komoly szóra, tárgyilagos hangra, az elvégzendő feladatok megoldására ösztönző felhívásokra a dolgozók tettekkel válaszolnak. Jobb, hatékonyabb, eredményesebb munkával, megtakarított energiával, anyaggal, idővel. A párt, a kormány, az állam vezetői jó ideje felismerték ezt az igazságot. Tulajdonképpen nem új, meglepő dolog, hanem egészen természetes, hogy most az új év fordulóján, a népgazdasági tervek megismerésében is ebben a szellemben folytatják a párbeszédet a tömegekkel. A Farostlemezgyárban, a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál és Homorúdon megtartott pártnapokon többen is elmondták: „Amit nem közölnek velem, az nyilván nem tartozik rám. Ám, ha bizalommal vannak irántam, akkor oda kell figyelnem. A közös gond az enyém is. Megszüntetéséért éppúgy kell dolgoznom, mint mindenki másnak .. Mostanában sokat és okkal vizsgáljuk, milyen belső tartalékokkal számolhatunk. Talán nem túlzás — a tapasztaltak szerint — azt mondani: közéjük tartozik a nyílt őszinte szó. Ezzel az eszközzel is élni kel mindig, mindenütt. És az elkövetkező, valamint a további hetekben a város üzemeiben, intézményeiben megtartásra kerülő pártnapok nyíltsága, őszintesége nagy segítség lehet a közeli és a távolabbi célok megismertetésében, elfogadtatásában, az előttünk álló feladatok megoldásában. K. L. Pártnapok Az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés téti ülésszaka elfogadta a VI. ötéves tervet és az 1981. évi népgazdasági tervet. A pártmunka hagyományainak megfelelően 1981. január-február hónapokban pártnapokat szervezünk a közép- és rövidtávú gazdasági céljaink ismertetése érdekében. AFIT, január 21. - H°iós Ferenc, a városi pártbizottság titkára, ÉPSZOV, január 21. — Ősi János, a városi párt-vb tagja, a SZKIV-gyáregység igazgatója, Dunaszekcső, január 22. - Dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatára MOHÁCSI NAPLÓ MSZMP Mohács városi Bizottsága és a Városi Tanács lapja Szerkesztőség: 7700 Mohács, Dózsa Gy. u. 2. sz. Telefon: 617 monacói napló XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Közművelődés és munkásművelődés a Farostlemezgyárban Az MSZMP KB 1974. márciusi közművelődési határozata kimondta, hogy hazánkban a társadalmi rendszerünk megköveteli az állandóan fejlődő termelést, a magasabb életszínvonalat és a közösségi életformát,, s e cél érdekében szakmailag jól képzett, a termelési kultúra, s a munkaerkölcs követelményeinek megfelelő, munkájukat tudatosan, célszerűen végző közéleti gondolkodású dolgozókra van szükség. Ezen irányelveknek megfelelően készítették el 1974 szeptemberében a Farostlemezgyárban az öt évre szóló közművelődési intézkedési tervüket, aminek végrehajtásáról számoltak be a városi párt-végrehajtó bizottság legutóbb megtartott ülésén. Amint az a beszámolóból is kiderült az intézkedési terv legfontosabb feladatának tekintették a dolgozók iskolázottsági szintjének, művelődési színvonalának emelését. Mivel a Farostlemezgyárban 1976-ban 125-en voltak, akik nem rendelkeztek az általános iskolai végbizonyítvánnyal, megszervezték, hogy minden 45. életévét be nem töltött dolgozójuk elvégezhesse a 7—8. osztályt. Ennek érdekében évente 20—25 fős osztályokat indítottak. Folytatták a lemezipari szakmunkásképzést, minthogy továbbra is beiskoláztak dolgozókat darukezelői, targoncavezetői és darukötözői továbbképzésekre. Ugyancsak szorgalmazták a dolgozók közép- és felsőfokú iskolákban való továbbtanulását. A gyár politikai és gazdasági vezetésének erőfeszítése nem járt teljes sikerrel, mivel az általános iskolásoknál a tervezett 30 fő helyett átlagosan évente csak 13- an tettek sikeres vizsgát A középiskolai képzésbe bevont dolgozók száma összesen 132 volt, ám közülük csupán 33-an érettségiztek. A felsőfokú intézményekbe 40 főt iskoláztak be, de csak egynegyedük tett sikeres vizsgát. A szakmai képzéseken, továbbképzéseken már sokkal jobb eredményeket értek el. A falemezipari szakmunkástanfolyamra beiratkozott 40 dolgozóból 28-an végeztek. Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján a Farostlemezgyárban az 1980/81-es oktatási évben a munkahelyi oktatást és közművelődés fejlesztését továbbra is kiemelt feladatnak tekintik. Ezek az oktatások vállalaton belüli, elsősorban szakmai és politikai tanfolyamok keretében folynak, de a vállalat megteremtette tárgyi és helyi feltételt (a könyvtár felújításával) különböző ismeretterjesztő előadásoknak is. Az állami oktatásba történt beiskolázások hagyományos formáin (alap-, közép-, felsőfokú) nem kívánnak változtatni, de a tapasztalatok alapján a továbbtanulók támogatása célirányosabb és differenciáltabb lesz. A közép- és felsőfokú továbbképzésnél a vállalat a munkahelyi igényeknek megfelelően járul hozzá a beiskolázáshoz, illetve nyújt a tanulónak anyagi támogatást, köt vele tanulmányi szerződést. Kulturális tervükbe beépítésre került a különböző zenei rendezvények, előadói estek, ismeretterjesztő előadások menetrendje. Ezeket az elődásokat az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a dolgozók kialakult igényeinek megfelelően válogatták ki. A vállalat 6040 kötetes letéti könyvtárral rendelkezik, függetlenített könyvtáros irányításával. Itt a rendszeresen olvasók számának emelését kívánják elérni. Az elmúlt fél évtized kezdeményezése volt az utazóklub beindítása. A szakszervezet és a KISZ által irányított klub több utazást szervezett a szomszédos szocialista országok megismerésére. Mindezen kedvező eredményeket figyelembe véve kívánják kialakítani a VI. ötéves tervre vonatkozó közművelődési tervüket — állapította meg Dér László, a gyár pártvezetőségének titkára. A Farostlemezgyár udvarának őszi csinosításakor állították fel a gyár területén a MOFA dolgozójának, Csanda Józsefnek a térplasztikáját Beszélgetések Mohácsról 4. A régi olvasókörök Városunk kulturális életének érdekes és jelentős színfoltjával, a felszabadulásunk előtti olvasókörök működésével foglalkozott a Mohácsi Jenő Könyvtár által indított sorozat legutóbbi előadása. A múlt század közepétől kezdve jelentős szerepet játszottak hazánkban az olvasókörök, a kaszinók, a különböző egyletek, melyek feladata a társadalmi élet szervezése volt. A mohácsi járásban 60 egyesületről tudunk. Az olvasókörök társadalmi rétegenként szerveződtek, e szerepük igen sokrétű volt, a gazdag kulturális programokon kívül gazdasági, politikai kérdésekkel is foglalkoztak, ahogy ez a beszélgetés során kiderült. Az Iparos Olvasókör tevékenységéről Szmerkács Dezső, a Földmíves Olvasókörről Fehérváry István, a Lokackörről id. Tompity Mátyás és a Legényegyletről dr. Szkladányi Lászlóné mesélt. A beszélgetést irányította, vezette Müller Géza közművelődésügyi felügyelő. A Legényegyletről megtudtuk, hogy 1891-ben alakult, székháza a mai Ságvári utca 10-ben volt. A belső szervezeti életet jellemezte, hogy egy egyházi és egy ügyvezető világi elnök irányította a munkát. A tagság az értelmiségiek közül került ki többségében, de munkásifjak, parasztfiatalok, diákok is részt vettek az egylet munkájában. Tartottak színielőadást, hangversenyeket. II. Lajos nevét viselte a dalkörük. Rendszeres előadások hangzottak el, esténként diafilmvetítéssel egybekötve. A Mohácsi Földmívesek Olvasóköre 1894-ben alakult 75 taggal. Zömében a református parasztság alkotta a tagságot, bár idővel odaszoktak mások is, akik a környéken laktak. Fehérváry István, aki hosszabb ideig volt a kör elnöke, elmondta, hogy a hely számukra is szűk volt, így 1930- ban új épületbe költöztek. Ennek az árát a tagdíjakon kívül a rendezvények, illetve a borárusítás jövedelméből fedezték. A tagdíj öt pengő volt, de ezt ők a többiekhez hasonlóan terményben kérték az infláció miatt. Jól működő színjátszó körük és énekkaruk Pápai tanító halála után felbomlott. A Mohácsi Lokácok Olvasóköre 1905-ben alakult. Épületük először a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán volt, ez nagyon kicsinek bizonyult, így 1934- ben elhatározták az új székház vásárlását, ez a mai Táncsics út 34. számú épülete. Söntésből — mely egyben az olvasó volt — és táncteremből állt. A szükséges pénzösszeget részben addigi bevételeikből, részben pedig a Földművelésügyi Minisztérium támogatásából teremtették elő. A sokacoknál a kör vezetősége az értelmiségiek közül került ki. Rendezvényeik: társasvacsorák, bálok, színjátékok, előadások. Az asszonyok összejöttek varrogatni, a férfiak pedig például kosárfonást tanultak. Náluk mindennap tartottak kölcsönzést. Leghíresebb rendezvényük az 1934. évi Préló volt, amelyek az akkori Mohácsi Hírlap szerint „valósággal megbűvölték a nézőközönséget.’' A legrégibb múltra tekint vissza az Iparos Olvasókör. 1869-ben alakult, 108 taggal, s ez 1942-re 627 főre növekedett. Otthonuk két egymásba nyíló helyiségből állt, ezen kívül volt a könyvtár és az olvasóterem. Hetente kétszer kölcsönöztek. A báltermet kölcsön is adták: például farsangkor a sokácok, farsangtemetéskor az iparosok tartottak itt bált. Az Iparos Olvasókörről azt írta a korabeli sajtó, hogy a város „aranyifjúsága’ járt ide. Vasárnapokon szakmai továbbképzések zajlottak, például a fodrászoknak, az építőiparban dolgozóknak. A város vezetői is gyakran megfordultak az olvasókörök rendezvényein, figyelemmel kísérték működésüket. Wald Gáspárné Lézerbemutató és technikatörténeti kiállítás Impressziók a Földről címmel tartott lézerbemutatót Mohácson a Kossuth filmszínházban a hét elején a TIT budapesti Természettudományi Stúdiójának munkatársa. Az érdekes, zenével kísért vizuális élmény után került megnyitásra ugyancsak a filmszínházban az a fizikai jelenségeket és technikai eszközöket bemutató kiállítás, amit január végéig tekinthetnek meg az érdeklődök. Fotó: Arató Tamás Ország- és világjárók A Magyar Camping és Caravan Klub mohácsi csoportjának az új évben megtartott első klubfoglalkozásán örömmel állapították meg: A taglétszám növekedik, bizonyítva, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, mind népszerűbbé válik a klub által szervezett kirándulás, túrázás. Az elmúlt évet közös szilveszterezéssel zárták, ami nagyon jól sikerült. Az 1981 -es program újra bővelkedik érdekes és szép túrákkal, utakkal. Többek között az évadnyitó találkozóra májusban Agárdon kerül sor, majd ezt követi a DCR (Duna menti Országok Találkozója), melynek házigazdája ezúttal Csehszlovákia lesz. A legjelentősebb program a Finnországban megrendezésre kerülő világtalálkozó a nyár folyamán, de szerepel még egy jugoszláv túra , is a terveik között. Az érdeklődők száma igen nagy. Általában húsz család alkotja az állandó részt vevő csoportot, de ennek a kétszerese is elindult már egy-egy túrára, kirándulásra. A klub legközelebb február 2-án tartja foglalkozását, amikor hazánk tájaival kapcsolatos vetélkedő is szerepel a programban. — földes — — Az iraki—iráni háború hatása a nemzetközi kőolajkereskedelemre címmel dr. Kovács Attila főosztályvezető-helyettes és Surányi József, osztályvezető, a MINERALIMPEX munkatársai tartanak ismertetőt január 21-én délután 3 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban. — Kópémesék - ez a címe az Állami Bábszínház előadásának, amelyet január 20-án délelőtt 10 és délután 2 órakor tart a Bartók Béla Művelődési, Központban, Cseh Tamás Mohácson. A modern dalokat éneklő, népszerű előadó január 20-án látogat Mohácsra. Délután 3 órakor a mezőgazdasági szakközépiskolában, este 7 órakor pedig a művelődési központban lép föl. Horgászok közgyűlése A korábbi évek gyakorlata eltérően idén egy alkalom. 1981. január 18-án délután órakor tartja évi rendes gyűlését a Mohácsi Dolgok Horgász Egyesülete a Bar Béla Művelődési Központba Mint a közgyűlésre szóló mitívón is szerepel: „Távolmadás esetén határvízi enged megvonás", igen komolyan űzik a részvételt, amely egyrként minden tag kötelessé. Ez idén azért is fontos, alapszabályt módosítón ugyanis az új Polgári Törvékönyv lehetőséget nyújt az hogy öt éven belül mindös kétszer hívjanak össze ki gyűlést. Ennek jóváhagyása bekében, valamint az új tiszégviselők és bizottságok terciinak megválasztásához nyeges, hogy a taggyűléstározatképes legyen. Később nyílik a kiállítás. Laborcz Ferenc kisplasztikáiból a január 16-ra hirdetett kiállítás megnyitása technikai okok miatt elmarad. Helyette január 30-án tartják az ünnepélyes megnyitót a Kossuth filmszínházban. - Kapcsoltam. A fiatal utazók klubja tagjai Kapcsoltam címmel vetélkedőt rendeznek január 19-én este 7 órai kezdettel az Ifjúsági Házban. Anyakönyv Születtek: Haraszti Attila, Gyulyás Tamás, Orsós Zsolt, Klin Zoltán, Klin Kitti, Tanner Gyula, Koszó Katalin, Pozsgai Tamás, Strumperger Andrea, Sebők Sándor, Szeszán Imre, Hendinger Ágnes, Arnold Ferenc, Varga Erika. Házasságot kötött: Dr. Nemes Gyula és Toplak Edit. Meghaltak: Boros István, Lőre Kálmánné Lesnyik Erzsébet, Müllerlei Anna.