Kegyestanítórendi gimnázium, Mosonmagyaróvár, 1918

I. Két iskolai év története. Az 1918—19. iskolai év. 1918. évi aug. hó 29-én volt a tanári kar alakuló értekezlete. A tanári karban a következő változás történt: Dr. Károlyi János igazgatót a kegyestanítórend főnöke a budapesti fő­gimnáziumba helyezte s intézetünkhöz igazgatóvá Biró Imre szegedi tanárt nevezte ki. Bakó Gyula világi tanár meghalt, Posch Károly áll. tanárt a VKM. Győrbe, Hammel Vilmos tanárt a rendfőnök Nagy­károlyba, Scheiring Károly áll. tanárt a VKM. Budapestre helyezte át. Az intézethez került dr. Tornyay Béla a rend veszprémi, dr. Jakab János a rend lévai főgimnáziumából. A VKM. Kilár István áll. tanárt helyezte ide Szentgotthárdról. Sefcsik Richárd tornatanár az orosz fog­ságból még nem tért haza. A II. félévben került az intézethez a cseh megszállás idején Trsztenáról menekült Ruszek Jenő áll. rajztanár, Nagy József rendi tanár pedig Budapestre helyeztetett. Aug. 30. és 31. napján tartottuk a javító-, felvételi-, pótló- és magánvizsgálatokat. Szept. 2., 3. és 4. napján voltak a beiratások, 5-én Veni Sancte és 6-án kezdtük meg az előadásokat. Szept. 30-án spanyolnátha-járvány miatt nov. 4-ig be kellett szün­tetnünk az előadásokat. A karácsonyi szünetet a tank. kir. főigazgatóság engedelmével dec. 21-én kezdtük. Jan. 3-tól tanévzártáig megszakítás nélkül folytak az előadások. Az 1918—19. tanév fontos változásokat idézett elő az intézetek beléletében. Mikor kitört a forradalom, a VKM. rögtön intézkedett, hogy az iskolák ünnepeljék meg az 1918. évi október 31-iki eseményeket az iskolában, kiemelve annak jelentőségét, hogy „édes hazánk önállósága és függetlensége valóra vált“. (VKM. 200.531/1918. sz.) Rendeletében kifejti az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter azt is, hogy milyen feladatokat ró „a győzelmes forradalom“ a tanárokra. „A közszellem tökéletes átalakításáról van szó“. „Az új iskolának nyesegetnie kell a nemzeti hiúság kinövéseit, mert ezek más nemzetek jellemének, nyel­vének, kultúrájának lenézésével akarják a magunkét dicsőíteni.“ „Az új iskola ne csak a hazának, de az egész emberiségnek is neveljen jó polgárokat“. Az első feladat az igazi pacifizmusra való nevelés, a másik az „igazi köztársasági szellem" meggyökereztetése. Az új iskola feladata továbbá a demokratikus, címre, rangra, születési és vagyoni előnyökre nem tekintő, liberális, felekezeti és faji elfogultság nélkül való szel­lemre nevelés. (VKM. 14.796/1918. évi. sz.) Erre az időre nyúlnak vissza a később megengedett diákszervez­kedés első szálai is. A VKM. 226.473/1918 sz. rendeletével a buda­pesti közép- és kereskedelmi iskolai tanulók megbizottainak kérvé­nyére a Rendtartás 26. §-ának megváltoztatásával megengedte, hogy a VII. és VIII. osztályú tanulók „Középiskolai Ifjúság Szövetsége“ cím­mel tömörüljenek. A diákság gazdasági és kulturális ügyekben tanács­kozási, egyesülési és lapkiadási jogot nyer az iskola falain belül a tanári kar részvételével. Ennek a szervezkedésnek azonban az iskola rendjét és munkáját megzavarnia nem szabad.

Next