Műemlékvédelem, 1964 (8. évfolyam, 1-4. szám)
1964 / 3. szám - Voit Pál: Művészettörténetírás és műemlékvédelem
MŰVÉSZETTÖRTÉNETÍRÁS ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM Az építőművészet történeti emlékei megőrzésének, a műemlékhelyreállításoknak elsődleges célja az emlékanyag, „status quo”-jának fenntartása. Természetszerű, hogy a műemlékvédelem túljutott ezen az elsődleges célon és elveiben, módszerében, feladatainak megoldásában egyre összetettebb tevékenységgé válik. Ma már nemcsak az a fontos számunkra, hogy e történeti emlékek konzervált állapotba kerüljenek, s nem csupán mi, de utódaink is ebben a „mumifikált állapotban” szemlélhessék azokat, hanem több mindent is akarunk tudni felőlük, több mindent is akarunk tenni értük, mint elődeink. Építésük történetét, keletkezésük körülményeit, a műalkotás eredőit és erőit is ismerni akarjuk, megeleveníteni az embert, a kort, a társadalmat, a művész célját és a cél elérésére használt eszközöket. Érdekelnek ugyanakkor a munkaszervezet egykori helyzete, az anyag, a technika és a műalkotás gazdasági tényezői is. Kíváncsiságunk kielégítésére nem elég tehát a konzerválás ténye: sokféle nyomozati úton és eszközzel közelítünk a lehető teljes megismerés felé. E fáradozás egyenes arányú kihatását — éppen a helyreállítókban tudatosult ismeretek következtében — maga a helyreállított műemlék élvezi. Az újfajta megismerési törekvések közül csak kettőt említek: egyik a műemlékhelyreállítást megelőző, vagy azt kísérő régészeti feltárás és ásatás, másik az írott források gyűjtése és alkalmazása, s hozzátehetjük, hogy mindkettő rendszeres és szervezett módon. Elmondhatjuk, hogy Magyarországon a korszerű műemlékvédelem eszközei ebben az irányban fejlődtek a leghatásosabban s a megismerés biztos eszközei lettek. S ha pedig azt vizsgáljuk — ami eredeti célunk is —, hogy az utóbbi időszak műemléki helyreállításai minő eredményekkel gazdagították a művészettörténetírást, úgy a fent megjelölt eszközök azok, amelyek — más szerencsés előfeltételekkel párosulva — elősegítették ezeknek az eredményeknek a létrejöttét. Évtizedek után az első nagy változás — az 1934—38 között folyó — esztergomi feltárás és helyreállítás nyomán következett be. Az akkori Műemlékhivatal — a Műemlékek Országos Bizottsága — tiszteletre méltó irányítója Gerevich Tibor, aki különben az olasz—magyar művészeti kapcsolatok kialakítására szentelte élete és 1. A budai vár délről, előtérben a helyreállított középkori várrendszer 1299 Műemlékvédelem