Műemlékvédelem, 1967 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1967 / 1. szám - Vargha László: Népi építészetünk műemléki értékelése és problémái

NÉPI ÉPÍTÉSZETÜNK MŰEMLÉKI ÉRTÉKELÉSE ÉS PROBLÉMÁI A magyar néprajzi jellegű műemlékek védelmét első ízben és intézményesen, az 1949. évi 13. sz. tvr. biztosította. A tvr. V. F. 17. §-a ugyanis kimondja — ill. meghatá­rozza —­, hogy „ . . . műemlék a földben, vagy a föld felszínén levő minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű) és tartozéka, amely­el) kiemelkedő történeti, régészeti, képző­­művészeti, iparművészeti vagy néprajzi jelentőségű . . Ez a meghatározás szolgál alapul a továbbiakban a magyar néprajzi jellegű műemlékek védelmének. Már ugyan korábban is történtek ilyen jellegű kezdeményezések, amelyek a magyar népi építészet fokozottabb megismerését és egyidejűleg a megmentését, műemléki jellegű fenntartását is javasolták. Győrffy István már 1938-ban részletesen foglalkozott a „néprajzi műemlékek” kérdésé­vel. A magyar népi építészet jellegzetes és jelentős értékű alkotásainak a rendszeres és intézményes védelme azonban csupán az 1949. évi 13. sz. tvr. alapján indulhatott meg s volt biztosítható. A rendelet alapján ugyanis a műemlékekkel kapcsolatos valamennyi és további rendelkezés, természetszerűleg a néprajzi jellegű műemlékekre általánosság­ban és részleteiben is egyaránt vonatkozik. Ez a nagyszabású feladat lényegében tehát az 1950-es évek elején kezdődött meg. A rendszeres ügyviteli és szakmai feladatokat azonban egyidejűleg még nagymértékben gátolta, hogy a feladat tárgyát képező néprajzi jellegű műemlékek fogalmának a meg­határozása sem volt egyértelmű. A néprajzi jellegű műemlékek nyilvántartása és meg­óvása — fenntartása — munkálatait közvetlenül megelőző és a folyamatos feltáró gyűjtő és kutató, kiválasztó, értékelő munka, természetesen bizonyos szempontok, elvi megál­lapítások tisztázását kívánta meg. A néprajzi jellegű műemlékek — a néprajzi jelentősé­gű építmények, a néprajzi műemlékek körébe tartozó épületek — fogalmának a közvet­len vizsgálata és megállapítása viszont, s egyidejűleg, a néprajzi jelentőségű építmények, az ún. népi építészeti emlékek kérdését, megállapítását és meghatározását vonta magával. 1. Nagygyimót (Veszprém m.), házsor a XIX. sz. második feléből

Next