Műemlékvédelem, 1968 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1968 / 1. szám - Gonda György: A műemlékek ügye Vas megyében

A MŰEMLÉKEK ÜGYE VAS MEGYÉBE­N Vas megye tanácsa évek óta nagy figyelmet szentel a műemlékek ügyének. Az vezérel bennünket, hogy múltunk e jelentős emlékeit a mai korszak szerves részévé tegyük és egyúttal megőrizzük az eljövendő nemzedékeknek. Az országban, vagy szőkébb hazánkban Vas megyében széttekintve a mai élet egyik legjellemzőbb külső vonása, a sok építkezés, az új lakások, új intézmények és különböző létesítmények gyors ütemben újuló, formálódó sora. De az új építkezések nemcsak meg­levő településeink, és a táj arculatához kapcsolódnak, hanem a régi épületekhez, épület­­csoportokhoz, benne azokhoz is, amelyek különleges építészeti, kulturális értéket jelen­tenek. Mert vannak ugyan magányos óriások, mint pl. a jáki templom és néhány más kimagasló értékű épületünk, kastélyunk, de a legtöbb műemlékünk szervesen együtt él a mával — létével, funkciójával kapcsolódik a mai élethez. Ilyen tulajdonképpen Savaria legutóbb feltárt és helyreállított emléke az Isis szentély is, amely a maga helyén város­­rendező, szervező hatást képvisel, hiszen környezetét és a közelében létesülő épületeket, vele együtt képzeljük el, tervezzük igazi együttesé. Műemlékeink helyét, szerepét ezzel tulajdonképpen meg is jelöltem. Terveinkben általában úgy számolunk velük, mint olyan értékekkel, amelyek a mát gazdagítják, szépítik. És teljesebbé is teszik ! Az 1963-as évről bizonyára sok mindent tartalmaznak majd a helytörténeti feljegy­zések, de mindenképpen érdemes erről az évről megjegyezni a Vas megyeieknek, hogy akkor fejeződött be a kőszegi Jurisich-vár helyreállítása, a város néhány értékes épület­­csoportjának megfiatalítása és ebben az évben alakult, bontakozott ki a szombathelyi Isis szentély a maga szépségében. A kőszegi munkákra évek óta nagy figyelmet fordítottunk — és még sok év munkája hátra van —, de Kőszeg már így is az ország egyik igazán szép és kedves városává lett, ahol a fejlődő ipar, az üdülőterület és a kulturális intézmények a régi építészeti emlé­kekkel együtt nyújtanak kellemes, szívet gyönyörködtető benyomást. A kőszegi helyreállítások menetét a megyéből sokan kísérték figyelemmel és amikor a vár helyreállítása befejeződött, örültek a szép munkának. Mert a műemlékvédelem nem lehet idegen az emberek érdeklődése számára. Az emberekben él az igazi értékek tisztelete, tudnak örülni a szépnek — ezért a műemlékek ügye — sorsa nem lehet és ne is legyen „hivatali” téma. Vannak persze, akik nem értik meg, hogy erre miért kell anyagi eszközöket fordítani, hiszen annyi más fontos helye lenne a pénznek. Igaz, az arányokra vigyázni kell, erőn­kön felül nem tudunk és nem is szabad ide összpontosítani az anyagiakat. (Nincs is erről szó.) De sok olyan épület amit ma megmenthetünk, talán holnap már nem lesz megmenthető. Erre is gondolni kell. Az elmúlt évek lényeges tapasztalatának tartjuk, hogy minden megmentésre váró értékes épületünk jövőjének rendezését azzal kell kezdeni, hogy tisztázandó a célszerű hasznosítása. Kastélyaink közül azokat tudtuk megmenteni, amelyeknek hasznosítására megtaláltuk az „illetékest”, amelyekben kollégiumot tudtunk elhelyezni (Körmend, Vép), vagy művelődési központot (Kőszeg), vagy éppen tanácsi üdülőt (Bozsok). A mi tartozásunk még van (1—2 helyreállításra váró értékes kastély) éppen azért nem került még munka alá, mert nem akadt gazdája jövendő sorsának. Ezt szeretnénk rövidesen pótolni. Mire fordítunk most és a következő években figyelmet? Kőszegen folytatódik a vár­falak feltárása és a nagyértékű műemléki lakóépületek folyamatos rendbehozása. Szom­bathelyen befejezzük a barokk Berzsenyi tér kialakítását és folytatjuk a római kor emlékeinek feltárását. Ez utóbbi új szépségeket, értékeket ígér. Rendezzük a jáki temp­lom környezetét, folyamatban van Bükön egy szép kastély helyreállítása (szálloda

Next