Műemlékvédelem, 1980 (24. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 1. szám - Sigrai Tibor: A Nyugati pályaudvar vágánycsarnokának újjáépítése
A NYUGATI PÁLYAUDVAR VÁGÁNYCSARNOKÁNAK ÚJJÁÉPÍTÉSE A XIX. századot a gyors ipari, technikai fejlődés és a városépítés fellendülése egyaránt jellemzi. E fejlődéssel a közlekedés is lépést tartott. Az első vasútvonalat 1830-ban Angliában nyitották meg. Rohamosan teret nyert a korszerű vasúttechnika. Pályaudvarok épültek amelyek a vasúti funkciók kiszolgálásán kívül legtöbbször a reprezentatív igényeket is kielégítették. A vonatfogadás részére nagy terek kialakítására volt szükség. A vasgyártás tökéletesedése a szerkezetek látványos fejlődésével járt, előbb a hídépítésben majd a magasépítésben is, ahol a karcsú vasszerkezetek és a nagy üvegezett felületek könnyedséget és nagyszerű, monumentális térhatást eredményeztek. A vonatfogadó csarnokok két jellegzetes statikai rendszere az ívszerkezet és az 1840-es években megjelenő Polonceau fedélszék. Előbbire példa az 1879— 1888 között épült Frankfurt/Main-i míg az utóbbira az 1861 — 65 között épült párizsi Gare du Nord. A magyar vasutak kezdettől fogva jelentősek voltak Európa közlekedésében. Budapest két nagy pályaudvara az eklektikus stílusban épült Nyugati (1877) és a Keleti (1884) méltó helyet foglal el a vasutak európai építészetének történetében. A Nyugati pályaudvar építéstörténetét Kathy Imre műegyetemi docens kutatómunkája nyomán ismerjük. E szerint Pest város hatósága és a Vasút Társaság 1873-ban állapodott meg a fővároshoz méltó pályaudvar felépítésében a Nagykörút új nyomvonalának figyelembevételével. Az új nyomvonal a korábbi, 1846-ban épült indóház lebontását tette szükségessé, de az 1872-ben hozzáépített fejépület megmaradhatott. Ez a fejépület jelenleg is létezik, a Marx tér rendezése során azonban rövidesen lebontják. Az új pályaudvar tervei 1873-ban el is készültek, és azokat 1874 elején a Vasút Társaság engedélyezésre benyújtotta, sőt a Képzőművészeti Társaság kiállításán a nagyközönség is megtekinthette. A pályaudvar főhomlokzatát a Nagykörút töréspontjában úgy helyezték el, hogy középvonala a Margit-híd pesti ágának tengelyébe essék. A fontos városképi szempont figyelembevételét a Nagykörút egyidejű tervezése tette lehetővé. Az induló és az érkező utasok forgalmát egymástól elválasztották, és a két funkcionális épület közé helyezték el a vonatfogadó csarnokot. A főbejárati csarnok — a mai pénztárcsarnok — az indulási oldal 1. Frankfurt A. M. A csarnok belső képe. 2. Párizs, Gare du Nord.