Műemlékvédelem, 1994 (38. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 1. szám - Máté Zsolt: Az egykori Grassalkovich-kastély, a későbbi királyi nyaraló Gödöllőn

AZ EGYKORI GRASSALKOVICH-KASTÉLY, A KÉSŐBBI KIRÁLYI NYARALÓ GÖDÖLLŐN Az elmúlt 8-10 évben folyó kutatások né­mileg módosították a gödöllői Grassalko­­vich-kastélyról közkézen levő ismereteket. 1743-14 körül kezdődött a kastély építése. A kutatás az építésnek több periódusát tár­ta fel. Az építés kezdetei óta a kastély külső és belső képét nemegyszer alapvetően átfor­málták. A ma elsőnek tartott (ún. nulladik) periódusról még keveset tudunk. Földszin­tes, U alakú épület lehetett, kiemelkedő­­ talán emeletes középrésszel. Ennek a peri­ódusnak a feltárása, kiváltképpen pedig ki­értékelése még nem fejeződött be. Az iro­dalomban régóta ismert volt Mayerhoffer András szerzősége. A hivatkozott eredeti bi­zonyítékok azonban sokáig lappangtak, majd a levéltár égésével meg is semmisültek. 1984- ben Pusztai László szíves figyelemfelkeltése alapján találtam meg Révhelyi (Réh) Elemér hagyatékában az Építészeti Múzeumban an­nak a két tervlapnak kisméretű fotóját és ü­­vegnegatívját, amelyen kétségtelenül azono­sítható Mayerhoffer szignója. A földszinti és emeleti alaprajz a kastély 1758 körüli átépí­tésének tervéhez készült. Mint ilyen, ábrázol­ja az átalakítást megelőző állapotot is, amely­ben azonosíthatjuk az 1743-44 körüli építés kastélyát. (A 0-ik periódust nehéz a máig fo­lyamatos átalakítással fennmaradt épülettel szo­rosabb szerves kapcsolatba hozni.) Az épület ebben az eredetinek tekintett formájában a ma­inál kisebb kiterjedésű volt. A földszinten és az emeleten nyitott árkádívekkel körített ud­var 3 oldalát fogta körül, és két keresztszárny­­ban folytatódott: északnyugat felé a kápolna, délkelet felé az istálló szárnya húzódott. Az épület sarkain átlósan beállított karcsú sarok­­tornyok voltak, a szárnyak végét szintén tornyok zárták, a belső udvar sarkain pedig 1-1 nyitott emeletű, toronyszerűen kialakí­tott erkély építménye szűkítette le az ud­vart. Analógiák alapján a főbejárat feletti középtorony is feltételezhető. Ebben a formájában a kastély a maga ko­rában kissé retardáló stílust képviselt. A XVIII. század elején a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után a magyaror­szági főúri lakhelyeknek a védekezési szemponttal már nem kellett számolniuk, sőt az udvar kifejezetten tiltotta és elpusztíttatta a védhetően kialakított fészkeket. Az ekkor épülő kastélyok a főúri életforma kényel­mét és fényes kereteit szolgálták. Ugyanak­kor a várak iránti nosztalgia egy-két évti­zedig, például puszta díszítőelemmé ener­­válódott tornyok alkalmazásában még tovább élt. Sokáig izgatták a kutatók fantáziáját a kastély előkertjében épült új­ olasz fülesbás­tyákat formázó támfalak. Valójában ez is csak hangulati elemnek bizonyult, amelyet a ba­rokk szívesen használt­, praktikusan szol­gálva a kompozíciókhoz megkívánt nagy sík terepfelületek kialakításához összehordott fel­töltések statikai megtámasztását is. A gödöllői bástyák történetében semmi­féle középkori eredetet nem lehetett kimu­tatni. A zárt udvar helyett nyitott U alakú elrendezés már hangulatában is előremutat. A kastélyszárnyak által körülfogott díszud­var majd a Grassalkovich-típusú kastélyok jellegzetessége lesz, és a gödöllői építkezés hatását az egész magyar területen jelzi. A fogadó udvar a külföldi és korábbi hazai - pl. eszterházi - példákkal szemben belülre került, s intim belső térként fényes kerti mu­latságok színhelye is lett, s ehhez festői épí­tészeti keretet a kastély szárnyai adtak. 1751-ben ebben a környezetben fogadta az építtető Grassalkovich Antal Mária Te­réziát és férjét, Lotharingiai Ferenc császárt. A kitüntető királynői látogatás emlékét őrzi a kastély máig változatlanul fennmaradt vö­rös márvány burkolatú, gazdagon aranyozott Mária Terézia-szobája.­­ Bár, mint a király­női kíséret feljegyzései leírják, a kastély pa­zar pompájában a királynő legmagasabb íz­lése sem talált kivetnivalót, de a rangban és hivatalban egyre emelkedő Grassalkovi­­chot sem terjedelmével, sem letűnő divat­jával már nem elégítette ki a kastély. Az említett Mayerhoffer-tervek tanúskodnak az

Next