Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-02-23 / 15. szám
Ennek következéséül a’ polgári őrséret' magát rendbe szedte, ’s ennek a’köövetkező két napon sikerült a’ népet a’ további féketlenségtől, pusztításoktól eltartoztatni. Egyszersmind a’ polgárok kebléből egy biztosság, alakult mely ügyelt a’ rend fenntartására, ’s a’ királyi tisztek kezéből kiesett kormányi gyeplőt átvette. A’ lázzadás alatt letépett hollandiai czimer helyébe, a’ brabantziai — e’ Belgiumban régi nemzeti érzéseket felkeltő jel — létetett, egyszersmind a’ kir. sergek vezére és a’ nemzeti őrcsapatok parancsnoka egymás közti egy alkura léptek, mi szerént az elsőtől a’városba rendelt számosabb fegyveres erő oda bémenetele elmaradott. A’ fővárosi történetek híre sebessen elterjedett az egész országban, a’ külömben is ingerültségre hajló, végsőre kész indulatok kitörése el nem maradott, a’szédelgés közönséges lett: kevés napok alatt Brüssel példáját más városokban hasonló népmozgásokkal utánozták, 's kivévén Antverpia fellegvárat, egész Belgiumban, a’ hollandiai zászló eltűnésével, a’ brabantziai lobogott. — Egyszersmind valamint Brüsselböl, úgy más helyekről is küldöttségek mentek Hágába a’királyhoz, melyek a’ nemzet sérelmeit előterjeszszék, azoknak orvoslását, átaljában az egész igazgatási rendszer megváltoztatását kérjék, különösen Belgiumnak a’ Holladiával egybekapcsolásból rá sulyosodott terhektől megmentetését sürgessék. A’ király ki méltóságát érezte, az igassághoz és törvényekhez ragaszkodásánál fogva, az ilyen kénszeritő mód előtt meghajtani nem akart, ’s azt felelte,hogy oly követeléseknek miket tőle erővel ’s meljére tett pisztolylyal akarnak lu’csikorni, engedni nem fogj — de minden törvényes kívánságokat, a’ törvénytől kiszabott úton meghallgat, és úgy teljesít,’s mind ezekbe terjesztett kérésekre nézve a’ nemzet képviselőivel szándékozik értekezni, tanácskozni, a’ közönséges rendeket egybegyűjti, a’ mi meg is történt, mert azok septemb. közepére rendkívüli ülésre öszvehivattak , különösen azon kérdés elhatározására, kormányzási tekintetben kellé, és micsoda módon ’s feltételek szerént Belgiumot Hollandiától külön választani. A’ király azonban, Belgium lecsendesitése tekintetéből, két fiait Wilhelm orániai herczeget, és Fridriket fegyveres erővel Brüsselbe kűldé. Az első szelidebb eszközökhöz akarván elébb nyúlni, a’ kezdetben talám sükerülö megtámadás helyett, azokkal, kiknek kezében volt a’ hatalom, a’ polgárok biztosságával alkudozásba bocsátkozott, ’s mivel személye bátorsága felöl teljes biztosítást kapott, septemberse napján főtiszti karával együtt Brüsselbe ment, reméllvén személyes jelenlétével az indulatokat annál könnyebben lecsilapítni. ( Folytatása következik.) II. Jelen. Erdély és Magyarország. Kolozsvár. Az „Erdélyi Híradó“ idei 15-d. számja után jelentjük, cs. k. kamarás, volt erdélyi kormányszéki tanácsos bethleni gróf Bethlen Elek f. h. 10-k. élete 64-d. évében történt halálát. —Az idvezült, valamint szép tudományos ismeretekkel birt, úgy különsön a’ hazai diplomatikában és históriában kitünöleg jártas volt, ’s mind kettőre tartozó becses és ritka okleveleket magában foglaló gyűjteményt szerzett öszve, mely most a’ tudományok érdemteljes becsűleje és pártfogója, magyar gy. monostori gróf Kemény Sámuel birtokában van. — A’ néhai gróf mint iró Erdélyt illető két kissebb német munkát bocsátott ki: „Ansichten von Siebenbürgen, 1817-, melyben e’üis hazát ismertető jeles statistikai adatok találtat