Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-03-26 / 24. szám
sze Lyontól Villefranche mellett franczia marsall Augerau-t. Ennek következéséül Lyon másnap a’ győzedelmesek kezébe esett. Martz. igk. a’ Kr. előtt 720 esztendővel vették észre az első napfogyatkozást, melyről a’ históriában emlékezet van. Ugyan ez nap 1812-b írták alá Cádizban a’ hires cortészi alkotmányt. II. ,jelen. Erdély és Magyarország1. Magános nyilatkozat, hivatalos nyilatkozatra. Az Erdélyi Híradó 25-ik szárnyában „az enyedi ref. főoskola fő- és vice-curatorai es professorai teljes számmal“ egy hivatalos nyilatkozatban, ’s egy gróf azt követő szózatánban, a’ 19-ik sz. Múlt és Jelen mellé csatolt Hetilapban kiadott Viszszaigazitásra hivatkozva, ellenem a' legkeményebb hangon irt és becsületemet érdeklő vádakat nyilvánítottak:-------------A’ tisztelt elöljáróság azt mondja, és hivataloson, hogy én ,,oly vádakkal és gyanúsitásokkal léptem fel, mintha a nagy-enyedi főoskolában lehetnének ’s talám lennének oly roszsz- lelkű professorok it ’s a’ t. ’s a’ t. Én ezt nem mondottam, mert a’ Hetilapban tisztán e szók olvastatnak: „lehetnek roszsz-lelkű professorok, kik ’s a’ t. ’s a’ t. e’ következő szók azért nagy-enyedi főoskolában és nem az én szavaim, de a’ tisztelt elöljáróságtól, a’viszszaigazitásból felhozott szavakhoz hozzá vannak téve.------------------miről a’ szóban forgó Hetilap megolvasása mindenkit meg fog győzni. — Többet e’ tárgyban mondani nem szükséges. Ítéljen az el nem fogott, igazságos közvélemény, az ebbe terjesztem a nagy-enyedi professor urak elsietett lépését, midőn egy csalfa okoskodás megczáfolására világositásul felhozott példát magokra vettek, ’s engem ilyen módon kívánnak feketitni. Bátran nyilvánítom végre, hogy a’ nagy-enyedi főoskolának ártani kívánás legkisebb szándékától lelkemet Isten és emberek előtt tisztának érzem. Szerkesztő: Becs. Az erdélyi kir. udv. cancelari a kormányszéki concipista homorod-szentmártoni Biró Pált a’kormányszéki lajstrom és levéltár hivatal igazgatójává kinevezte. — Közelebbről nyomtatásban megjelent Pesten gróf Teleki Lászlótól Kegyencz, Szomorujáték öt felvonásban. A’ költő azon veszélyt, mit egy ember nagyravágyása és dölyfössége egész országra áraszthat, meleg érzéssel , eleven képzelődéssel rajzolja, a’ karakterek a’ darabban mesteri kézzel vannak festve, az egyes jelenésekben sok a’ valódi és kedvesen meglepő drámai sajátság nyelve, irásamódja kitűnő szép, csinos és tiszta.— A’ tisztelt gróf, ki költői lelkének és tehetségének ez előtti munkáiban is bizonyságát adta, most már a’ dráma mezején is koszorút érdemelt. — Hegedűs Gergely erdélyi székelyfi, ’s mint igen, nemes, Magyarországon Szathmár vármegye Farkasaszó helységében akarván megtelepedni, abban a’ falusiak által meggátoltatott. Ugye majd egy megyei eskütt T... J..s határozata alá került, kitől azt a’ választ kapta, hogy „unitáriusnak Magyarországon nem lévén szabad lakni, onnan egyszeribe kitakarodjék, mert ha Farkasaszón magát mutatja, fogság, tömlöcz vár reá mint veszedelmes emberre.“ Hallottuk, ’s hiszszük hogy nevezett hazánkfia törvénytudatlanságában őtet nem illető jogokat követelt; de következik-é abból, hogy az illetőkből is kitagadtassék ? A’ Szathmár megyei lelkes rendek nem fogják — meg vagyunk győződve — esküttjöknek e’ tettét helyesleni, ’s a’ miattai sérelmet orvoslatlan hagyni. 1 szói a 11 i Zay Károly gróf illy czímű felszólalására: „Néhány szó a’ Pesten állítandó reform főiskola ügyében. Nem hiszünk a’ két magyar hazában gondolkodó honfit, kinek keble benne dobogna Zay Károly grófnak lelkes felszólalására. *) Egy buzgó hazafit , a’ testvér ev. felekezet főkormányzóját látjuk itt nyilványosan föllépni oly eszme mellett, melynek valósithatása az alkotványos trónnak ’s édes hazánknak rendithetlen oszlopot, egy nemzetiségünket fenyegető idegen elem befolyása ellen erős *) L. Mult és Jelen 18-dik számát, hol a’ tisztelt gróf felszólalása közölve van.