Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-11-08 / 89. szám

zökönyvbe iktatni kérték és meg nyerték. Mi­kor fog Erdély egyé olvadni a’ nemzeti érde­kekben ! A’ jó fuvarozásban történni szokott viszaélések iránti rendelményre felhozatván töb­bek köztt Cs. M. által, hogy a’ kamarai tör­vényhatóságnak a’ nemesség alá rendelve nincs, K. N­. K. az úgy nevezett baléták elömutatását eltöröltetni inditványozá, Z. K. pedig a’ só i­­ránti és körüli sok törvénytelenségeket általá­nosan érintvén, melyekre már úgy' is az or­szággyűlése maga végzését megtette­ ezen tár­gy­­ egész rendelést a’ BR. el nem fogadhatónak határozók. — A’ júliusi közgyűlés jegyzőköny­vére egyéb megjegyzése köztt a’ kir. fökormány­­sz­éknek részvevőleg hallatott , hogy a’ közgyű­lés lelkével ellenkezőleg egyszerre két helyit is tartatott gyű­lés, a’ követek újbóli választása oknélkülinek és helytelennek nyilváníttatott, ’s azon ténye a' közgyűlésnek hogy hatáskörén túl lépve ’s önféjétől egy eddigelé esmeretlen tiszti statiot állitva­ fel, tiszteletbeli orvos iránt rendelkezett, megsemmisitetett.— Nem bans-O O zott-el meleg részvét nélkül a’ szerencsétlen va­llók intézetének segedelem adás és gyűjtés i­­ránti rendelése a’ kir. kormányszéknek, egy egyénre 1­­0 f. c. p. számítva, de lesz-e’ foga­­nata e­ részvétnek, a’ jövendő mutatja­ meg.— A’ brassai kereskedő társaság bizonyos eloro­­zottnak követelt portékákat nehány, ide való Zsidókon megfenekletteknek állitván, ezzel egy­bekapcsolt kérelme a’ Zsidóknak ol­vastatott­ lél, mely­ körüli nézetei kifejtése ’s nemesi jog vé­delmei a’ BB-nek legtöbb időt vevén­ el, jog­­szerűlegi határozattal érte végét az élénk vita. G­ B. L. kérelme pártoltatott, mely­ szerént az ,,Erdélyi Híradó“ szerkesztőjének M. S. nek, mint feladatott, ez újsága több gúnylapjaiban elterjesztett illetlen sértő kitételei, igassággal ellenkező ráfogásai, ’s általjában tetemes kárt és romlást okozható veszedelmes és békehábo­­ritó czikkjei korlátozására a’ kir. főkormány­­szék megkéretni határoztatott. Azonban K. R. D. igen alapos tapintattal fejezé­ ki véleménnyét, hogy egy újság­szerkesztő, bár­mily nagy hír­re kapott lapjaiban is ha képtelenségeket, lehe­tetlensége két kürtői és prófétai tehetségét fito­­gatja; mind azok soha , de soha be nem teljesül­nek , ön magokban elenyésznek és feledés alá kerülvén, puszta, néma, hatástalan betűknek maradnak, az idő által megczáfolt agyrémek sirversét viselvén homlokukon. A’ sértett g. B. Jj. maga mentségére hangosan felszállttá a je­lenvolt RR-ket: álm­a elé kit vezetett a’ mult gyűlésen ? midőn kinek-kinek szabad szózatot adott és engedett a’ törvény és alkotmány ; de egyetlen egy felelő sem hallatok. *— Egy 414 alairatu kérelemlevelet mutata­ be a’ gyűlésnek g. R. L. melyet az alsó kerületi nemességből (mert még többen is vannak) valók az iránt ad­­tak­ bé a’ közgyűlésnek, h­ogy ők — mint érte­sítve vannak az országgy­űlés előtt is netalán el­határozott közmunkákban részt venni teljesség­gel nem akarnak és nem is fognak, nemesi ki­váltságuk sérelmére és ellenével. Magyarázatot von a maga után ezen kérelem vagy is ellent­mondás az országgyűlési ez iránti végzésnek és törvényjavaslatnak, a’ kérelem pedig felolvasat­­lan a megyei levéltárba tétetni határoztatott. Még néhány kérelmek anatván-bé, azokra néz­ve biztosság neveztetett­ ki a­ főisp. hel tartó úr elnöklete alatt, melyre készülendő vélemény béadása és arrai határozata a’ as megye RB- nek, valamint a’ jegyzőkönyv hitelesítése, a’ köz­bejött decretalis ünnep miatt november 2-kára maradtak, így végződött a’ magában rövid ide­­jü , belső tárgyaira nézve elég nevezetes és fon­tos gyűlés. Külsőleg oly békés testvéri egyet­értési­, költsönös kiméllésű, a’felsőbbség rende­lései iránt legnagyobb engedelmességet tanú­sító, s mégis a’ nemesi törvény­es szabadsághoz ragaszkodó közgyűlése volt ez megyénknek, melyhez hasonló jellemű valamint több is volt; úgy ezután is mindég légyen, óhajtjuk ! N. Enyed ne­v e z e t e s s é g e­i. A’ 1­5-ik században épülni kezdett N. Enyed várossá bár négy századdal ezután keblében a" bethleni főoskola, későbben a’ megyeház s több csi­nos köz, és magános épületek emelték légyen is fel fejőket, még is a’ legujjabb időkig több figyelemre méltó érdekességgel nem birt mint faluink, melyeknek határain, legfeljebb egy idomtalan pásztorkürt, lakjaiban pedig a’ szegénység és sóhajtást facsaró együgyüség vonják magokra figyelmünket.­— Re napjaink­ban a nemesi czimzetnek megfelelendő, sokat nemesbürt. 1823*b. a’ főoskolának egy könyv­­nyomó intézete jött létre; mely a’ tudományos világosod­ás jótékony sugarait üdvösen szorjai­­szét, ködben lebegő falaink ’s meszsze kiterje­désű környékére; ’s mi több az írók számát is növeli , midőn másfelől tagadhatatlan, miszerint az addig kézírással kínlódó tanulóson, sokat könny­ebbitelt, ’s könnyebbithet ezután is, ha érdemes tanárjai közzű­l még többnek jőne ked­ve oskolai tanulmánnyát sajtó alá adni , mint a­ hány­an eddig elő azt tették. E’ sajtó intézetben könyomó intézet is létezne, de a’ mint halljuk nem bir teljes szabadalommal, azon tekintetből .

Next