Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-11-08 / 89. szám
zökönyvbe iktatni kérték és meg nyerték. Mikor fog Erdély egyé olvadni a’ nemzeti érdekekben ! A’ jó fuvarozásban történni szokott viszaélések iránti rendelményre felhozatván többek köztt Cs. M. által, hogy a’ kamarai törvényhatóságnak a’ nemesség alá rendelve nincs, K. N. K. az úgy nevezett baléták elömutatását eltöröltetni inditványozá, Z. K. pedig a’ só iránti és körüli sok törvénytelenségeket általánosan érintvén, melyekre már úgy' is az országgyűlése maga végzését megtette ezen tárgy egész rendelést a’ BR. el nem fogadhatónak határozók. — A’ júliusi közgyűlés jegyzőkönyvére egyéb megjegyzése köztt a’ kir. fökormányszéknek részvevőleg hallatott , hogy a’ közgyűlés lelkével ellenkezőleg egyszerre két helyit is tartatott gyűlés, a’ követek újbóli választása oknélkülinek és helytelennek nyilváníttatott, ’s azon ténye a' közgyűlésnek hogy hatáskörén túl lépve ’s önféjétől egy eddigelé esmeretlen tiszti statiot állitva fel, tiszteletbeli orvos iránt rendelkezett, megsemmisitetett.— Nem bans-O O zott-el meleg részvét nélkül a’ szerencsétlen vallók intézetének segedelem adás és gyűjtés iránti rendelése a’ kir. kormányszéknek, egy egyénre 10 f. c. p. számítva, de lesz-e’ foganata e részvétnek, a’ jövendő mutatja meg.— A’ brassai kereskedő társaság bizonyos elorozottnak követelt portékákat nehány, ide való Zsidókon megfenekletteknek állitván, ezzel egybekapcsolt kérelme a’ Zsidóknak olvastatott lél, mely körüli nézetei kifejtése ’s nemesi jog védelmei a’ BB-nek legtöbb időt vevén el, jogszerűlegi határozattal érte végét az élénk vita. G B. L. kérelme pártoltatott, mely szerént az ,,Erdélyi Híradó“ szerkesztőjének M. S. nek, mint feladatott, ez újsága több gúnylapjaiban elterjesztett illetlen sértő kitételei, igassággal ellenkező ráfogásai, ’s általjában tetemes kárt és romlást okozható veszedelmes és békeháboritó czikkjei korlátozására a’ kir. főkormányszék megkéretni határoztatott. Azonban K. R. D. igen alapos tapintattal fejezé ki véleménnyét, hogy egy újságszerkesztő, bármily nagy hírre kapott lapjaiban is ha képtelenségeket, lehetetlensége két kürtői és prófétai tehetségét fitogatja; mind azok soha , de soha be nem teljesülnek , ön magokban elenyésznek és feledés alá kerülvén, puszta, néma, hatástalan betűknek maradnak, az idő által megczáfolt agyrémek sirversét viselvén homlokukon. A’ sértett g. B. Jj. maga mentségére hangosan felszállttá a jelenvolt RR-ket: álma elé kit vezetett a’ mult gyűlésen ? midőn kinek-kinek szabad szózatot adott és engedett a’ törvény és alkotmány ; de egyetlen egy felelő sem hallatok. *— Egy 414 alairatu kérelemlevelet mutata be a’ gyűlésnek g. R. L. melyet az alsó kerületi nemességből (mert még többen is vannak) valók az iránt adtak bé a’ közgyűlésnek, hogy ők — mint értesítve vannak az országgyűlés előtt is netalán elhatározott közmunkákban részt venni teljességgel nem akarnak és nem is fognak, nemesi kiváltságuk sérelmére és ellenével. Magyarázatot von a maga után ezen kérelem vagy is ellentmondás az országgyűlési ez iránti végzésnek és törvényjavaslatnak, a’ kérelem pedig felolvasatlan a megyei levéltárba tétetni határoztatott. Még néhány kérelmek anatván-bé, azokra nézve biztosság neveztetett ki a főisp. hel tartó úr elnöklete alatt, melyre készülendő vélemény béadása és arrai határozata a’ as megye RB- nek, valamint a’ jegyzőkönyv hitelesítése, a’ közbejött decretalis ünnep miatt november 2-kára maradtak, így végződött a’ magában rövid idejü , belső tárgyaira nézve elég nevezetes és fontos gyűlés. Külsőleg oly békés testvéri egyetértési, költsönös kiméllésű, a’felsőbbség rendelései iránt legnagyobb engedelmességet tanúsító, s mégis a’ nemesi törvényes szabadsághoz ragaszkodó közgyűlése volt ez megyénknek, melyhez hasonló jellemű valamint több is volt; úgy ezután is mindég légyen, óhajtjuk ! N. Enyed nev e z e t e s s é g ei. A’ 15-ik században épülni kezdett N. Enyed várossá bár négy századdal ezután keblében a" bethleni főoskola, későbben a’ megyeház s több csinos köz, és magános épületek emelték légyen is fel fejőket, még is a’ legujjabb időkig több figyelemre méltó érdekességgel nem birt mint faluink, melyeknek határain, legfeljebb egy idomtalan pásztorkürt, lakjaiban pedig a’ szegénység és sóhajtást facsaró együgyüség vonják magokra figyelmünket.— Re napjainkban a nemesi czimzetnek megfelelendő, sokat nemesbürt. 1823*b. a’ főoskolának egy könyvnyomó intézete jött létre; mely a’ tudományos világosodás jótékony sugarait üdvösen szorjaiszét, ködben lebegő falaink ’s meszsze kiterjedésű környékére; ’s mi több az írók számát is növeli , midőn másfelől tagadhatatlan, miszerint az addig kézírással kínlódó tanulóson, sokat könnyebbitelt, ’s könnyebbithet ezután is, ha érdemes tanárjai közzűl még többnek jőne kedve oskolai tanulmánnyát sajtó alá adni , mint a hányan eddig elő azt tették. E’ sajtó intézetben könyomó intézet is létezne, de a’ mint halljuk nem bir teljes szabadalommal, azon tekintetből .