Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-08-01 / 61. szám

212 germos rendeleténél fogva megsemmisittetik,‘s éppen azért Worm. szám alatt az o’ tárgyban szerkezeti Vmnat viszszaküldesül.--------E’ ns szék RR-oi a Felsége Ulmes leiratai iránt tartozó tiszteletöket koránt sem imánják mellőzni; midőn a’ felolvasott rendeletek által, köblökben okozott fájdalmas érzésüket, s a feletti aggodalmukat el nem titkolhatják, hogy miután a tisztújitási kérdések felett több évek során keresztül a’ törvény tiszta szavai balmagyarázatával támadott súrlódások már le csendesülteknek hihetők valónak, e’ csak most felolvasott rendeletekkel újból feleleven ittettek, ilyen állásukban semmi sürgetőbb teendőjét a’ törvényhozásnak nem találván, mint a’ tisztújitási kérdésekre mentői elébb hozandó tiszta és határozott törv.czikk általi orvoslását, e’ végre egy rendkívüli országgyűlése eszközlése, és e sérelem , valamint e’ szék mostani kétes állásának köz méltánylat alá vétele iránt e hazai magyar és székely törvényhatóságokat alyafilágosan felszólitandónak vélik, valamint as magyarhoni Pest és Bihar vármegyéket is, nem csak a’ sérelem iránti részvét, de az egyesülés eszközléséért is, mentői hamarább itten tartandó országgyűlésnek, a’ és magyarhoni jelenlegi gyűlésen szorgalmazására.—Másfelől a’ megsemmisített választásra illetőleg, jelesen a’ kir. bíróságra nézve határozatul kimondatott, hogy e’ nemes szék Redi ezen hivatalokra tett választásoknak felterjesztésében, az 1832-dév előtti itteni gyakorlattól csak is annyiban távoztak-el, a’ mennyiben mindenül allarbírói állomásra külön lajstromot fel nem küldöttek —ennélfogva hivatkozva az 1820 és 1827-d évekbeli választásaik mellett tett felterjesztési gyakorlatra, azon már megtett, s ezennel is törvényesnek nyilvánított választás helyett újabb választást tenni ezen hivatalokra szükségesnek nem látják , hanem törvényből vett óvásuk mellett a’ kir. kormányszékhezfelterjesztendőnek határozták azon választási lajstromot mind a’ három allűr.birói állomásra külön sorozatban tehát a’ kilenczer király birói kijelölteknek neve háromszor iratván le; ’s igy 27 név küldetvén fel, a mi ezelőtt is gyakorlatok igy, mihez ragasztották azon kérésüket, hogy e’szék mostani helyzete méltó kivánatához mérve, a' megerősítést mentő felébb eszközölni méltóztassék. — A’ jegyzői hivatal iránti határozataik mellől, melyeket törvényeken gyökereztetve tettek, a’ AB most is el nem állhatván , megmaradtak előbbi választásuk mellett; de mire nézve az elnökség a’ teendőt megtette.—Csak két napig tartott közgyűlésünk nevezetesebb tényeit közlöm a’ t. ez. olvasóval melyeknek végeredményét, a’ felsöség határozata után feszült figyelemmel várjuk. Óhajtandó volna ha Udvarhelyszék a’ hivatalra vágyás tolakodásától, s mind attól, mi ennek kíséretében jár, mentve lenne: de ez csak pium desiderium ...... Megyei közlések. Ns Doboka megyének f. aug. 3-a ns Kolozs megyének aug. 7-k közgyűlése fog tartatni. 13 a r dócz széknek juh 20-k volt tisztújító közgyűlése.— Aranyos-szék közgyűléséről 5Q-d számunkba a félbeszakadt tudósítás végét, hihetőleg postán eltévelyedésert nem kapván, nem adhattuk. Tiltott szerelmi áldozat. Doboka megyéből juh tök. „Túl a’ síron ismét meglátjuk egymást, azzal bucsuzik el a’ szilárd lelkületű szerelmes a’ síron innen hátra hagyott kedvesétől, ’s vagy azért mert ezzel egy regényi hős tettet véghez vinnék magas szerepét játszódta el , ’s igy a’ halhatatlanság habérát aratta, vagy azért, hogy bomlott agya szerint másban feltalálhatatlannak rémlett imádottját, ölelnie tiltatik, önkezével vet véget életének. Ily előzmények után szállitaték tegnap a’ sirba békés völgyeink egyik díszes falujában M. Derzsén élt és virágzott nemes hajadonunk K. N. a’ ki egy pár év előtt székely honból e’ megyébe házasodott testvér bátyjához kijővén, a’ helytt lakó egyik nemes ifjuvali napontai kedvező alkalom szülte barátkozás során egymásnak kezet ajánlanak, szívok mint értették régóta egymáséi lévén. A’ többnyire hidegen fogadás, ’s ebből magyarázható ellenzés daczára is a’ leány rokonai részéről, a’ mennyegzei intézetek, készületek, sőt bevásárlások is megtételnek; csak a’ hátra, hogy a’ pap is szentelje ’s kösseöszve őket. De mielőtt földi múlandó szövetségök megkötve ’s megáldva lett volna, az ellenzett menyaszszony. *) Valóban ha így megyen a’ kis/lválasztás szent jogánál! gyakorlata,sajnos érzéssel nyilvánítjuk e’ meggyőződésünket — azzal nem csak viszszaélések , de kijátszások is történnek. — — Aranyosadott választ elöl állítandó három legényt, annak háta mögé, bizonyos távolságra hatot, egy valóban festést érdemlő kép! Kővár vidéke választ most úgy, a mint többször nem akar választani, tehát saját lényére a’ rászalás ítéletét előre kimondja. Udvarhelyszék megmutatja, hogy kilencz és huszonkét ogyan azon egy szám, mire őszibe jut az embernek a’ tudákos deák bölcsessége, ki apja csolt bebizonyított , hogy karom t°i is lehet öt, mert a hol három van, ott kettő is van — ergo... Könnyű látni, hogy mindezek hazánkban a’ közigazgatást terhesebbé teszik. Szerit, de szeretőtt jegyes a’ többnyire kicsin, de most Buzzadtt vízbe szökvén, oda fulladott, megholt, ’s a’ túl világnak — honnan még soha senki viszsza nem jött — vallásilag fejdithelő örökös polgárnéjává , szövetségesévé vált.— Temetése, a’ víg mennyegzöre előre meghívott, ’s most megjelent zenészek bús kísérete mellett gyászos való, volt jegyese részéről, részvevők kísérték sírdombjáig; de legkínosabb érzések az övéi vagy is azok szivében dúltak, kik tiltok férjhez mennie. — Szülők ! gyámatyák ! gyámanyák! tiltsátok gyermekeiteket, növendékeiteket a’ bélátástok szerinti házasságtól, férjhez meneteltől illő határig: de erőszakosok soha ne legyetek, legfeljebba’ ti számadástoknak feleljetek-meg. — Ifjak! mind két nemű szerelmes ifjak! ne feledjétek, hogy ha választott bálványtokat cs neon nyerhetitek is, azért éles tiggednetok nem illő, sőt esitelenség; mert hajh! de sokszor nem tudjuk mit kérünk, kiért epedünk ! ’s mig ifjuságtok el nem virágzott, mind két nemüeknek zárva áll a’ világ választhatni. Átaljában mindennapi imátok ebben pontosakon öszve : „Uram add meg nékem, mit jónál; látsz reám nézve, ha nem kérem is; tagadd meg tőlem, a’ mit vosz,,nak látsz reám nézve, ha kérem is.“ Válasz és helyreigazítás. A’ „Siebenbürger Bote“ idei 55-d számában kiadván „Mult és Jelen“ vá-d számából a’ szászrégeni mészáros czéhról beküldött czikket, egy jegyzésben azon ígéretére hivatkozik, hogy ,,a’ magyar lapokban szász testületek és egyének ellen felhozott panaszokat és vádakat olvasóival terjedelmesen közölni fogja, egyszersmind az azt illető czáfolatot, vagy felvilágosítást Sász-Régenből elvárja.“—B’ jegyzést egy kissé bámulva olvastuk, mert valóban egy mészáros czeh egyedárusságát—mi ellen nem csak Szász-Régenben, de minden erdélyi magyar, székely és szász városban bőven eleget lehet panaszolni— megrovó czikk kiadását oly értelemben venni, mint a’ szász nemzet elleni indulat bizonyságát, mintha a’ közlés egyenesen a’ új szász nemzet kisebbítésére lenne irányozva, melyet azért előre ígért és kitrombitált apologia tárgyává kell tenni — engedelmével a.szebeni collegánknak — a’ tőle gyakran és örömest használt metgyet rontania hasonlatosságára kovácsolt szóval élve— kissé vastag sa.romonia.— Sokszor nyilvánítottuk, ’s a’ közelebbi időkben a’magyar és szász nemzet köztt keletkezett sajnos súrlódás daczára is örökké nyilvánítai fogjuk: 3 nemzetből és ' vallásból alkotott lus hazánk boldogságának, jólétének rendíthetetlen alapja az említett három nemzet és négy vallás tagjai között fennálló rokon egyetértés, testvéri hajlandóság és barátság; a’ fejedelemhez tartozó hivségben , a’ közös édes anyja, a’ hon iránt viseltető szeretetben versenyezve kezet fogós, szóval alkotmányt, törvényt tisztelő egyesség. Nem igen van hazánkfiait alaposabb törvénye mint az, mely ezen egyetértést parancsolja. Az ellen véteni tudva, legalább sohasem kívántunk — ’s mint hiszszük a’ szászrégeni mészárosok tettének kiadásával is e’ kötelességünk ellen nem hibáztunk. — Ebből kifolyólag teszszük azon őszinte vallomást, hogy a’ három nemzet közötti és századok viharát kiállott egyesség szép lánczát gonosz kezekkel megbontani, vagy széttépni akaró merény , tehát azon törekvés is, mi arra lenne intézve, hogy a’ új szász nemzet nyelvétől és nemzetiségétől megfosztassék — vélekedésünk szerint, honárulásnál kisebb bűnnek nem neveztethetnék. E’ vallomásunk mellett— a.szebeni collegánk engedelmével — nyilvánítjuk azon meggyőződésünket is, hogy Erdélyben közállományi nyelv csak egy lehet — ’s e’ rang egyedül csak a’ magyar nyelvet illeti. Abból, ha a’ új szász nemzet tagjai — mit eddig nagy részint tenni elmulattak — magyarul megtanulnak, a’ szász nemzetiség veszélye éppen úgy nem következik, mint a’ magyar nyelvet semmi kár és romlás nem fenyegeti, nem is érte, mert annak mivelt tagjai a’ német nyelvet értik, beszélik,sőt szeretik is. Végre—ha vigyázatlanság hibájába nem esnénk — kimondanék azon hitünket is, hogy a’ új szász nemzet kissé szenvedélyes ellenszegülésével a’ magyar nyelv ellen, mit a’ közelebbi időkben minden jóérzésű erdélyi polgár sajnálkozására tanúsított— elfordithatatlanul siettetni fogja az uniót Magyarországgal , mire legkevésbé a’ns szász nemzet vágyik, s akkor, akkor..............mi történik, a’ jövendő megmutatja. Sapienti satis! — Felszólítás és felelet.-------Tisztelt szerkesztőség! A’ „Mult és Jelen“ közelebbi két számijaiban az Al-Csernátonban folyó évben tartatott egyházi közgyülésröli tudósítás nevem aláírása alatt jöven ki , mivel úgy vélekődik, mintha én lettem volna annak beküldője : tisztelettel kérem azt. szerkesztőséget, legyen szíves, közelebbi lapjában nyilvánítani, hogy annak beküldője nem én vagyok, és ha úgy tekintette is, az általam ismeretlen beküldő maga tudósítását, mint jegyzőkönyvi kivonatot, azt, hírem és tudtom nélkül nem tehette volna, azért is főleg, mert nem hív kivonatja a’ jegyzőkönyvnek. — Ez alkalommal, legyen szabad az.