Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
Toldalékok - 1843-02-14 / 13. szám
Tartalom! Az európai követségek a’ chinai udvarnál. Hirdetés. TOLDALÉK HIÚZ ÉS JELEIHEZ. (Első félév.) 13-kszán. Kolozsvár. Kedden Februarius 14-én. 1843. Az euroghil követségek a* chiinai udvarnál. Azon hírnél fogva, hogy a’ Nagybritánnia ’s a’ menyei birodalom köztti új viszonyok következésében a’ pekingi udvart követje nem sokára Victoria királynéhoz megérkezend , a’ ,,Revue des deux Mondes“ — alkalmat vészén a’ Chinával eddig folytatott követség! közlekedésekről a’ következő érdekes megjegyzések közlésére : — ,,Méltán mondhatni, hogy egy chinai követségnek Londonba küldetése a’ menyei birodalom és a’ napnyugoti státusok köztti viszonyok fennállhatását sokkal jobban biztositandja, mint a’ világ minden szerződése. A’ chinaikat eddig más népektől főleg azon mély megvetés szigetelte el, melylyel ők minden más népik iránt viseltetnek, melyeknek nincs szerencséjük chinai vagy tatár vérből származóink ; ezen mély megvetés okát pedig a’ napnyugoti civilisatió nemismerése s e’ tekintetben még sokkal mélyebb tudatlanságuk szüli, és így elszigeteltségöket gőgjök , ezt pedig amaz okozza. A’ menyei császár szemei előtt az európaiak eddig csak veres szőrű barbarusok voltak, kiknek az ő menyei felsége megpillantására szemeiket bézárniok kellett, ’s kiket ő menyei felsége szemöldökének egyetlen egy öszvehuzása porrá zúzhatna. A’ nap idősbbia talán még e’ pillanatban is, Albion fijait egy előtte ismeretlen hatalmasság küldöttjeinek tekinti , melynek kéntelen volt ugyan engedni, de a’ melyre birodalma régi pallérozodása magas fokáról megvetéssel lenézni magát jogosítva véli. Europa még soha sem jelent meg előtte más alakban, mint nehéz országos csapás s ő legelőször is Európa ágyúival ’s katonáival ismerkedett meg ; az angolok benyomulása , előtte annyi, mint a’ jelen Europa erdődei előtt a’ barbarusok bérohanása. Gondoljunk, képzeljünk már egy követet, ki ezen régi elzárt birodalomból, egy sorhajón vagy hadi gőzösön a’ végetlen tengeren altaljon ’s a’ Themse hátán meglepő varázs élénkség között, melyhez hasonló az egész világon nincs, Londonba érkezik, ’s ki onnan vasúton egy óra alatt huszonöt (franczia) mértföldre elvitetik , ki a’ cityben egy homéroszi lakomából résztveszen, melyben egyedül tehenesbéka leves 1200 pint kerül asztalra, vagy pedig Nagy-Británnia királynéja kézcsókolásán megjelenik, — mily csudákat beszélhet majd a’ menyei követ a’ napnyugot mysteriumairól, melyekbe ő béavattatott! — De ezzel nem akarjuk mi a’ chinai civilisatiot becsmérelni, ’s viszszapótlás gyanánt a’ chinaiakat sem akarjuk mi barborusoknak nevezni, mivel ők hajókat fonva viselik , ’s tálaikat himboj-mag o- tajjal fűszerezik ; ízlés és színek felett nincs mit vitatkozni. Még az is megtörténhetik, hogy a’ pekingi udvar követje éppen nem fog bámulni ha a’ veres szőrű barbarusokat közelebbről megtekinti, és hogy porczelán tornyát vagy nagy kőfalát többre becsülve, s’ a’ chinai erkölcsök és szokások felsőbbsége iránti tántoríthatatlan megyőzödéssel térend viszsza a’ menyei birodalomba. De minden esetre a’ civilisationak egy más nevével fog megismerkedni, a’ mi, ha azt híven közlendi, a’ haid öcscse balitéleti oszlatására nem keveset fog tenni. A’ chinai követ ígért megérkezése Angliában is sok beszédre nyújt alkalmat. A’Times elménczkedve írja A’ dámák kérdezősködnek már is, hogy a’ nagy férfi egy vagy több ma-13