Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-09-27 / 78. szám

többször tisztelt Uir. leirat tartalmához szi­gorúan alkalmaztatni és nem m­ulassák ’s a­ t. Határozat: Hódoló tisztelettel értik ugyan a’megye blendei, a’tisztelt királyi rendeletben előadott tisztújitási kérdésre nézve érkezett legfelsőbb Uir. rendelést, de miután arra nézve, mult évi sept. 5-k ’s több követett napokon folytatva tartott közgyűlésükben, maguk törvényes nézeteit kifejtettét­ , az érdeklett közgyűlési jegyzőkönyv 0 - el pontja alatt tett­­ tárgybani határozatná­hoz ez úttal is elh­ataro­­sottan ragaszkodnak,reméli vén a’trendek, h­ogy mielőtt e’ tárgy alkalmazása előfordulna, már a' körülmények változtával el fog enyészni.1­2-or Olvastatnak a’ kir. főkormányszéknek ez évi aug. 1-ről több rendbeli számok alatt költ rendeletet, melyekben mult évi sept. 5-k ’s azt követett napokon tartott közgyű­lés jegyzőkönyvére, valamint f c. januarius •25-i, úgy következve mártzius 4-i tartott közgyűlések jegyzőkönyvére legfelsőbb he­lyen tett ’s a’ kir. főkormányszéknek ugyan azokra nézve már közlött megjegyzéseivel e­­gyező észrevételek h­atnak­ meg. Határozat: A’ tisztelt rendeletekben ki tett észrevételekre nézve tett határozataikhoz a’megye Herm­ei ez úttal is ragaszkodnak.— 3-or Ol vastati. Hole­­men János és magyarhoni itélömester úrnak ez évi július 17-től Pozsonyból e’megye rülgös főispáni helytartójához, valamint alispán ked­ves atyánkfiához intézett ’s a’ végrehajás napját kitűző bizonyositó-levele, mely­ben ugyan a’ ns magyarhoni tek. kir. itély táb­lának, megyénk ellen a’ jelen országgyűlé­sen­ meg nem jelenés miatt , a’ Uir.­liscus által indított perben hozott ítéletének meg­küldése mellett megírja : miként az Ulászló VI­I ’s több hazai törvények értelmében ? ezen ítéletnek birói foglalás útjáni végre­hajtására, f. évi October 7-d napját tüzi­ ki. Ezzel kapcsolatban olvastatik, a’ ns magyar­honi tek. királyi táblának, a’ fenn érdek­­lett táblai keresetben folyó 184­4-d évi má­jus 18-i hozott ’s a’ fennebbi hivatalos le­vélhez mellékelve megküldött elmarasztaló ítélete, melyek felolvasása után, a’ magos főispáni helytartó úr előadván, hogy miután felsőbb utasítás következtében az országgyű­­léseni meg - nem - jelenésért, ellenünk indí­tott perben megjelentünk; ott magunk vé­delmére minden lehető okaink ’s erőssége­­ink felhozása mellett is reménytelenül meg­­ítéltettünk , sőt a’ végrehajtásra folyó évi October 7-k­e határnapul tűzetett, szükséges­nek látja az arról való tanácskozást és utasitást, hogy mi tévő legyen a’ megyei kormány ak­kor, midőn a’határnap bekövetkeztével, a’vég­rehajtó bíróság megyénk kebelében meg fog jelenni. Melynek következtében alispán Ha­bos József kedves atyánkfia előterjeszti, mi­szerint a’ felolvasott bizonyositó levél meg­érkeztével , a’ magos főispáni helytartó úr távollétében szükségesnek látta, nagyméltó­­ságu kir. főkormányzó úr ő kegyelmességé­­től a’ történtekről tudósítás mellett, a’ to­vábbi teendőkről utasítást kérni; erre ő nagy­­magának elnökileg minémű válaszát tisztelte, azt a’ BBnek a’ tárgy iránti felvilágosodása végett szükségesnek látja felolvastatni. En­nek következtében, olvastatik kir. főkormány­­zó úr ö­nmagának elnöki­ levele, melyben a’ fennforgó tárgyra nézve, arra utasittatik al­ispán kedves atyánkfia, miszerint a’ végre­hajtás iránti tanácskozást terjeszsze közgyű­lés­ei­be, értesitvén egyszersmind arról, mi­szerint megtételem pénztárnok Gencsy Ig­­nácz atyankíjához ugyan az irt napnál a’ szívlaeges­­­enderes az iránt, hogy ha a' fent­­emlitett végrehajtás a megye házára, vagy az itteni királyi pénztárra terjesztetne­ ki __­minthogy ezek az országéi — magát se or­szág nevében azokra nézve opponálja. N­­a­­t á r o z e t. Ezen hivatalos levelet,a’megye RHei ide tartozónak nem látván, azt ez úttal ta­nácskozás tárgyává nem kívánják tenni, ha­nem arra maguk több rendbeli észre­vételei­ket máskor meg fogják tenni.— A’ fennebb elnökileg kitűzött tárgy felett tanácskozás tovább­­ oly tartatván, egy részről ja­vasul­tatott , hogy miután a' végrehajtásra kitűzött határ­­idő még távol van, ’s ez alatt a’ körülmé­nyek változtával, a’ jelen dolog állása oly fordulatot vehet, mely a Vitek mostani e­­lőleges intézkedését szükségfelettivé tehet­né : keressék-m­eg a’ magos főispáni helytar­tó, miszerint a’ megye RRcít a’ végrehajtá­si határnapra jövő October 7-ére közgyűlés­re hivná­ öszve. Ezen vélemény ellenére fel­hozatott, hogy miután a jelen gyűlés éppen ezen végrehajtás felöli tanácskozásra hiva­­tott­ öszve, ’s e’ tárgy már az elnöki kinyi­­tó-beszédben kitűzetett, az 1791 -beli 12-d törvényezikk ellenére nem lenne czélirányos a Hinek ezen elnöki kitűzést határozat nélkül elmellőzni, midőn a’ közgyűlés ha­tárnapját kitűzni , egyedül az elnöki jogok­hoz tartozik, sőt megtörténhetne, hogy a’ végrehajtás napján tartandó gyűlésen a’ HR e’ tárgybani lehető határozatát a’ végrehaj­tás ténye megelőzné. E’ közben, az elsőbb vélemény pártolói több rendbeli kérelmeik következtében a’ magos főispáni helytartó úr kijelentette , miszerint a’ mai napra már kit­űzött tárgy feletti tanácskozásra October 7-kén nem fog közgyűlést tartani, hanem újabban is felszólítja a’ HHet, hogy a’ már kijelölt főtárgyra nézve nyilatkozzanak, ha valljon az executiót bé kívánják-e bocsátani vagy sem? Határozat: A’ fennebbiek kö­vetkeztében több oldalú vitatkozás után is a’ többség ki nem tűnvén ’s ennek kitudha­­tására egy részről hét­felé való állás, más­felől fejenkénti szavazás és e’ végre biztos­­ság kinevezés is sürgettetvén, a’ többség abban állapodott­ meg , hogy az eddigi nyi­latkozók száma szerint történjék az enun­tiatio. Ehez­ez­éppest miután mind két részről a’ nyilatkozók száma külön külön 18 szám­ból állana, a’ magos főispáni helytartó úr, elnöki szózatának hozzájárultával , a’ hatá­rozat ezekben mondatott­ ki. Miután a’ me­gye RHei , az országgyűlésrei meg nem je­lenést több ízben felfejtett okaikból követ­kezetesen tették , ’s mind a’ mellett is aka­dályaik tekintetbe- nem- vételével, ellenök a' meg- nem - jelenésért fenyitö kereset in­díttatott; miután annak rendén csak is a’ új magyarhoni törvényhozó test végzése i­­ránti tiszteletből jelentek­ meg a’kereset ren­dén , a’ bíróságnak nem-illetősége elég bő­ven felfejtetett, mind a’ mellett is mind erre, mind a’ kereset érdemére felhozott fontos okok tekintetbe- nem- vételével, a’ nem re­mélt terhelő ítélet ellenök kimondatott,— nem tehetnek egyebet, mint azon Ítélet végre­hajtását, ’s igy a’ nem érdemelt bü­ntetés felvételét természeti önvédelmi jogon gyö­keredzett ellentállással gátolni­ meg; ennél fogva, hogy az ére tett táblai ítélet végre­hajtása a’megye részéről ellentállással akadá­­lyoztassék­ meg,— elhatároztatott. ( Vége kö­vetkezik.) Ts­rcza. A’ kolozsvári evang. ref. kollégyom könyv - és könyomóintézetében legközelebbről a’ következő érdekes könyv jelent­ meg: ,,Jus Transsilvanico Saxonicum Auctore Ladislao quondam Nagy de Bra­­nyicska. J. F. U. C. advocato, praesideque divisoratus szászvárosiensis. Editum per Leo­­poldum Nagy de Branyicsia J. F. U. C. ad­vocatum. Claudiopoli. Typis collegii evang. reformatorum. Per Joannem jun. Tilsch, 1845 — 8­9— Ajánlva van e’ munka a’nemes szász nemzet universitássának. — Minden bizonynyal az erdélyi státus-egyesületet for­máló harmadik és szabad alkotmánynyal bí­ró szász nemzet törvényeit és törvénykezése módját ismertető munka a’ milyen szükséges és hasznos,éppen oly korszerű ’s azért annak ér­demes kiadója szászvárosi hites ügyvéd Nagy Leopold sír, ki két Bu-testvérével egyet­­értőleg intézte azt el, minden e’ kis hazát ismerni akarónak és abban gyönyörködőnek köszönetét megérdemli , s valóban elhunyt, édes atyjuknak hites ügyvéd ’s szászvárosi oszló-birói széki elnök hranyieskai Nagy Lás­zló úrnak abban szép emléket emeltek, valamint iránta viseltető tisztedelemnek is je­les bizonyságát adtak. A munka, az írónak elöljáró beszéd helyett szolgáló, még 181­0-­ novemberben irt ajánlása szerint, magában foglalja az erdélyi szász törvényekről irt ér­tekezést, a kir. curia ítéleteit, kir. leirato­kat és rendeleteket , valamint a’ kir. kor­mányszéknek törvények hi­ányában norrm­a­­tivum helyett szolgáló rendeleteit; a’ szász­nemzet régi és újabb statútumait, a’ romai törvény némely szakaszait, s ugyan ebből némely pótlékot;­­végre jegyzeteket a szász törvénynek az erdélyi­­ magyartól különbü­­léséröl és az erdélyi fejedelmek kiváltságos leveleiről. E’ kimutatás magában is elég bi­zonysága lehet a’munka fontos és tartalom­dús voltának. Annak a’ bévezetésen kívül négy könyve van. I. De jure personarum. II. De jure rerum. III. De jure ad rem. IV. De actionibus, seu de parte practica juris transsilvanico saxonici. A’m­unkához van csa­tolva némi törvényes ellenkezések és kétsé­ges kérdések megfejtése, e’czím alatt: Syn­tagma certarum contrarietatum et dubieta­tum e statutis jurium municipalium saxonum in Transsilvania desumtarum ac resolutarum etc. Hogy a’ munka, mely annak szerzője által hely és környülállások okos megfon­tolásából deákul íratott, a’ kiadó által is i­­lyen nyelven bocsáttatott közre, ha szinte némely túlbuzgó vagy hyperultra magyar abban megbotránkoznék — csak helyeselni lehet, mert jelenleg szász törvény­ekről még magyarul írni több teküntetben czélellenes lenne, ’s éppen azon nemzetnek keblében, melynek számára íratott, használása gátol­ta­­­n é is. A’ 17-edtől íves és csinosan nyomtatott munkát az ahoz értőknek, ’s mindeneknek kiket illet, figyelmébe bátran ajánljuk: an­nak árra 1 egy r f­­. 3­0 k­r. ezüstben. (Megszerezhető itt Kolozsvártt Tilsch urak könyvárus boltjában, ’s több más helyeken az előfizetés átvételére megkért uraknál, kik­nek névsora e’ számhoz mellékelt Hetilap­ban meglátható.) Nem tartjuk végre szük­ségfelettinek a’ kiadásban kezet fogott há­rom testvérnek u. m. branyicskai Nagy I­g­­nácz hites ügyvéd, Nagy Leopold hi­tes ügyvéd és Nagy Tamás ev. ref. pap urak által magyarul irt rövid de fontos ,,Elő­szót“ e’ törvényes munka becséről [ide igazatni. „Egy gyarmat, mely távol honából mi­rőben idegen népek között annyi hányódások é s küzdelmek után is nemzetiségét hét századokon keresztül fenntar­tani képpes, becsülésre , ’s az eszközök, melyek e’ képpességet létesíthetek, figyelemre meltók.­• Ezen eszközök egyike a’ romai tör­vényekből me­rített municipalitás. Ez azon egybetartó láncz,m­ely a’ politikai súrlódások által többször enyészettel fenyegetett lételét az erdélyi szászoknak a’ más kiváltságos nemzetek ellenében nemzeti palozra emelte. A' mindenkit kiváltság nélkül kötelező törvények védpaizsa alatt vívhata­ ki magának az erdélyi németgyarmat politicai jogos befolyást, e­­melkedhete a’ miveltség azon fokára, honnan tá­vol honában hagyott testvéreit pirulás nélkül üd­vözölheti. Hogy idő szelleme, körülmények hin­­tek-e­ a’ magokat, melyeket mély bélátásu gondos fejedelmek érletének gazdagon termő élőtava, ta­gadhatatlan, de hogy e’ nemzet felkentjei álltak örül az álladalom felett, szinte bizonyos. Sok­­részt, nyomort, küzdelmet kiállott honunk bal s jobb szerencséjéből osztozott e harmadik nemzet is; ’s ha egyéb nem is, a’ hoszszas együttlét, szo­kás, politikai viszonyok bonyolódása, e nemzete­ket egymásra néz­t, nélkülözhetlenekké tévék. — A’ magyar- székely- úgy mint a’ szász nemzet egy­formáig jogosított gyermeke e­ honnak, ’s ez ér­telemben testvérek, mindnyájan tagjai a’ magyar szent koronának. A’ magyar- s székely nemzet kebelbéli törvényeiről halommal állnak a törvény­könyvek,­ a’ szász nemzetnek pedig parányi a törvénykönyve, de józan. A’ testvér szász nemzet­nek kebeli igazgatása és perfolyta módjáról rend­szeres munkát adni­ ki, nem hálátlan dolog; és egy ilyen munkának szerkezésében 's kiadásában laza- 310

Next