Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-10-18 / 84. szám
ban, az azon szék adózóit a Törcsvárra való fuvaroztatás terhe alól felmentetni kérvén, e’ részben a’ fels. szb. kormányszéktől kedvező válasz érkezett, mit a’ BR hálás Köszönettel fogadtak. (Vége következik.) .Aoiinyad-Hieg’yel közles Déván octob. 3-a. A’ megyénkön keresztül nyúló posta és kereskedő utak kijavítása ’s a’ közlekedés könnyítése körül kifejlett ipar a’közelebbi években magára vonta a’ közfigyelmet; csak két évek alatt is a’ N.Sieben felől eddig Temesv felé nyílt országos út, különösen a’ kereskedők javára az Arad megyében még ezelőtt megcsinált úttal egy két mértföldnyi minden tekintetben jól elkészült ’s kellemetes tájékon keresztül vezető útvonallal egybe köttetett, a’ Maros vizén való átjárásra páratlan kényelmű köteles rév-hajó állíttatott — ’s így már most azon útvonal, mely régebben is az innen Pest felé ’s onnan erre felé utazók által , rövidsége tekintetéből használtatott , de melynek elhanyaglott állapotja, ’s kiváltképpen a’ Maroson való átszállítás körül divatozott viszszaélések, ’s tapasztalt veszedelmek az utasokat magától kezdette vala elidegeníteni , — minden az utazók által igénylett kényelmekkel nyitva áll. — Maga azon köznép, mely ezen útvonal készítésére magát feláldozta , tapasztalja áldozatának idves következéseit , ’s áldja a szilárd férfit — kinek a’ közjóra szentelt buzgalma a’ sokak által és sokféleképpen elibe gördített akadályok között sem csüggedve, ezen útvonalt használhatóvá tette; 's még az irigység is elpirul maga előtt, midőn a’ különböző rendű ’s már most nagy számú útadóknak hálálkodásukat hallja, ’s maga is olykor olykor nyerességgel használhatja azon útvonalt, melynek létre jötte ellenére maga font vala gátoltat. Nem kevésbé kitűnő a’ közlekedés könnyítésére a’ jelen évben fordított szorgalom az eddig fennállótt, de az idő által megrongált Temesvár felé nyúló posta úton , midőn annak nagyobb része oly móddal kijavíttatott, hogy ki először jár rajta, gondolná, hogy alapjából újonan készült.— ’S kinek köszönhetni ez évi közre áradó ily haladást? Kinek másnak, mint a’megyei és köz jól létre gondos főtisztnek, ’s a’ megye Rendei jól eltalált választásuknak, mely szerint szolgabiráknak oly egyéneket választottak ; kik hivatalos szolgálatjog kezdetén is kitüntetik miként hivatalukat nem magány - hanem közérdekek előmozdítására használván, kitűzött Czélják a’ közbizodalmat kötelességük hasznos folytatásával magukévá tenni , ’s így magukat ezen megyében nagy fontosságú szolgabirói hivatalaikban megéresiteni. Hát még a’ hátszegi kerület által a’ vulkányi határszéltől a’ Vaskapu felé elkezdett’s résziben már be is végzett gyönyörű útvonal készítése mily óriási léptekkel halad, mióta ezen Hátszeg vidéke lakosai országos posta útnak javításától fel mentettek! — Megbizonyították ezen vidék lelkes tisztjei, hogy mit megyei közgyűlésen innepélyesen felfogadtak ( hogy tudniillik a’ postaút további javítása terhétől a’ vidéki lakosoknak mentesítések esetében a’ most irt kereskedői útvonalt a’ vidék erején megkészittetik ) hiven kívánták teljesíteni. — Ennyi munka mellett is meg e’ megyéből Zarándba vezető két Kaján völgyein is az illető járásbeli szolgabiró a’ csaknem egészben járhatatlan út javítására munkás kezeket fordított — annyira, hogy ha az elkezdett munkába belé nem fárad , valamint a’ járásbeli lakosoknak kik saját erejeben egy szinte négy mértföldnyi útvonalt javitanak ki, úgy magának is ügyes intézkedéseivel a’ méltó dicséretet bizonyosan kivívja; ’s addig, mig ezen útvonal a’ már meglévő de kivitelekben bizonytalan tervek szerint művészetileg elkészíttethetnék, is közlekedésnek ennyire lett biztosítását méltányolni, fogják mind szomszéd Zaránd megye, mind allunyad megyei azon birtokosok, kiknek imporiális helyek Krád és Boitza, ’s kik annál lógva termékeiket oda szokták szállítani, mind pedig a só szállitást Halmágy felé kezelő királyi kamara. De a’ helységből helységbe vezető utak és útszák járhatatlan állapotjok is helyen helyen javító kezekre találtak e’ megyében. Így Dévának azon útszái, melyeken az országos posta útvonal elnyúlik — miután lehetetlenné vált azt egy általános kikövezés nélkül járható állapotban tartani, a’ megyei közönségek által kiköveztettek, mely kikövezés több tekintetben ili nem kerülheti ugyan a’ házbirálatot, ’s rövid készíttetése módjára,mind hasznalhatására mind állandóságára nézve sok kitenni valók lennének ; mindazáltal mindenki tudja, hogy a’ kezdőnek mennyi akadályokkal kell küzdeni, mig czéljához csak közelíthet is, és valamely munkát tükélletességre csak fokonként és idővel lehet vinni, ’s annál fogva ez úttal ennyiért is köszönet a közjó azon ágában fáradozott egyéneknek, kiknek vállalkozásuk zsenge gyümölcse idővel és fokonként nemesedve köz áldással fogja szorgalmukat jutalmazni. Az útszák kijavítása lévén szóban, nem hagyhatom emlitetlenül Ilye mező városát, melynek köz-útszái eddig oly sárosok valának, hogy helyen helyen a’ járás szekérrel és gyalog is merőben lehetetlen vala, annyira, hogy egyik szomszéd is a’másikhoz csak a’ közkerteken csinált réseken juthatott; jelenben pedig a’ városi útszaknak a’ posványból kiemelésük ’s járható állapotba való tételek, úgy a’ posványok által megvesztegetett levegő ártalmasságától a’ lakosok megavatásokra nézve közhasznú és idves haladást fejlesztő lépések tétettek, és a’mi érdekesebb, az a’végre kívántató munkálatot ’s anyagok meghordását az ilyet szinte negyven számból álló birtokosok és egyházi nemes családok maguk gyileseiben valódias gondolkozásuknál fogva önként elvállaltak* é s füst szám szerinti birtokok után és arányában magukra rótták, ’s meghatározták , hogy maguk erejükön a’ város útszáit két felől csinosan kiárkolják — a’ posványos gödröket feltöltsék, ’s az útszákat kövekkel és poronddal megtöltsék, ’s így azokat járható álapotba helyheztessék , még pedig a’ különben is útak készítésével , ’s egyéb magány és közterhekkel elborított adózók mellőzésökkel ’s megkimélésökkel, a mely határozat betű szerint teljesedett is némely kisebb birtoku és egyházi nemesek részükről, kik határozatuk teljesedését személyesen végre hajtották, ’s kiket a’ helybeli szolgabiró a’ birtokosi gyűlésben a’ nem teljesítőkre határozott alkotmányi büntetés felvétele iránt becsületes szavával bizonyossá tett; de nem igy történt a’ tehetősebb ’s nagyobb birtoknak részökről , kiknek gazda tisztjeik e’ részben is gazdálkodni kívántak , ’s annál fogva az uraik birtokára rovatai szerint esett útvonalt szolgáló embereikre, ’s javasaikra rótták , a’ nélkül , hogy azon munkában töltött napjaikat úrbéri tartozásokba vagy tavasokba feltudták volna , miből a’ következett, hogy az ily szolgáló emberek és tavasok érezvén, hogy a’ fennforgó munka tartozásukon felyül való — a’ gazdálkodó tisztek pedig nem biztatván magokat, hogy a’ kezük alatti szolgáló embereket ’s taxásokat méltó panasz keletkezése nélkül ezen munkára reá szorithatsák — és a’ helybéli szolgabiró az alkotmányi büntetés felhajtásával nem kívánván ezen gazda tiszteknek alkalmatlankodni — az ily tehetősebb birtokosokra esett mennyiségben , azoknak szolgáló embereik, taxásaik a’ sánczokat kiásták amúgy kelletlenül, és az útszát földdel felhányták ugyan — de rendetlenül és az útsza disztelenitésével, kővel és poronddal pedig jóllehet ezen útszák kiigazítására és tökéletes elkészítésére mult aug. 15-re vala kitűzve, mind ez ideig is meghordva nincsen. Csakugyan midőn több mint fele része az elvállalt közmunkának a’ határozat szerint kész, reméllhető, hogy az azzal hátra maradt gazdatisztek is, uraik erényes vállalkozásukat túlbuzgó gazdálkodásaikkal meg nem hiúsítják, s uraik nem fogják elnézni, hogy a’ kisebb birtoku nemes atyafiak nagyobb részt nyerjenek a vállalkozások kiviteléből eredő dicséretből, mint maguk; következőleg azon mulikat,melyet a birtokosok az adózó nép megkimélésével ■magukra vállaltak,ugyan a’szerint bévégzendik, a’ mi azon boldog jövendőt ígéri, hogy e■sen példának követői egyebütt is lesznek , ’s idővel a’köz érdek gyarapítása nem csak az adózó nép vállait fogja nyomni, hanem földes uraik is arra segédkezeket nyújtva, áldozatot tenni készek lesznek, ’s igy a’ haladás eszméje bár ennyi részben is tettel valósittatván, az idves feltételek kivitele kevesebb akadályokkal fog küzdeni. Országgyűlési síölés. CCLXIII. kerületi ülés, augustus 50- i. Legelőbb is a’ katonai élelmezés tárgyában kiküldendő országos választmányhoz a’ megyék részéről pótlólag választott tagok nevei olvastattak fel, kik is a’ következők: u. m. a’ dunáninneni kerületből: Olgyai litus Pozsony; a’ dunántúli kerületből: Pizmándi Dénes Homárom; tiszáninneni kerületből: Palóczi László Borsod és a’ tiszántúli kerületből : Török Gábor Arad megyék követei. Azután az 1830 beli országgyűlésen alkotott úrbéri törvényczikkek némely szakaszainak, felvilágositására’s illetőleg bőnitésére készitett törvényjavaslatok hitelesíttettek. Ezen érdekes tárgyak felett újabban majd a’szerkezetre’s leginkább a dolog lényegére heves és egész ülést kihúzott vitatkozás keletkezett; a’ múltkori határozaton felyül, mely szerint a’ jobbágynak és mindenkinek az élesztő szabad béhozása és árulása megengedtetik, még az eezet ia hozzá istat latott. E léglát pedig 27.szótöbbséggel 22 ellenében, nemcsak saját szükségére, hanem még kereskedésre is szabadon égethet, mivel a’ többség akképp jön meggyőződve,hogy a’ jobbágy saját házi szükségére megkivántató egy vagy hét-ezer tégla miatt a’ téglaégetéshez megkivántató nagy költséget saját kárára meg nem teheti, hanem csak úgy, ha az égetett téglát másnak is szabadon eladhatja. Ennek ilyképpeni megengedését a’ haza közjava kivánja , hogy a’ szegényebb sorsú lakosok nyomorult kunyhójokat a’sártapasz helyett szilárd anyagból minél könynyebben építhessék. Kétszázkilenezedik országos ülés, aug. 50-k a’ RK és RRnél. Tanácskozás tárgya volt a’bányatörvény könyv iránti 4-d, úgy a’ Részek viszszakapcsolása ügyébeni 3-d izenete a’ BRnek, melyekre a’ kerületi határozatok vitatkozás nélkül helybehagyattak. Végre a’ katonaélelmezés tárgyában a’ megyék részéről pótlólagos a’ városok által választott tagok névjegyzéke felolvastatván, az izenettel együtt a’föRRhez átküldetni határoztatott. Kétszázkilenezedik országos ülés, aug. 30-k a’ mélt. föRRnél. Tárgy: a’ vámviszonyok. A’ RR izenete ’s felirásb javaslata felolvastatván: a’ felírás első része, hogy t. i. a’ nemzetnek kétségtelen joga van vámviszonyait rendezni , 's hogy az eziránta intézkedés roulaszthatatlan — elfogadtatott. A’ második részére nézve pedig, melyben a’ BA a’ védvámok eszméjét álliták-fel, némi vitatkozás után határozatra azon indítvány emeltetett, melynél fogva az érdeklett felirási javaslatnak ő Felsége ebeibe leendő felterjesztése, szen észrevétel mellett ajánltatott, hogy a’ védvámrendszerre vonatkozó sorok abból hagyassanak ki. E’ meglévőn , az ekképp elfogadott felirási javaslatban még né