Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-10-18 / 84. szám

ban, az­ azon szék­ adózóit a Törcsvárra va­ló fuvaroztatás terhe alól felmentetni kér­­vén, e’ részben a’ fels. szb­. kormányszéktől k­edvező válasz érkezett, mit a’ BR hálás Köszönettel fogadtak. (Vége következik.) .Aoiinyad-Hieg’yel közles Dé­ván octob. 3-a. A’ megyénkön keresztül nyúló posta és kereskedő utak­ kijavítása ’s a’ közlekedés könnyítése körül kif­ejlett ipar a’közelebbi években magára vonta a’ közfi­gyelmet; csak két évek alatt is a’ N.Sieben felől eddig Temesv felé nyílt országos út, különösen a’ kereskedők javára az Arad megyében még ezelőtt megcsinált úttal egy két mértföldnyi minden tekintetben jól elké­szült ’s kellem­etes tájékon keresztül vezető útvonallal egybe köttetett, a’ Maros vizén való átjárásra páratlan kényelmű­ köteles rév-hajó állíttatott — ’s így már most azon útvonal, mely régebben is az innen Pest felé ’s onnan erre felé utazók által , rö­vidsége tekintetéből használtatott , de melynek elhanyaglott állapotja, ’s kivált­képpen a’ Maroson való átszállítás körül di­vatozott viszszaélések, ’s tapasztalt vesze­delmek az utasokat magától kezdette vala el­idegeníteni , — minden az utazók által i­­génylett kényelmekkel nyitva áll. — Maga azon köznép, mely ezen útvonal készítésé­re magát feláldozta , tapasztalja áldozatának idves következéseit , ’s áldja a­ szilárd fér­fit — kinek a’ közjóra szentelt buzgalma a’ sokak által és sokféleképpen elibe gördített akadályok között sem csüggedve, ezen út­­vonalt használhatóvá tette; 's még az irigy­ség is elpirul maga előtt, midőn a’ külön­böző rendű ’s már most nagy számú úta­dóknak hálálkodásukat hallja, ’s maga is olykor olykor nyerességgel használhatja a­­zon útvonalt, melynek létre jötte ellenére maga font vala gátoltat. Nem kevésbé kitűnő a’ közlekedés könnyítésére a’ jelen évben for­dított szorgalom az eddig fennállótt, de az idő által megrongált Temesvár felé nyúló posta úton , midőn annak nagyobb része oly móddal kijavíttatott, hogy ki először jár rajta, gondolná, hogy alapjából újonan készült.— ’S kinek köszönhetni ez évi köz­re áradó ily haladást? Kinek másnak, mint a’megyei és köz jól létre gondos főtisztnek, ’s a’ megye Rendei jól eltalált választásuk­nak, mely szerint szolgabiráknak oly egyé­neket választottak ; kik hivatalos szolgálat­­jog kezdetén is kitüntetik miként hivatalu­kat nem magány - hanem közérdekek elő­mozdítására használván, kitűzött Czélják a’ közbizodalmat kötelességük hasznos folytatá­sával magukévá tenni , ’s így magukat ezen megyében nagy fontosságú szolgabirói hivata­laikban megéresiteni. Hát még a’ hátszegi kerület által a’ vulkányi határszéltől a’ Vas­kapu felé elkezdett’s résziben már be is vég­zett gyönyörű útvonal készítése mily óriási léptekkel halad, mióta ezen Hátszeg vidéke lakosai országos posta útnak javításától fel mentettek! — Megbizonyították ezen vidék lelkes tisztjei, hogy mit megyei közgyűlé­sen innepélyesen felfogadtak ( hogy tudni­illik a’ postaút további javítása terhétől a’ vidéki lakosoknak mentesítések esetében a’ most irt kereskedői útvonalt a’ vidék ere­jén megkészittetik ) hiven kívánták teljesíte­ni. — Ennyi munka mellett is meg e’ me­gyéből Zarándba vezető két Kaján völ­gyein is az illető járásbeli szolgabiró a’ csaknem egészben járhatatlan út javítására munkás kezeket fordított — annyira, hogy ha az elkezdett munkába belé nem fárad , valamint a’ járásbeli lakosoknak kik saját erejeben egy szinte négy mértföldnyi út­vonalt javitanak­ ki, úgy magának is ügyes intézkedéseivel a’ méltó dicséretet bizonyo­san kivívja; ’s addig, mig ezen ú­tvonal a’ már meglévő de kivitelekben bizonytalan tervek szerint művészetileg elkészíttethetnék, is közlekedésnek ennyire lett biztosítását méltányolni, fogják mind szomszéd Zaránd m­egye, mind a­­llunyad megyei azon bir­tokosok, kiknek imporiális helyek Krád és Boitza, ’s kik annál lógva termékeiket oda szokták szállítani, mind pedig a só szálli­­tást Halmágy felé kezelő király­i kamara. De a’ helységből helységbe vezető utak és útszák járhatatlan állapotjok is helyen helyen javító kezekre találtak e’ megyében. Így Dévának azon útszái, melyeken az országos posta útvonal elnyúlik — miután lehetetlenné vált azt egy általános kikövezés nélkül járható állapotban tartani, a’ megyei közönségek által kiköveztettek, mely kikövezés több tekin­tetben ili nem kerülheti ugyan a’ házbirálatot, ’s­ rövid készíttetése módjára,mind hasznalhatá­­sára mind állandóságára nézve sok kitenni valók lennének ; mindazáltal mindenki tudja, hogy a’ kezdőnek mennyi akadályokkal kell küz­deni, mig czéljához csak közelíthet is, és valamely munkát tükélletességre csak fokon­ként és idővel lehet vinni, ’s annál fogva ez úttal ennyiért is köszönet a közjó azon ágában fáradozott egyéneknek, kiknek vál­lalkozásuk zsenge gyümölcse idővel és fo­konként nemesedve köz áldással fogja szor­galmukat jutalmazni. Az útszák kijavítása lévén szóban, nem hagyhatom emlitetlenül Ilye mező városát, melynek köz-útszái ed­dig oly sárosok valának, hogy helyen helyen a’ járás szekérrel és gyalog is merőben le­hetetlen vala, annyira, hogy egyik szom­széd is a’másikhoz csak a’ közkerteken csi­nált réseken juthatott; jelenben pedig a’ városi útszaknak a’ posványból kiemelésük ’s járható állapotba való tételek, úgy a’ posványok által megvesztegetett levegő ár­­talmasságától a’ lakosok megavatásokra nézve közhasznú és idves haladást fejlesztő lépések tétettek, és a’mi érdekesebb, az a’végre kíván­ta­tó munkálatot ’s anyagok meghordását az ilyet szinte negyven számból álló birtokosok és egy­házi nemes családok maguk gyi­leseiben valódi­as gondolkozásuknál fogva önként elvállaltak* é s füst szám szerinti birtokok után és arányában magukra rótták, ’s meghatározták , hogy ma­guk erejükön a’ város útszáit két felől csi­nosan kiárkolják — a’ posványos gödröket feltöltsék, ’s az útszákat kövekkel és po­ronddal megtöltsék, ’s így azokat járható ál­­apotba helyheztessék , még pedig a’ külön­ben is útak készítésével , ’s egyéb magány és közterhekkel elborított adózók mellőzé­­sökkel ’s megkimélésökkel, a mely határo­zat betű szerint teljesedett is némely kisebb birtoku és egyházi nemesek részükről, kik határozatuk teljesedését személyesen végre hajtották, ’s kiket a’ helybeli szolgabiró a’ birtokosi gyűlésben a’ nem teljesítőkre határozott alkotmányi büntetés felvétele i­­ránt becsületes szavával bizonyossá tett; de nem igy történt a’ tehetősebb ’s nagyobb birtoknak részökről , kiknek gazda tisztjeik e’ részben is gazdálkodni kívántak , ’s an­nál fogva az uraik birtokára rovatai szerint esett útvonalt szolgáló embereikre, ’s java­saikra rótták , a’ nélkül , hogy azon mun­kában töltött napjaikat úrbéri tartozásokba vagy tavasokba feltudták volna , miből a’ következett, hogy az ily szolgáló emberek és tavasok érezvén, hogy a’ fennforgó mun­ka tartozásukon felyül való — a’ gazdálko­dó tisztek pedig nem biztatván magokat, hogy a’ kezük alatti szolgáló embereket ’s taxásokat méltó panasz keletkezése nélkül ezen munkára reá szorithatsák — és a’ hely­béli szolgabiró az alkotmányi büntetés fel­hajtásával nem kívánván ezen gazda tisztek­nek alkalmatlankodni — az ily tehetősebb birtokosokra esett mennyiségben , azoknak szolgáló embereik, taxásaik a’ sánczok­at kiás­ták amúgy kelletlenül, és az útszát földdel felhányták ugyan — de rendetlenül és az útsza disztelenitésével, kővel és poronddal pedig jóllehet ezen útszák kiigazítására és tökéletes elkészítésére mult aug. 15-re vala kitűzve, mind ez ideig is meghordva nincsen. Csakugyan midőn több mint fele része az elvállalt közmunkának a’ határozat szerint kész, reméllh­ető, hogy az azzal hátra maradt gazda­tisztek is, uraik erényes vállalkozásukat túlbuzgó gazdálkodásaikkal meg nem hiúsítják, s uraik nem fogják elnézni, hogy a’ kisebb bir­toku nemes atyafiak nagyobb részt nyerjenek a vállalkozások kiviteléből eredő dicséretből, mint maguk; következőleg azon mulikat,melyet a birtokosok az adózó nép megkimélésével ■magukra vállaltak,ugyan a’szerint bévégzendik, a’ mi azon boldog jövendőt ígéri, hogy e­­■sen példának követői egyebütt is lesznek , ’s idővel a’köz érdek gyarapítása nem csak az adózó nép vállait fogja nyomni, hanem föl­des­ uraik is arra segédkezeket nyújtva, ál­dozatot tenni készek lesznek, ’s igy a’ hala­dás eszméje bár ennyi részben is tettel va­­lósittatván, az idves feltételek kivitele ke­vesebb akadályokkal fog küzdeni. Országgyűlési síö­lés. CCLXIII. kerületi ülés, augustus 50- i. Leg­előbb is a’ katonai élelmezés tárgyában ki­küldendő ors­zágos v­álasztmányhoz a’ me­gyék részéről pótlólag választott tagok ne­vei olvastattak­ fel, kik is a’ következők: u. m. a’ dunáninneni kerületből: Olgyai litus Pozsony; a’ dunántúli kerületből: Pizmándi Dénes Homárom; tiszáninneni kerületből: Palóczi László Borsod és a’ tiszántúli ke­rületből : Török­ Gábor Arad megyék követei. Azután az 18­30 beli országgyűlésen alkotott úrbéri tör­vényczikk­ek némely szakaszainak, felvilágositására’s illetőleg bőnitésére készitett törvényjavaslatok hitelesíttettek. Ezen érdekes tárgyak felett újabban majd a’szer­kezet­re’s leg­inkább a­ dolog lény­egére heves és egész ülést kihúzott vitat­kozás keletkezett; a’ múltkori ha­tározaton felyül, mely szerint a’ jobbágynak és mindenkinek az élesztő szabad béhozása és árulása megengedtetik, még az eezet ia hozzá istat latot­t. E léglát pedig 27.szótöbb­séggel 22 ellenében, nemcsak saját szükségére, hanem még kereskedésre is szabadon égethet, mivel a’ többség akképp jön meggyőződve,hogy a’ jobbágy saját házi szükségére megkiván­­tató egy vagy hét-ezer tégla miatt a’ tég­­laégetéshez megkivántató nagy költséget sa­ját kárára meg nem teheti, hanem csak úgy, ha az égetett téglát másnak is szabadon el­adhatja. Ennek ilyképpeni megengedését a’ haza közjava kivánja , hogy a’ szegényebb sorsú lakosok nyomorult kunyhójokat a’sár­tapasz helyett szilárd anyagból minél köny­­nyebben építhessék. Kétszázkilenezedik országos ülés, aug. 50-k a’ RK és RRnél. Tanács­kozás tárgya volt a’bányatörvény könyv irán­ti 4-d, úgy a’ Részek viszszakapcsolása ü­­­gyébeni 3-d izenete a’ BRnek, melyekre a’ kerületi határozatok vitatkozás nélkül hely­­behagyattak. Végre a’ katonaélelmezés tár­gyában a’ megyék részéről pótlólag­os a’ városok által választott tagok névjegyzéke felolvastatván, az izenettel együtt a’föRRhez átküldetni határoztatott. Kétszázkilenezedik országos ülés, aug. 30-k a’ mélt. föRRnél. Tárgy: a’ vámviszonyok. A’ RR izenete ’s felirásb javaslata felolvastatván: a’ felírás első része, hogy t. i. a’ nemzetnek kétségtelen joga van vámviszonyait rendezni , 's hogy az eziránta intézkedés roulaszthatatlan — elfogadtatott. A’ második részére nézve pedig, melyben a’ BA a’ védvámok eszméjét álliták-fel, némi vitatkozás után határozatra azon indítvány emeltetett, melynél fogva az érdeklett felirá­­si javaslatnak ő Felsége ebeibe leendő felter­jesztése, szen észrevétel mellett ajánltatott, hogy a’ védvámrendszerre vonatkozó sorok abból hagyassanak­ ki. E’ meglévőn , az ek­képp elfogadott felirási javaslatban még né­

Next