Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-02-23 / 16. szám

Kolozsvárit* 16. Péntek feltr. 33-ra 1848. MULT ÉS JELEN ERDÉLYI HÍRLAP. Megjelenik e' históriai és politikai erdélyi hírlap minden héten k­éts­.er, kedden es pénteken. Mult és Jelen 's mellek lapja a Hon és Mülfüld és a' Ma­gyar Gyermekibarát (hetenként négy iv) félévi dija O­ h­at rft. ezüstben. — Mult és J­elen ’s melléklapja Hon és Hülleid csak magára (hetenként há­rom iv) helyben félévre 5-öt rf­t. postán & rft. 13 kr. ezüstben. Magyar gyerm­ekbarát csak magára, helyben 1-egy rft. 40 k­r. postán 3-l­ét rft. ezüstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni, különben a­ pénz biztos alkalomtól is beküldhető. — Mindennemű hirdetések közrebocsátásáért a felvétel * egyszeri kiadás dija az 1-so nyomtatott sortól a’ tokig 26 kr. azon túl minden sor 3 három krajczár ezüstben, második és harmadik kiadásért az első dijnak felé­ kell fizetni. — ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Halálozás. Kibédi M­á­t­y­á­s D­é­nezs és Kraszna megye táblabirája, öt napi betegeskedés után élte 60­d évében Szilágy- Somlyón f. február. 12-A csendesen kimúlt. ~Nyugodjanak a’ jámbor férfi porai bé­kével ! — Tordai táncziig­ atom és fényűzés. Törd a febr.­­ 4-k. Folyó hó­nap 12-ke estvéjén tartá tánczvigalmát a’ tordai nőegyesület. Számosan gyűltek abba bé, ’s tán azért is egy részint, hogy díszmunkákat játszodtak­ ki éjfélkor, melye­ket többnyire az egylet tagjai készítették­ 's ajándékoztak e’ szent czél felsegéllésére. So­kan jelentek­ meg a’ környékből is hölgyek és férfiak, kik csak nem oly fényesek va­lának, mint a’ „Honderű“ divatképei: fejér, rózsaszín atlacz köntöseiket rózsabokréták ,a más tavaszt varázsló virágok tarkázták. Miért panaszolunk hát mindég honunk sze­génységéről lapjainkban ? hiszen az ilyen a­­lakú, mint hiszszük honunkban több táncz­­vigalmak megczáfolói minden siránkozása­inkról ; de tán azt mondja az érdemes ol­vasó, hogy nzegyesület tánczvigalmának nem lehet más­ szinűnek lenni — legyen úgy,—, de mi másképpen vélekedünk. Minden ma­gyar társulatban a’ nemzetiség kifejlődését kell főczélul venni, a’ hon boldogságát kell előmozdítani, már pedig ellenkezőleg cse­lek­szünk, ha külföldi mivekért, kelmékért adjuk­ ki kevés pénzünket. Kicsiny honunk is termeszt elég szép köntösnek valót, csak mi igyekezzünk azok feldolgozására mester­ségeket tanulni, ’s ha nagy költséggel kell hozzá férni, alapítsanak szép hölgyeink an­nak kieszközlésére több társulatokat. Székely egyházi közgyűlés. Második közlés.-------Restauratio és egyházi képviselet, életbe léptet­ve a’ Bikán belöli ev. ref. egyházi közönség uj szerkezetében. — Egy nevezetes és szeretném hinni, sok tekintet­ben korszakot alkotó egyházi gyűlésnek si­etek vázlatát, sőt árnyéklataiban is élethiy rajzát adni az olvasó közönség ek­be, mint a’ mely kivált jelenleg és közöttünk, — nem Csak székely földünket értem, nem lehet min­den közérdek nélküli, és figyelmet igényel. Januar. 25-k , és igy male vel bono omine történetesen éppen Pál fordulása napján tar­tatott S­e­p­s­i­s­z­e­n­t­g­y­ö­r­g­y­ö­n a’ Rihán belöli ev. ref. négy egyesült egyházvidék és egységhivő esperesség közönségi gyülé-­­­e, ideiglenes elnök n. t. Bong István úr elnöklete alatt, mint m­ár régótai közszokás, nyilt ajtóknál. A­ gyűlés főtárgya volt ren­des közönségi elnök, jegyző, közi­­gazgató, levél- és pénztárnok vá­lasztása, ’s ezeknek és az egy­házi vidékeik­től választott uj közönségi ülnökök­nek meghűtlése és béigtatása. Ez innepé­­lyes tény a’ nagy hó és hideg daczára is, mint méltán várni lehetett, igen szép szám­mal gyüjté­ bé a’ lelkészi kart a’ választó és igtató gyűléssé, kiknek koszorújában látha­tók valának az egységhivö (unitárius) atya­fiak rég nem látott és most annyival ked­vesebben fogadott követei is. Nagy örömünk­re szolgált közönségi felvigyázó főgondnok mélt. Gyárfás Miklós urat is e’ neveze­tes népes gyűlésen tisztelhetni, ily kemény téli időben is, kinek egyházi ügyeinkbeni mindenkori lelkes részvétéért és bölcs ta­nácsaiért sok hálával köteles egy­házi közön­ségünk, valamint orbai algondnok teh. C­z­i­r­­jék Zsigmond urat is. Tudni kell a’ nyá­jas olvasónak, hogy a’ székely papság, mint a’ hírlapokban már régóta hirelteték, a’ re­formok küszöbén áll, nemcsak hanem azok­nak előteremébe, előcsarnokába bé is lépett. Mielőtt a’ kézdi elhiresült, de fájdalom­ el is szerencsétlenült, bár sok tekintetben gya­núsított, de minden esetre tiszta ezélzatu esperesi és kivált hires neves jegyzői válasz­tás megesett, már az előtt jóval a’ négy e­­gyesült egyházvidékek közönségi gyűlése közakarattal restauratiot és a’ régi jó alapo­kon nyugvó, de jobbított, a’ kor kivonatai­­nak lehetőségig megfelelő, és igy képvi­seleti szerkezetet határozott. E’ vég­re egy válogatott egyénekből álló biztossá­got nevezett e’ czélra korszerű és czélirá­­nyos tervet adandót. A’ kiszemelt biztosság üdves eredménynyel járt­ el megbízatásában; a’ terv, biztossági jegyző­­. Pap István úr tollából, az egyházvidékekkel közöltetett és meghányatott, nemcsak, hanem a’ köz­ponti biztosság munkálata is bévétetett, 's az ügy egy év alatt oda ért, hogy a’ mult évben előbb Zabolán sept. 12-k, ’s utóbb Sepsiszentgyörgyön oct. 5-k tartott rende­ző közönségi gyűléseken a’ főelvek és alapszabályok megállitatván, közgyűlési­­leg meghatároztatott: „Hogy az egyházi kö­zönség czélszerűnek vélt szerkezetében, ré­gebbi gyakorlat szerint is, a’ képviselet vétetvén alapul, légyenek ennek, jövendőre hittel köteles tagjai, az egyházvidékek ren­des esperesei és jegyzői,­­ ’s vidékenként a’ részletes zsinatokon három évre válasz­tott négy négy rendes közönségi ülnökök, mint egyházvidékeik képviselői, úgy a’ com­­munitás fögondnoka és a’ vidéki algondnokok, kik mindnyájan egyenlő döntő szózattal bír­janak. Ezen rendes tagokon kívül helyök lé­szen ugyan a’ közönségi gyűléseken minden illető több pap atyafiaknak és világiaknak is, de csak tanácslói szózattal. Ugyan ezen jog értetvén a’ kiváltságot érdeklő tárgyakban az egységhivő atyafiakra nézve is.“--------A’ communitas rendes elnöke, jegyzője, levél- és pénztárnoka választásukra nézve is az elv és mód is meghatároztatott vala ezekben: — „Ámbár a’ hivatalnokok átalánosan szabad választása volna minden szabad testületnek védbástyája, ’s mint ilyen, ez lehetne min­den idves eredményű intézeteinek, és igy a’ józan elöhaladásnak is egyedüli biztos for­rása , mindazáltal, mivel a’ természet rend­je szerint minden dolognak meg vagynak a’ maga stádiumai, az eddigi gyakorlat nyomán választassák az elnök most még a’ négy év. ref. esperesek közül szabadon titkos szava­zattal a’ communitas rendes tagjai által, á­­talános többséggel három évre. A’ jegyző, közigazgató, pénz- és levéltárnok pedig vá­lasztassanak minden megszorítás nélkül tit­kos szavazattal szabadon a’ communitas rendes papi tagjaiból, hasonlóan három év­re. Az ülnökök ugyan ezen elv szerint választassanak egyházvidékeik részletes zsi­natain annak rendes tagjai által k­é­p- V­i­s­e­ll­­­k é­p­p­e­n ‘) három évre.“ — Ez elfogadott elvek és meghatározott alapsza­bályok nyomán meghatároztatott vala a’ mult évi October 5-k. az is , „hogy ideiglenes el­nök atyánkfia ezen elveket és szabályokat a’ maga utján köröztetvén , hivatalosan szó­lítsa­ fel a’ m. felvigyázó fögondnok urat, a’ t. algondnok urakat, az egyesült négy év. ref. egyházvidékeket, valamint ez egység hivő atyafiakat is, hogy vidékenként a’ ren­des esperes és jegyző urak mellé négy négy közönségi ülnökeiket megválasztván, azokat e’ jelen gyűlésre utasítással ellátva küldjék­­el, hogy a' szabályok értelmében a’ közön­*) Képviselet, — és minden árvon képvi­selet! Ez anyaszentegyházunk sürgető teen­dői köztt a’ legelső. Örvendünk azért, és szi­vünk mélyéből idvezeljük az egyházi közönség e’ szent czélra tett legelső lépését. Helyesel­jük azt is, hogy a’ vidéki esperesek és jegy­zők minden választás nélkül rendes közönségi tagoknak elismertettek. Ugyan­is igénytelen nézetünk szerint csak az az út lehetett legbiz­tosabb arra , hogy anyaszentegyházunk jelen­legi állása által sokképpen viszonyított körül­ményei köztt egyházi közönségünknek, e’ mostani restauratio és képviselet életbe lép­jen, békés úton t. i. törvényszerűleg és úgy, hogy erre mint alapra idővel józan haladás kí­vánta reformok épü­lethessenek. Az elnökv­álasz­­tásnak szükségesképpen korlátoltnak kellett lenni, mindenek felett azért, nehogy rendes vidéki esperes,­­ nemesperes közönségi elnök alá essék; a’ mi jelen állásunkban, minden e­­setre rendbonyolodást okozandott volna. Azon­ban biztosan remélhető , hogy négy esperes között, kor s egyébb lehető gyengeség daczá­ra is — mindég leend egyén, ki közbizalmat nyerjen, és elnökséget méltán érdemeljen. — Itt eszmetársulatnál fogva eszünkbe jut, hogy a’ communitas rendezéséhez valami hasonlósze­­rűt lehetne, sőt kellene tenni a‘ zsinaton is. A’ hivatalnokokon kv­ívül lehetnének ennek tag­jai az egyházvidékeknek két két képviselő kö­vetei. Vagy ha ezeknek tartási költsége ijeszt, adja­ viszsza a’ anyaszentegyház és a’ zsinat a’ tractusoknak az örökösödés jövendökei el­törlésével az esperes és jegyző szabad válasz­tását, és akkor minden renden leend. Ennek utóbb is csakugyan meg kell lenni; 's hitem szerint a' két képviselő követküldés­e’ szent czél elérését is nagyon siettetné. Egyébiránt mind­ez csak egyéni igénytelen vélemény. Ava­­tottabbak szóljanak hozzá , tanácsoljanak és ha lehet tegyenek jobbat. — K. I.

Next