Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-09-27 / 78. szám

Kolozsvárit.7S.Fenlek scil l. S'S'-m li int Figyelmeztet­és- nd­ob. 1-töl kezdve , rlt. 40 litl'dtl ezüstben fertály-évi előfizetést elfogadunk. Ii itl.i­ija a Hton én Itiilföl­i és h' lléldlajjjd Eänlyi es Miiítöhi csak magara (hi l­uk'. nt ha Megjelenik e’ históriai és politikai erdélyi lirlap minden heten kétszer K e a a e n és pénteken, .tinit es Jelt ír y»r­er ver allelt l»a.rát (hetenként négy iv) félévi dija O-Iliit rft- ezilstben .­­ .tinit és Jelen s me­lléklaj rom iv.) helyben félévre .»-öt rft. postán ö rft. 12 str. ezüstben. Magyar solyemekharát csak magára helyben 1-egy rft. 1« Kr. postán 1-Vet­elt ezüstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni; különben a' pénz biztos alkalomtól is beküldhető. — Midennémü hirdetések közrebocsátásáért a’ felvétel a egyszeri kiadás dija az 1 so nyomtatott sortól a’ tokig 20 kr. azon túl minden sor 3­ három líraiczár ezüstben, második és harmadik kiadásért az első dijnak fele kell fizetni. ERDÉLY­ES MAGYARORSZÁG. SCIEferezések. A’ kolozsvári kir. lyceumban eddig a’ természettan érdemes és fáradhatatlan közoktatója a hegyes is­kolai szerzetből tisztelendő­­. Hoffmann Ignácz úr philosophia tudora, a’ vallás tu­domány h. r. tanárává 's egyszersmind a’ kir. lyceum k­önyvtárnokává kineveztetvén, helyébe a’ természettan közoktatójá­vá a' ke­gyes iskolai szerzésb­ől tisztelendő Koretz Lőrinci úr, eddig Szegeden mathesist ta­­nitó professor neveztetett. Kolozsvárt íráss­«fok. Folyó September 17-­én a’ városi börtönben is ír­ta József nevű külvárosi legény, ki ezelőtt egy évvel gazdáját és jóltévöjét kormány­­széki érdemes titoknok ’s levélkiadóhivatal igazgatója . S. urat gyalázatosan meglop­ta, az ellene indított büntető kereset kime­netelét nem várván­ meg, szorosan megfacsart nyakkeszkenőjével , mibe akasztotta a’ ke­zén lévő lánczot, magát megfojtotta.­­ — Azelőtt két nappal egy szegény napszámos a’ Szamosba ugrott, de kifogták, ’s midőn kérdezték tőle, miért akarta magát elvesz­teni? úgy látszott mintha kissé zavarodva lenne, mert többször ismétlé , hogy miért nem hagynak neki békét. —• — Ugyaz nap sept. 17-n egy szolgáló-leány hasonlólag a’ Szamosba ugrott. Husért mindég a’ szentpé­­teri külvárosi mészárszékbe járván, mivel többnyire későn ment haza, mérges és nyel­­ves aszszonya Sz­e­né nevű csizmadiáné ö­­rökké szidta , mocskolta , sőt verte is, ’s az irt napon mint látszik a­ leány akaratján kivű­l újra sokáig oda maradván, mivel ha­mis aszszonyától előre félt, a’ mészárszék­ből nem haza de egyenesen a’ vizh­ez ment, ’s abba belé szökött, csakugyan a’ mészáros le­gények szándékát észrevévén utána ered­tek és kifogták. Nem ártott volna nyelves aszszonyát is kissé a’ vízbe mártani , hogy oktalan indulatra hülepedjék, ’s tanulja­ meg a’ cseléddel emberileg bánni. — — Folyó­s­­ap közepén a’ feleki úton több utasok­nak, kik éjjel érkeztek városunkba párna­­zsákjokat vagy más podgyászukat levágták; így jelesen gr. LAh. János úrnak, ki sok drá­ga fejérnémüjét elveszté, továbbá Cz. gyer­­tyamártónak közel egy mázsa gyertyabél­­gyapottját, ’s mások is még hasonló kárt szen­vedtek. E’ rablások cselekvői nem mások valának mint azon szász-fen­esi czigányok, sök a közelebb mult télen gondos és sze­mes rendőrségünk daczára, városunkban he­teken keresztül majd minden éjjel házakat vertek­ fel, sőtt különböző tolvajságot követ­tek-el, s átaljában nem kis rémülést okoz­tak vala, mint ezekről t. cz. olvasóinkat an­nak idejében értesítettük. A’ nevezett derék madarak a’ börtönből nem rég szabadulván­­ki, a' várost nem merték újra rablásuk né­­zőhelyévé választani, s azért kerekedtek­ ki a’ felein útra, hogy a bejövök és terheiktől megszabadítsák, könnyebbé tegyék. Váro­sunk érdemes és gondos főbirájának sike­rült a’ gonosztévéket annyiban kipuhatolni, hogy a’ gyertyabél gyapott a’ nevezett czi­­gányoknál megtalál­tatott, kiknek ide a me­gyei tisztség segítségével behozatalára a lé­pések megtétettek. Mennyivel jobb a’ falusi rendőrség az oly méltatlanul vadolt és rá­galmazott városinál , azon kicsi környulatlal bizonyítja , miszerint állítólag egy megyei tisztviselőnél letéve találtatott­ meg a’ czigá­­nyoktól ellopott gyapott, hihetőleg azon di­­cséretes szándékból, hogy ott azon más por­tékája teljes bátorságban lehessen, ’s bizto­san megőrizve. . . Az ily lelkiismeretes fel­­ügyelés, és kötelességbeli túlbuzgóság meg­érdemelte volna, hogy a’ közelebbről lefolyt megyei közgyűlésen azon hiv tisztviselő ne­ve méltó dicsérettel emlittessék-m­eg. ilállt nyiltván­itás. Ns Kolozs megye Hívei most tartott közgyülésökön nemzeti színész Cz­él es tin folyamodása következéséül , hogy a’ jövő téli színházi e­­lőadásokra a’ ns megye egy páholy hat hó­napi bérlete felől biztosítsa a’ társaságot, az egy begyült KK és UH nem csak az érintett hat hónapi bérletet a’ megye díszes nevére elvállalák és azt fizetni ígérték , de azon páholyt viszszaengedték a’ nemzeti színész­­társaság hasznalatára , sőt atyai gondosságu­kat m­ég többre is terjesztették, mert felszólitni határozak minden magyar és székely tör­vényhatóságokat valamint városokat az emlí­tett nemes példa méltánylására és követé­sére, mely hazafi szép tettért, a’ nemzeti színészet lelkes pártolásáért fennem­litett Czélestin Kolozs megye Rvei iránt a’ két Magyarhon színe előtt innepélyes hálá­ját nyilvánítja. v­j­ánfy iís/jír I*. H­enter László er­délyi törv. kir. táblai rendes biró Henter János jel­es tulajdonokkal és sok ismeretek­kel b­iró s szép reményre jogosító nagyobb fia, élte 2­1-dik évében, midőn már a’ neve­zett kir. táblán közmegvizsgáltatást kiáltani, ’s igy a’ haza szolgálatjára magát egészen elkészitni akarná; öt héti súlyosabb beteg­sége következéséül Fiatfalván f. sept. 7-n szülei, testvérei s jó barátjai keserű fájdal­mára meghalt. Egy k­ics­i innepely. Miriszló, sept. 22-k. Mai napon tartalék az idevaló új templomnak, mely legnagyobb, részint a’nagy­­enyedi ref. főoskolának, mint helységünk egyedüli birtokosának , költségén építtetett, felszentelése innepe. A’ felszentelési beszé­det tartotta főtiszt. Bodola Sámuel úr, az erdélyi rét. egyház föjegyezje , egyszerűen, de értelmesen, és egyszersmind szivrehatólag értekezvén bölcs Salamonnak ama szavairól : Tégedet az egek és egeknek egei­bé nem foghatnak, mennyivel inkább ezen ház, melyet én építettem, és beszédének első részében előadta, mik le­gyenek egy keresztény templomnak valósá­gos ékességei, a másikban pedig megmu­tatta, miképpen lehet egy templomot fel­­szentelni. Az isteni tisztelet alatt az irt fő­iskola nevendékeinek zene- és énekkara, vá­logatott darabjaival, emelte a’ nagy szám­mal egybesereglett hallgatók buzgóságát. A’ szent innnepély bevégződése után , zöld ág­ból készített szín alatt, száz személyre te­rhelt asztal várta ezen vendégeket, kik mind az egyházi, mind a’ világi karból, hivata­losok valának. Az ebéd arrát, melynek adá­sát n.enyedi fogadós, Biasini Domokos, .300 azaz: háromszáz váltó forintért, kenyéren és boron kívül , magára vállalta vala , egészen a’ főoskola fizette. Ez alatt főtiszt, püspök Antal János úr, felséges.Uralkodónknak, in­nek bölcs kormánya alatt a’ felszentelt új templom épült, hoszszas életéért és a’ fel­séges ausztriai háznak örök időkig tartandó uralkodásáért, halapoharat emelt, miután több jelen volt érdemes vendégekért is vi­dám poharak ürittettek. aiel^vel ró*viel k$%liS. Ns Al­só fejér megyének jövő October 3-a köz­gyűlése fog tartatni. Ka‘«i&ziig)megye k^zgyiaBese-E’ ns megye RRoek f. évi September 12 . ’s azt követett napokon S 2 l J a g y-S o m 1 y a n csász. kir. kamarás és főispáni helytartó mél­­tóságos R­á­t­f­a­y K­r­i­s­t­ó­f úr elnöksége a­­latt tartott közgyűlésen tisztelt O­miga — gyűlést kinyitó beszédében kiemelé — mi­szerint jelen közgyűlésnek egyik főtárgya , a’ új magyarhoni tek. királyi tábla a’ Re­szelt viszszacsatlására nézve, ezen nj me­gye ellen hozott elmarasztaló ítéletének vég­rehajtása feletti tanácskozás leend , az idő­közben érkezett fökormányszéki rendeletek felolvasását tűzvén­ ki, a’ mikor 1-et is Ol­vastunk a’ kir. főkormányszéknek ez évi jú­lius 15-től kelt G(128 számú r­end­elet­e, m­ely­ben megiratik ő Felségének a’ hely hatósá­gi tisztújitások tárgyában múlt évi április 22-től kelt udv. kegyelmes leirata, mely sze­rint, a’ tisztú­jitásokra nézve az 1701-beli 12-d törvényezikk kelése óta 1752-d évig háborítatlanul gyakorlott szokást minden részleteiben megtartatni parancsolta, a kir. főkorm­ányszék által minden törvény hatósá­goknak tudtára adatott. Az ellen némely törvényhatóságok felírásokat tettek, melyek­ben a’ tisztelt rendelet alóli felmentetésöket vagy pedig a’fennforgó nehézségek elenyész­­tetése végett rendkívüli országgyűlést eszkö­zöltetni kértek. A kir. főkormányszék ezen felírásokat legfelsőbb helyre felterjesztvén, ő Felsége közelebb mult junius 15-ről kelt leiratában kedvetlenségét méltóztatott kije­lenteni, hogy fennebbi kegyelmes rendelő se mindenütt teljesedésbe nem vétetett, ú­­jabban kötelességévé parancsolta tétetni min­den törvényhatóságoknak, hogy magukat a’ 78

Next