Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-11-25 / 94. szám

g­ islyánnak, tiszteletet érdemlő édes atyja fiuk. 1. —Novemb. 13-iki közgyűlésünk van határoz­va, minő sikerrel ’s közjóra három­fasuló ha­­szonnal, annak idejében értesitendem a’ I. ez. közönséget. — Még szeretnék bizonyos sír­boltról, mely a’ Jelem­álma templom közelé­ben ősz kezdetén épült, emlitést tenni, de hab­ojok a’ halottakat csendesen pihenni, mert tán az élek kedélyét is félingerelnék, ü Hegyei rövid ko­rcsek. és Középszolnok megyének nov. 10-n és következő két napjain tartott közgyűlésén a­ kir. .kormányszéki rendeletek tárgyaltatása u­tán­i felvételeit h. Wesselényi Miklós ezél-­es korszerű indítványa, hogy a köznép iszákos* sága tekintetéből a* korcsm­árosoknak bün­tetés alatt tiltassék­ meg az italnak hitelben­­adása , valamint a­ gabonapálinka - főzés is a’ jövő aratásig tiltassék-bé. Az indit­vány e­ső ágára nézve határozatta lelt, kihirdet­ni, hogy hitelben italt adó koresmárusok politikai úton segedelmet kapni nem lóg­nak, a’ gabonapálinka - förés betiltása iránt pedig a’ királyi kormányszék megkéretett. — Nemes Kraszn’a megyének folyó nov. 13-a­ e' következő két napon tartott, közgyű­lésén előbb k. kormányszéki rendeletek tár­gyaltattak, azután különböző törvényhatósá­gok levelei vetet­tek­ fel, melyek közzül egy alkalmat adott a’ kóborló czigányok és idegen zsidókra nézve egy kinevezett biztosság vé­lekedése nyomán némely rendszabályokat ál­litni­ meg.------és Doboka megyének nov. 7-n ’s következő két napon tartott közgyűlé­sében k­ét szolgáél­t­ó i­n­d­ít­v­á­n­y­a k­ö­­vetkezéséül, azon figyelmét érdemlő ha­tározat hozatott, hogy a’ köznéptől a’ fe­g­y­verek szedessen­e­k-el, a minek t­eljesitése a' tisztségre bízatott Minő aggo­dalom szülte ez óvási rendszabályt ? Helsesfcoín­oU ítu*s­yc cíviic­iKTCdCS­UíiT.gyiiScsC. *) (Folytatás L. S9 -k számunkat.) A’ gyűlés második és har­madik napján octob. 22- és 23-án a’ követ­kező érdekesebb tárgyak vétettek­ elő.­­— fab­­labiró T—­ által indítványoztatott, miszerint nagyon czélszerű­ lenne, ha az elnök, meg­nyitó-beszédében a' megye statistikai állásá­ról a’ közgyűlésen tudósítást tenne. Erre a’ mélt. gr. főispán úr tisztelettel megkéretni ha­­tároztatott. — Nemes Doboka vármegye R­ei, az innen intézett felszólít­ás következtében meg­­írják, hogy az ezen nj megye keblében ala­pult tűzkármentő társulattal egyesülni kíván­nak, szabályaikat elfogadják, ha a­ követke­zendő pontok megváltoztattatnának: 1) Ne várassák 200.000 f forintig való biztosítás. 2) A* zár alá tett elkölthető vagyonok, vala­mint az élőállatok ne legyenek biztosíthatók. 3) Kölcsönös terek­ viselésre nem lévén egyen­lő arány, a’ városok ne vétessenek­ bé a’ tár­sulatba.­­ A’ kárpótlás beszedésére harmincz nap nem lévén elegendő, az három hónapra halasztassék. 5) .A vidéki biztosság a’ közép­ponti bizottmány által hozzá beirt mennyisé­get a’ szolgabirák által 15 nap alatt felsze­detni köteles légyen, ’s a’ vonakodó, költség­­megtérítés mellett büntetés alá is jöjjön. 6) A’ társulati pénztárnok fizetése azon megyé­ben csak a* bégyülendő öszveghez arányosit­­tassék. Értesitnek egyszersmind, hogy a­ szük­séges intézkedést az egyesülhetésre nézve meg­tették. Határozat : Az adatik a­ tizkármentő társulat középponti bizottmányának, lehető ész­revételei megtétele végett. — Pártoltatok, ne­mes Marossék R­einek azon indítványa, hogy senki is apai vagy gondnoki hatalom alatt lé­vő ifjaknak pénzt kölcsönözni fennálló törvé­nyek értelmében ne merészeljen. — Kolozs vhegy­e RUei, megyéje területe földabroszát a­­zoti kéréssel küldik­ meg, hogy mi is hason­lót kés/,illet­vén, küldjünk­­viszsza. A* megye mérnökei leli/.elii­atlak hasonló l’öldabros/. ké­ szí lesere.­­ és Hornod megye RRei, Miskol­cson a helybeli színházul a szerencsétlen tűzveszély elham­vaszt ván, annak újonnan le­endő felépítise fie e’ megyét buzgó segélye­­/.(‘sre felszólítok. A’ járásbeli szolgabirák ál­tal köröztetni határoztatott 's a’ bégyülendö ősz veget pénztárnokaink kezükhöz venni ’s a' begyí­lt pénzmennyiségről hiteles számadást beadni megb­irealtak. — Ns Kraszna megye Rács, a pest-debreczeni vasúttal való stasz­­nos egybekött­etés nézet éhül, ezen ns megye részéroli útvonalt m­egcsináltatni kéri. Me­­gyénk RRci erre nézve már rendelkezvén, tudásul vésetett. — Olvastatott megyénk fia külföldi tanulásából haza érkezett sebész Te­­legdi Zsigmond kérelme, melyben sebészi ok­levelet s gyakorlati bizonyít­ványait bemutat­ván, kihir­dettetni kéri, a’ BB figyelmébe ’s pártfogásába magát ajánlja. Felolvasta I­ván, ki­­h­irdenetett. — Ezek után a’ kérelmek meg­vizsgálására , valamint a’ táblabirákká lenni kívánok kikérdezésére is, gyakorlat szerint bizottmány neveztetett­ ki. —Táblabiró idősb Rácz István, említésbe hozván, hogy a köze­led*) országgyűlés leendő tárgyai előleges meg­vitatásai­t, midőn a’ többek között — tulajdon szavaival élve — „az urbér tudása fájának ke­serű gyümölcsébe is belé kell harapni“ *) bi­­zottmány neveztessék­ ki. A’ megye RRei a* két főbíró elnöklete alatt a* megyei tisztség ’s generális­ szék biráit ’s több tagokat oly u­­tasitással nevezi­ ki biztosoknak, hogy a’ me­gyei tisztség útján az illető tárgyakat kezük­be/­ vevőn, munkatul jókat ,s közgyűléshez ad­ják bé. Vege lövet­­ezik.) JTBiíró anljoani megyei Kö/jé­sel­. Pes­t megye évnegyedes közgyűlése novembe­r 1-n kezdetekt-m­eg, melyről addig is mig terjedelmesen tudósithatnék l. ez. olvasóinkat, megemlítjük mint legfőbb tár­gyát e* közgyűlésnek a’ t. bíró K. L. azon indítványát, mely szerint Fiuméhoz lett kö­zelebbi útjában Horvátországon tapasztalt ked­vetlen körülményeket élénk színekkel festvén, megemlítő , hogy Horvátországban egy olyan a’ kormány által conservativ pártnak nézett rés/, van, amely inkább a’ Cispiumi tenger, mint Mécs felé bú/­,­­s Zágrábban a/, orosz propaganda ügynökei ütötték­ fel sátorukat; iitihez késittest ezekben nagy sérelmet látván, X) felségéhez felírást, s hogy az valósággal ő Felségéhez el is juthasson, Pécsbe járuló küldöttség nevezését indítványozó. Továbbá az­ alkotmány megrontására c/.és/.a bizo­­­nyos törekvésekről is szólván, a' helytartó­tanácshoz köszönő felírást, a­ megyékhez pe­dig körlevelet küldeni kívánt. A‘ mi élénk vitatkozás után el is fogadtatott. N­­o­r­v­á­t­h - T­ó­t­o­r­s­z­ág, Halmát­z­i­a o­r­s­z­á­g- vagy t­a­r­t­o­m­á­n­y­i­­ g­y­ű­l­é­s­e. (Folytatás.'­ 10) Mindenkinek szabadságában áll véleményét a’ tartományi gyűlésben nem csak deák nyelven, mely ezután ez­ országok diplomatikai nyelvének fog tekintetni, előter­jeszteni, hanem ezen országokban divatozó hazai nyelven is, csakhogy Hiedelemmel 's a” hely szentségének ’s e’ testület méltóságá­nak illő tekintetbe vételével.— II. A­ tarto­mányi gyűlésre meghívottak , szabad kíséret­tel (salvo conducto) bírnak.( 12) Annak naegtudásár­a , valyon a’ bánlevél által meghí­vottak valójában megjelentek-é, a' meghívot­tak s megjelentek névsorának átnézete leend szükséges, mely czélból az elnök mindjárt a’ gyűlés elején egy küldöttséget nevezend­­ki , mely jelentését még ugyanazon tartomá­nyi gyűlés folyamában béadandja. (E’ három pont változatlanul elfogadtatott.).— 13) Ha a’ fen­ne­bbi czélra kiküldött küldöttség jelen­téséből kitűnnék, hogy a' meghívottak koz­­zul valaki, az elnök felmentése nélkül, meg mm jelent, úgy az a’ Illik rész 3­k czik­­kében meghatói ezett birságnak alája vette­­tendik , kivéve mindazonáltal a' morális tes­tületeket hatós­ágokat , melyeknek kötelessé­güket­­ viszszavezetésök , az elnökség ’s tar­tományi gyűlésre megjelent RR tisztéhez tar­tozik.— E’ pontnál több oldalról a­ bírságot illető­leg az őszi egriek világos meghatározása követehtetett; némelyek 100 ezüst forintot in­­ditványoztak, ez mások előtt kevésnek lát­szott, minthogy egy mágnásnak , ki megje­lenni nem akar, ezen öszveget kifizetni könny­­nyís dolog lenne. — Végre megegyeztek , hogy a’ már fennebb említett törvény­rei hi­vatkozás helyett, mindenki, mindannyiszor a* mennyiszer meg nem jelenik, ICO pengő főt int bündijjal sujtessék. Több szónok azt kéi elelé, hogy ezen birság a’ morális te­stű­- retekre is t­erjesz­t­essék­­ k­i, ha azok képvise­­löket küldeni vonakodnának; a’ többi kö­zött K. gróf az 1624 , 16­19, 1650 és 1699 évi határozatokra hivatkozván, azt óhajtaná, hogy a’ szokásban lévő bírságok megtartas­sanak­­s a' fennebbi pontban világosan kité­­tessenek. — Körös megye követe mindazáltal e‘ határozatot méltányosnak nem tartja, mint­hogy ezen birság a’ megyék részéről a’ házi pénztárból fog fizettetni ’s általa csak az ár­tatlan adózónép fog terheltetni.— O. M. volt országgyűlést követ a’ többi közti a’ kérdé­ses határozatot gyakorlatilag nem használha­tónak mondá; mert ha már a’ hatóságok szá­mára birság határoztatik, úgy világos rende­let létezik 1548-k évről, melyben ezen eset­re 200 nehéz már­ka határoztatok; azonban minden határozat megalapításánál, szónok né­zete szerint, a’ kivihetőség lehetőségének módját nem kell szem elöl téveszteni; ilves törvények hogyan hajlattak­ végre, látni lehe­tett a’ magyar országgyűlésen, hol az or­szággyűlésre meghívótt ’s meg nem jelent egybekapcsolandó erdélyi részek szintúgy bír­ságra ítéltettek; de midőn végrehajtásra ke­­rű­lt a’ dolog, akkor egész megyék e 11 e 111 ál­lót l­a­k. Szónok azt inditványozá, hogy a­’ gya­korlat továbbra is követlessék, mi­ jelenleg Zágráb megyénél alkaltiranlak­k.,ráz az­...­My e~­setben irattassék­ fél legfelsőbb­ helyre; Ir­o.t bi­zonyára a’ törvények tisztelete, azonnal ■ esz­közöltetni fog. — Azonban a' többség abban *) F. közgyűlés végét tisztelt levelezőnknek hivatalos elfoglaltatása miatt csak most kap­­hattuk­ meg. Szerk. *) Belé kell liz abba harapni a’ tisztelt tábla­­biró úr engedelmével ,— mert eljött az ide­je; de hogy keserű és gyomorémelyitő ne légyen , annak az az orvossága, hogy a’ haza szükségeire ’s az igazságosságra, ügyelni kell mind a’ törvényhozásnak, mind a’ nemesség­nek, mert jobb önként engedni, mint süke­­retlenű­l vonakodni. Hogy hazánkban a’ föld né­­pének áll­apot­­­a jobb és igazságosabb lábra tétessék, mint jelenleg van,— ez atyai kor­mányunk akaratja, az idő halaszthatatlan kí­vánsága , ’s mindennek legyen conservativ vagy ellenzéki párt embere— meggyőződése, ha igazságosan tud gondolkozni, valamint, felemelkedni azon igazságra, hogy Erdély felvirágzása és jóléte a’ föld népe jobb sor­sával sőt a’ nemesség érdekével is szorosan öszvefügg.— A’ világon egyszer másszor sok tarka fordulás történt, ’s bizony, bizony még az is furcsa lenne, ha némelyek az erdélyi megyék közzül , melyek a’ kormány ellen ugyan liberálisok valának , most a’ f­ö­l­d n­é­­pére nézve az áldott stabilitás rendszeré­vel tartanának. Ki tudja, nem érjük­­ meg azt, hogy utasításba adassék, életbe léptet­ni azon gyönyörű approbátális törvényt lóso­ból, mely azt rendeli, hogy ..paraszt embereknek és béres szolgáknak posztó ruhát, nadrágot czizmát, duplás forintos süveget és gyolcs­inget viselni nem szabad?“*— Ovidius-ként a világon semmi sincs lehetetlen. Sze r k 558 191 et *r y a r t \i \I ›¡ s t ii i hr!‹ ;i g It ihr iiI$l$. A’ magyar tudós társaság, lek. fest vár­megye nagyobb teremében, nov. 23-n, déle­lőtt 10 órakor tartja 1­4-k közülését, melyen minden rendbelit hazafiul tisztelettel és in­dulattal lát. — Magyar köntösben megjele­nőknek a’ terem áll nyitva, másoknak a’ kar­zat, hol aszszonyságok számár­a külön hely leszen. P. II.

Next