Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-14 / 13. szám

vár ura elhunyta után Vajda­lmnyadot nem s/állá­ meg. Dévai. S 3. ik s / V­a­ros I iá A s/.vite tavasz szép képét viselő husáng m­­­iám ideje felír. 1-n itt is lesr.I­­a, ns nitei uralatokkal teli városunkban is, de laji­alom, nem úgy mint gondolám­ vala. S/cp' asmoi lám r.^ t eremünk az egylet teljetségét­ez képpest, a i \ Len természeteszín­ azt lemhez szokott, s iD* n , Ivall. il\ alkalommal megkívánó un-remi kedvéért csinosan ki volt díszítve, mert a'nem­­­rís szín mindent diszitett; de fájdalom csak a’ nemzeti lm­érzet hijánzolt a’ dús kehiek­ben ’s szerencse még is, hogy csak a' potior nobilis­ éknél.— A’ tánczok jól voltak rendez­ve. V keringő kezdésével a’ német ízlésű Szászvárosnak megadatai­ a’ becsület s tisz­tesség. V nemzeti körtánc/­nak pedig a’ kö­zép-idő, annál lógva majd a’ legjobb 's legal­kalmasabb volt kijeive, a' mikor már a’ tán­­ezos belé van melegedve a tanezba s még sincsen elfáradva , ennélfogva egész örömmel várom a’ körlánc­, idejét, hogy lát­hassam ked­ves nemzetemnek megsimúlt nyelve ’s szoká­sai után kisimított tanez­at is.— De fájdalom az úri hölgyek noblesse­, kik megkülönböz­tetett helyi­ezl­elésüknél lógva nemzeti tán­­czukb­ak becset eszközölh­ettek volna, (mint v/A a* lelkesb magas!) magyarhoni hölgyek eszközölték is lepit­­tyesztett, duzzadt ajakkal, mintha mind meg annyi angol, franczia, spanyol és Isten tudja miféle damák lettek volna, ülő­helyeikre telepedének és asilozának. A’ szép kör muzsikáját szinte félbe kell vala hagyni; de becsület és köszönet, a’más rokon nemzetű­­eknek ’s némely jó gondolkozása, a’ közép ne­mesi rendből származott tekintetes­ magya­roknak kik a’ magyar nemzet iránt való szi­ves vonsgődásból már a magyar kört magu­kévá tették volt, nagy bámulásomra német és fínomsággal hirtelen előállván és nem kevetvén­­több ízben magukat, mint némely magyar hon­leányok, magyar élénkséggel járák­ el minden vi­galom előadásakor a’ szép magyar körtanezot — együtt három magyar és öt nem magyar ifjú, három magyar, és öt nem magyar leány tette e’ kis csomót a’ fényes szászvárosi ca­­sinoi bálokban. Gondolám ekkor magamban: magyar! te dicső keleti nemzet, mire jutan­­dasz még czikornyás nőnemeddel és ezektől tanult ’s tanuló gyermekeiddelhogy még szép házadban is idegen kell, hogy tánczod­­dal nemzetedet megtisztelje; és azért utána elmélkedém, a’ magyarok Istene áld­ja­ meg a­­zon nem-magyar születésű­eket is, kik a’ ma­gyar iránt jó érzéssel vannak és iparkodnak a’ magyarok számára és kellőleg díszére, nem­zeti tánczokat fenntartani!! ! E­gy a’ m­i­v­e­lt­­s­é­ge­t és honfiságot tisztelő őszinte p­o­l­g­á­r. Doboka megye Bulagyiale­'Végzet L. 11 -d szrívunkat.) — g) Si­mon László 18 éves gyámság alatti egyén, az alsókezideti árvaiszék útján gyámság alóli felszabaditása kieszközlését kérvén, heves vi­tatkozások eredtek, ha vagyon fennálló tör­vényeink értelme ellenére egy 18 éves ifjú, ha mindjárt arra érdemes is lenne, felszaba­­dittathatik-e? azonban sokaktól pártolhatott a’ kérelm­es, ’s hangos felkiáltás által Simon László 18 évesnél idősebbnek lenni maivá m­itatott­, azért az illető árvaiszék újbóli fel­szólítása elmellőztével, annyival inkább, mi­vel a’ szomszédban lakó nagybátyja, otthon van, távoli születése helyéről pedig kereszt­­levelet bajosan és későre lehetne keríteni, kívánsága teljesittetni határoztatok, ’s igy a’ knt. kormányszék megkéretett, a’ kérelmes gyámság alóli felmentetésére. — h) László János megyei mérnök, az utak mikénti ké­szítéséről tervet adván: /.. .1. Taval­a, hogy a’ dobokai útvonal akár­ merre vitessék is, kéressék­ meg a’ kir. kormányszék, hogy va­lamint a’ szomszéd Kolozs megyében, úgy it­ten is a’ posta- és sóutakon munkálódóknak napibér adassék. A’ megyei tisztek további felszólalása nyomán az is végeztetett , hogy mivel oly sok útak készíttetésére egy úti biz­tos nem elégséges, még egy második út­­'biz­tosnak is a’ hazai pénztárból napibér eszkö­zöltessék. Ezen tervben a’ bonezh­idai hidak veszedelemben léte, ha minél sietöbben a* Szamos nem szabályozlalik, feihozatalt. —­­) Kolozsvári Pál a* borgai járás szolgabirája, házi terhes körülményei miatt si­­­vat a já­ró’­l le­mondván, helyébe, a’ közelebb múlt liszt vá­lasztás alkalmával adó-öszvek­ói hivatalából reménytelenül kimaradt Fogarasi István he­­lyettesittetett. k) Gróf belln­én Lajos maga je­len nem lévén ajánlja, hogy mivel a’ Kis me­gye azon czéljától, miképp practoriális helyet Szamosujvár városában alapithasson, elesett, Kerlézsen , a’ gr. Hetiden uradalomban prae­tori­a­l is helynek egy alkalmatos helyet ajánl, mely már is ezélszer is használható jó eride­­tűkkel el van látva. Végeztetett, hogy mivel köztudat szerint a’ hazai rendszeres bizott­mány, a honi megyéknél? jobb rendbehozása tervezésében éppen most fáradó­, azon bizott­mány munkálata lejöveteléig ezen tárgy vita­tása h­alasztasssék; a’ gróf ajánlata addig a’ levéltári nyugalomra tétetvén. — 1) Váró Be­­rencz búzai járás szolgabirája, Felszegi Ká­rolyival­ ügyében panaszt terjesztvén, pana­szolja, hogy már oly huzamos idő óta a’ fenn­forgó ügyben támadóit két, ellenkező eskelé­­sekben a’ tanúk ne talán kétnyelvűsége ki­­nyomozása mind ez ideig is végbe nem vi­tetvén, annak kinyomoztatását sürgeti. N­égez­­tetett, hogy mivel a’ fennforgó munkálat ki­­nyom­ozására a’ felsökerületi alispán szemé­lyesen rendeltetett­ ki , annak véghevitelét ne bízza másra, hanem azt, maga mellé egy a’ végre alkalmas táblaidról felvévén ’s az al­­sókerületi alispán, a’ kikérdezid­emb­i tanúkat Bonczhidára a’ praetorium helyére idéztetvén, a’ munkálatot ott­ vigye­ véghez. — in) Csak is három személy kérvén megyei ülnökséget, minekutána megvizsgáltatásukra bizottmány rendeltetett ’s okleveleik megvizsgáltattak a’ más napi közgyűlésben hivatalukba bé is it­­t­a­ttatt­ak.­­S ezzel a’ mindenektől kedvességet nyert mélt. A’őispáni helytartó úrnak többszö­ri „éljen“ kiáltás mellett, a’ mai gyűlés el­oszlott. Következett aztán a’ szokott vidám­­ságu és öszvehangzó kedélyű, feszesség nél­küli ebéd, mely „kövér csütörtökinek“ mél­tán mondat­tatik. A m­llet­lek poharak különö­sen álaljában a’ megjelentekért, tehát önma­gukért, mintegy büntetéséül a’ meg nem je­lenteknek, kikért poharat ürilni, őket meg­­éljeneztetni méltóknak nem tartották a’ nem több, mint 38 számú Rendek. — — Januar. 31-n a’ jegyzőkönyv felolvasása és meghite­­lesitése után, a’ még kevesebbre apadott Ren­dek, és igy a’ szokásossá vált részvétlen gyű­lés eloszlott. 74 B£ó*g,épszólaso­i sasegye Ittiz­gyíilese. Elölegesen. Br­ns megyének f. februar. 6 és 7-n főispáni elnöklet alatt tartott közgyűlésén bár­ó Józsika Sámuel­­úr ő excjának érd. udv. cancellariai másod­elnökké lett kineveztetését. tudata kormány­­széki rendeletét a’RK és RR közönséges „él­jen“ kiállással fogadták és idvezlő felírást határoztak. B. A Wesselényi Miklós úrnak egy levélben tett indítványa, hogy az Érmellekén Károly felé vezető út csinálásáról a belső fél tavaszszal a’ Zsibó felé régebben megkezdett út csinálására fordittassék, élénkebb vitatkozás után, akkorra halasztatott tárgyaltatni, mikor egy új útvonal készítéséről lesz szó. A’ tüz­­kármentő társulat évnegyedes számolatát be­adta, de annak ajánlata, hogy a’ társulatba beállása minden lakosokra konszeritő erővel bírjon, el nem fogadtatott. *) Kertézs oly távol van a' megye közepétől és közel a széléhez, hogy azért praetorium­­nak nem igen alkalmas. Levelező j­e­g­y­­z­é­s­e: itt e­­gy a rk­o­ni linkjei Kox le.SCb­.. Esztergom megye januarius 2­1-n tartott közgyűlésében a’ közelebb lefolyt or­szággyűlésen alkotott, törvényczikkek kibír­­det­tel­­­ek. A közmunkák szabályozásáról szó­ló l­-k törvén­yezikkel illetőleg, mint hogy e’ részben az adózó nép tekintetéből a’ megyé­nek siető intézkedést kell tenni, egy választ­mányra bízatott minden az I 8­­­b­k évben köz­munkára szoritandó e’ megyei lakosokat tisz­­veirni ’s ebbeli munkál adását az érdeklőit törvényhez alkalmazólag­ elkészítve, az illető küldöttségnek beadni. — Ez alkalommal Kos­suth Lajos úr kebelbeli úrnvi birtokos, mind személyétől, mind a’ mondott licit­ség­­ben találtató birtokától magát írásban me­lyet, helyszűke miatt jövő számunkban köz­lendőnk) adó alá ajánlá ’s e’ ezim alatt é­­venkint 20 ezüst forint fizetését ígérte. S­ nemes példát Része János ügyvéd úr is követni kívánván, magát nemcsak lététől ’s javaitól fizetendő adó alá adta, sőt fogadást lelt, hogy a’ fennem­litett törvényezikk nyo­mán a’ közmunkák viseléséből­­személyesen is részt fog venni. Csongrád megye jan. 22-n tartott köz­gyűlésében követi számolások történtek. E’ megye idősbb követe Klauzál Gábor ötödfél óráig tartott beszédében adta­ elő a’ mult or­szággyűlés folyását, eredményét ’s eredmény­telenségét ; ez utolsónak okául főleg azt ad­ván, hogy a’ kormány ’s kiváltságos osztály önérdekeikből mind eddig ki nem bontakoz­hattak, — továbbá hogy adó­ elleni izgatások történtek ’s annak következtében Deák Fe­­rencz úr az országgyűlésből részt nem vett, —l végre hogy a közelebbi és más e­­lőbbi országgyűlések főfeladatai közöli különb­ségek mutatkoztak. Következve a’ második követ emelt szót ’s a’ BB benne helyhezte­­tett bizodalmát megköszönte, ’s egyszersmind követi napi dijaiból minden napra két két ezüst forintot levonva, azt a’ népnevelés és az elaggott megyei tisztviselők nyugintézetének alapjául ajánlotta. — A’ követek e’ szerint szónoklatukat végezvén, a’ lefolyt országgyű­lésen lelt fáradozásukért, nékik, a’ megye Rdei nevében, főjegyző Kaszap Mihály köszö­netet mondott.­­ Végre a’ megküldött új törvények a’ szokott módon kihirdettetvén, a’ követek az országgyűlésnek a’ törvényes három év előtti tartása iránt felírást indítvá­nyoztak, de a’ mi elegendő résztvevőkre nem ta­lált. Adózásra kötelezés. Idei 7-k számunkban említettük, miszerint Rosti Albert Pest megyei táblabiró a’ januar. 16-kai köz­gyűlésen adómentességi kiváltságáról lemon­dott, most a „Pesti Hírlap“ után, ezen köte­lezéséről szóló levelet is közöljük, m­ely a’kö­­vetkező : „Tekintetes is vármegye! Én alólirt mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin az egész nemesi birtok adó­mentessége által századok óta elkövettetik, ’s mely sok részeiben irigylett alkotmányunkat a’ külföldön becsébten lejebb szállította, mint­hogy reményiem, miszerint a’ törvényhozás e’ századunk szellemével ellentétben álló kivált­ságot meg fogja szüntetni, a’ közelebb múlt országgyűlésen meg nem valósittatott, és fáj­dalmasan kell tapasztalnom, miként a’ leg­szentebb ügy, mely mellett sok jeles hazafiak nemes lelkesedéssel küzdöttek , ’s mely nél­kül szegény hazánk közboldogságát anyagi ér­dekek tekintetében el nem érhetőnek tartom, a’ megyék többségében erőszak és megveszte­getések által legyőzetett, — nehogy tovább is oly kiváltsággal élvén, mely belső meggyőző­désemmel ellenkezik , a’ fennálló állapotot helyeselni látszassam, ezennel a’ lek. nemes vármegye elött tisztelettel kinyilatkoztatom. Hogy minden e’ megye keblében fekvő in­gatlan birtokaim és javaimra nézve, lemond­va adómentességi kiváltságomról, melylvel, mint nemes, törvény szerint bírok, magamat

Next