Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-14 / 13. szám
vár ura elhunyta után Vajdalmnyadot nem s/állá meg. Dévai. S 3. ik s / Varos I iá A s/.vite tavasz szép képét viselő husáng miám ideje felír. 1-n itt is lesr.Ia, ns nitei uralatokkal teli városunkban is, de lajialom, nem úgy mint gondolám vala. S/cp' asmoi lám r.^ t eremünk az egylet teljetségétez képpest, a i \ Len természeteszín azt lemhez szokott, s iD* n , Ivall. il\ alkalommal megkívánó un-remi kedvéért csinosan ki volt díszítve, mert a'nemrís szín mindent diszitett; de fájdalom csak a’ nemzeti lmérzet hijánzolt a’ dús kehiekben ’s szerencse még is, hogy csak a' potior nobilis éknél.— A’ tánczok jól voltak rendezve. V keringő kezdésével a’ német ízlésű Szászvárosnak megadatai a’ becsület s tisztesség. V nemzeti körtánc/nak pedig a’ közép-idő, annál lógva majd a’ legjobb 's legalkalmasabb volt kijeive, a' mikor már a’ tánezos belé van melegedve a tanezba s még sincsen elfáradva , ennélfogva egész örömmel várom a’ körlánc, idejét, hogy láthassam kedves nemzetemnek megsimúlt nyelve ’s szokásai után kisimított tanezat is.— De fájdalom az úri hölgyek noblesse, kik megkülönböztetett helyiezlelésüknél lógva nemzeti tánczukbak becset eszközölhettek volna, (mint v/A a* lelkesb magas!) magyarhoni hölgyek eszközölték is lepittyesztett, duzzadt ajakkal, mintha mind meg annyi angol, franczia, spanyol és Isten tudja miféle damák lettek volna, ülőhelyeikre telepedének és asilozának. A’ szép kör muzsikáját szinte félbe kell vala hagyni; de becsület és köszönet, a’más rokon nemzetűeknek ’s némely jó gondolkozása, a’ közép nemesi rendből származott tekintetes magyaroknak kik a’ magyar nemzet iránt való szives vonsgődásból már a magyar kört magukévá tették volt, nagy bámulásomra német és fínomsággal hirtelen előállván és nem kevetvéntöbb ízben magukat, mint némely magyar honleányok, magyar élénkséggel járák el minden vigalom előadásakor a’ szép magyar körtanezot — együtt három magyar és öt nem magyar ifjú, három magyar, és öt nem magyar leány tette e’ kis csomót a’ fényes szászvárosi casinoi bálokban. Gondolám ekkor magamban: magyar! te dicső keleti nemzet, mire jutandasz még czikornyás nőnemeddel és ezektől tanult ’s tanuló gyermekeiddelhogy még szép házadban is idegen kell, hogy tánczoddal nemzetedet megtisztelje; és azért utána elmélkedém, a’ magyarok Istene áldja meg azon nem-magyar születésűeket is, kik a’ magyar iránt jó érzéssel vannak és iparkodnak a’ magyarok számára és kellőleg díszére, nemzeti tánczokat fenntartani!! ! Egy a’ miveltséget és honfiságot tisztelő őszinte polgár. Doboka megye Bulagyiale'Végzet L. 11 -d szrívunkat.) — g) Simon László 18 éves gyámság alatti egyén, az alsókezideti árvaiszék útján gyámság alóli felszabaditása kieszközlését kérvén, heves vitatkozások eredtek, ha vagyon fennálló törvényeink értelme ellenére egy 18 éves ifjú, ha mindjárt arra érdemes is lenne, felszabadittathatik-e? azonban sokaktól pártolhatott a’ kérelmes, ’s hangos felkiáltás által Simon László 18 évesnél idősebbnek lenni maivá mitatott, azért az illető árvaiszék újbóli felszólítása elmellőztével, annyival inkább, mivel a’ szomszédban lakó nagybátyja, otthon van, távoli születése helyéről pedig keresztlevelet bajosan és későre lehetne keríteni, kívánsága teljesittetni határoztatok, ’s igy a’ knt. kormányszék megkéretett, a’ kérelmes gyámság alóli felmentetésére. — h) László János megyei mérnök, az utak mikénti készítéséről tervet adván: /.. .1. Tavala, hogy a’ dobokai útvonal akár merre vitessék is, kéressék meg a’ kir. kormányszék, hogy valamint a’ szomszéd Kolozs megyében, úgy itten is a’ posta- és sóutakon munkálódóknak napibér adassék. A’ megyei tisztek további felszólalása nyomán az is végeztetett , hogy mivel oly sok útak készíttetésére egy úti biztos nem elégséges, még egy második út'biztosnak is a’ hazai pénztárból napibér eszközöltessék. Ezen tervben a’ bonezhidai hidak veszedelemben léte, ha minél sietöbben a* Szamos nem szabályozlalik, feihozatalt. —) Kolozsvári Pál a* borgai járás szolgabirája, házi terhes körülményei miatt sivat a járó’l lemondván, helyébe, a’ közelebb múlt liszt választás alkalmával adó-öszvekói hivatalából reménytelenül kimaradt Fogarasi István helyettesittetett. k) Gróf bellnén Lajos maga jelen nem lévén ajánlja, hogy mivel a’ Kis megye azon czéljától, miképp practoriális helyet Szamosujvár városában alapithasson, elesett, Kerlézsen , a’ gr. Hetiden uradalomban praetorial is helynek egy alkalmatos helyet ajánl, mely már is ezélszer is használható jó eridetűkkel el van látva. Végeztetett, hogy mivel köztudat szerint a’ hazai rendszeres bizottmány, a honi megyéknél? jobb rendbehozása tervezésében éppen most fáradó, azon bizottmány munkálata lejöveteléig ezen tárgy vitatása halasztasssék; a’ gróf ajánlata addig a’ levéltári nyugalomra tétetvén. — 1) Váró Berencz búzai járás szolgabirája, Felszegi Károlyival ügyében panaszt terjesztvén, panaszolja, hogy már oly huzamos idő óta a’ fennforgó ügyben támadóit két, ellenkező eskelésekben a’ tanúk ne talán kétnyelvűsége kinyomozása mind ez ideig is végbe nem vitetvén, annak kinyomoztatását sürgeti. Négeztetett, hogy mivel a’ fennforgó munkálat kinyomozására a’ felsökerületi alispán személyesen rendeltetett ki , annak véghevitelét ne bízza másra, hanem azt, maga mellé egy a’ végre alkalmas táblaidról felvévén ’s az alsókerületi alispán, a’ kikérdezidembi tanúkat Bonczhidára a’ praetorium helyére idéztetvén, a’ munkálatot ott vigye véghez. — in) Csak is három személy kérvén megyei ülnökséget, minekutána megvizsgáltatásukra bizottmány rendeltetett ’s okleveleik megvizsgáltattak a’ más napi közgyűlésben hivatalukba bé is ittattattak.S ezzel a’ mindenektől kedvességet nyert mélt. A’őispáni helytartó úrnak többszöri „éljen“ kiáltás mellett, a’ mai gyűlés eloszlott. Következett aztán a’ szokott vidámságu és öszvehangzó kedélyű, feszesség nélküli ebéd, mely „kövér csütörtökinek“ méltán mondattatik. A mlletlek poharak különösen álaljában a’ megjelentekért, tehát önmagukért, mintegy büntetéséül a’ meg nem jelenteknek, kikért poharat ürilni, őket megéljeneztetni méltóknak nem tartották a’ nem több, mint 38 számú Rendek. — — Januar. 31-n a’ jegyzőkönyv felolvasása és meghitelesitése után, a’ még kevesebbre apadott Rendek, és igy a’ szokásossá vált részvétlen gyűlés eloszlott. 74 B£ó*g,épszólasoi sasegye Ittizgyíilese. Elölegesen. Brns megyének f. februar. 6 és 7-n főispáni elnöklet alatt tartott közgyűlésén báró Józsika Sámuelúr ő excjának érd. udv. cancellariai másodelnökké lett kineveztetését. tudata kormányszéki rendeletét a’RK és RR közönséges „éljen“ kiállással fogadták és idvezlő felírást határoztak. B. A Wesselényi Miklós úrnak egy levélben tett indítványa, hogy az Érmellekén Károly felé vezető út csinálásáról a belső fél tavaszszal a’ Zsibó felé régebben megkezdett út csinálására fordittassék, élénkebb vitatkozás után, akkorra halasztatott tárgyaltatni, mikor egy új útvonal készítéséről lesz szó. A’ tüzkármentő társulat évnegyedes számolatát beadta, de annak ajánlata, hogy a’ társulatba beállása minden lakosokra konszeritő erővel bírjon, el nem fogadtatott. *) Kertézs oly távol van a' megye közepétől és közel a széléhez, hogy azért praetoriumnak nem igen alkalmas. Levelező jegyzése: itt egy a rkoni linkjei Kox le.SCb.. Esztergom megye januarius 21-n tartott közgyűlésében a’ közelebb lefolyt országgyűlésen alkotott, törvényczikkek kibírdettelek. A közmunkák szabályozásáról szóló l-k törvényezikkel illetőleg, mint hogy e’ részben az adózó nép tekintetéből a’ megyének siető intézkedést kell tenni, egy választmányra bízatott minden az I 8bk évben közmunkára szoritandó e’ megyei lakosokat tiszveirni ’s ebbeli munkál adását az érdeklőit törvényhez alkalmazólag elkészítve, az illető küldöttségnek beadni. — Ez alkalommal Kossuth Lajos úr kebelbeli úrnvi birtokos, mind személyétől, mind a’ mondott licitségben találtató birtokától magát írásban melyet, helyszűke miatt jövő számunkban közlendőnk) adó alá ajánlá ’s e’ ezim alatt évenkint 20 ezüst forint fizetését ígérte. S nemes példát Része János ügyvéd úr is követni kívánván, magát nemcsak lététől ’s javaitól fizetendő adó alá adta, sőt fogadást lelt, hogy a’ fennemlitett törvényezikk nyomán a’ közmunkák viselésébőlszemélyesen is részt fog venni. Csongrád megye jan. 22-n tartott közgyűlésében követi számolások történtek. E’ megye idősbb követe Klauzál Gábor ötödfél óráig tartott beszédében adta elő a’ mult országgyűlés folyását, eredményét ’s eredménytelenségét ; ez utolsónak okául főleg azt adván, hogy a’ kormány ’s kiváltságos osztály önérdekeikből mind eddig ki nem bontakozhattak, — továbbá hogy adó elleni izgatások történtek ’s annak következtében Deák Ferencz úr az országgyűlésből részt nem vett, —l végre hogy a közelebbi és más előbbi országgyűlések főfeladatai közöli különbségek mutatkoztak. Következve a’ második követ emelt szót ’s a’ BB benne helyheztetett bizodalmát megköszönte, ’s egyszersmind követi napi dijaiból minden napra két két ezüst forintot levonva, azt a’ népnevelés és az elaggott megyei tisztviselők nyugintézetének alapjául ajánlotta. — A’ követek e’ szerint szónoklatukat végezvén, a’ lefolyt országgyűlésen lelt fáradozásukért, nékik, a’ megye Rdei nevében, főjegyző Kaszap Mihály köszönetet mondott. Végre a’ megküldött új törvények a’ szokott módon kihirdettetvén, a’ követek az országgyűlésnek a’ törvényes három év előtti tartása iránt felírást indítványoztak, de a’ mi elegendő résztvevőkre nem talált. Adózásra kötelezés. Idei 7-k számunkban említettük, miszerint Rosti Albert Pest megyei táblabiró a’ januar. 16-kai közgyűlésen adómentességi kiváltságáról lemondott, most a „Pesti Hírlap“ után, ezen kötelezéséről szóló levelet is közöljük, mely a’következő : „Tekintetes is vármegye! Én alólirt mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin az egész nemesi birtok adómentessége által századok óta elkövettetik, ’s mely sok részeiben irigylett alkotmányunkat a’ külföldön becsébten lejebb szállította, minthogy reményiem, miszerint a’ törvényhozás e’ századunk szellemével ellentétben álló kiváltságot meg fogja szüntetni, a’ közelebb múlt országgyűlésen meg nem valósittatott, és fájdalmasan kell tapasztalnom, miként a’ legszentebb ügy, mely mellett sok jeles hazafiak nemes lelkesedéssel küzdöttek , ’s mely nélkül szegény hazánk közboldogságát anyagi érdekek tekintetében el nem érhetőnek tartom, a’ megyék többségében erőszak és megvesztegetések által legyőzetett, — nehogy tovább is oly kiváltsággal élvén, mely belső meggyőződésemmel ellenkezik , a’ fennálló állapotot helyeselni látszassam, ezennel a’ lek. nemes vármegye elött tisztelettel kinyilatkoztatom. Hogy minden e’ megye keblében fekvő ingatlan birtokaim és javaimra nézve, lemondva adómentességi kiváltságomról, melylvel, mint nemes, törvény szerint bírok, magamat