Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-11-08 / 90. szám
Kolozsvárit. OH. Vasárnap not. »-al§46. ERDÉLYI HÍRLAP. Megjelenik e históriai és politika! erdélyi hirlap minden héten kétszer, vasarnap és csütörtökön Ilona é s St.óistold s Ilolozsvai'i Hetilap melléklapokkal, ötödfél ivén. Félévi előfizetés dija: O—Stat rrt ezüstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni vagy a’ pénzt biztos alkalomtól szerkesztőkez beküldeni. Mindennémü hirdetések a Hetilapban adatnak ki, mely szombaton Kolozsvárit külön is szétosztatik. ERDELY ES MAGYVNOSSZAG. Országos elnök b. Kemény Kerencz ar ő nagymlga oov. 5-n költ és köröztetett felszólítása következtében, az országgyűlés tagjai jövő december 3-ra cső-tör tökre öszvehi vannak, mikor a* félbeszakadott országos ülések megint elkezdődnek. AColozSvári Ujságok- Fővárosunkban — az ujdonsági mezőből — említhetők, de csak röviden, mert a’ helyszűke korlátozta’ világon naggy lármát csinált lövő-gyapott, melylyel a’ mult napokban a’ kaszárnyában fényes sükerrel léletett próba, továbbá Liszt közelebbről leendő megérkezése, (állítólag éppen ma vasárnap nov. 8-n) kinek, már a’ postán előtte megjött levelei vannak,végre Advinent és neje európai hitű vadállat-gyűjteménye.— Szóval fővárosunk —ha a* végzések is úgy akarják — nem lesz csudák és bámészkodás híjával. De van ezeknél a’ nagy ’s hires csudáknál egy nagyobb csuda... Mi az? hihetőleg kérdik többen t. ez. olvasóink közzül. El felelettel a’ jövő posta-napig adósok maradunk, mert kissé hosszabb mint e’ mái számba béférne, szedőnk pedig rezsimbel, ha még sokat írunk . . azonban egy kis béketűrést megérdemel egy csuda, milyent heted hét országon é s még az operentzim túl sem gén lehet látni . . . Országos sokad»lmi fisdó SitilS* E* folyó év october két utolsó és november első napján Kolozsvár 11 tartatott országos marhavásár alkalmával költ —el: Ló 91; ökör 457; tehén 229 ; bivaly; bornya 384; öszvesen 1,172 darab. A’három négyéves jó csikók darabja 250—359 ; a’ közepes ily idejű és jóságu de nem mértékesek darabja 150—200, a’ középidejü mértékes lovak darabja 210—290, a’ közönséges használhatók darabja 55—110; volt 4 — N rftos ló is; a’ középidejü jó ökrök párja 300 —100, a’ közepeseké 180 — 250 (ily minőségű legtöbb kelt el.) A* borjas tehenek darabja 70 —115, a’ meddőké 60—75; a három négy éves tulok, tinók párja 100—210; a két évesek párja 110 — 135, az évesek párja 50—90; a’ vidékiek leginkább az ilyeneket vették. Idegen kereskedők, sem vevők, sem adók nem voltak. A’ fennirt időrök vásári jegyzőkönyvből Kolozsvárit november 3-kán 1840. Fekete Pál m. k. árén csator. Elöleges megyei közles. és Torda megyének f. nov. I6-n a’ felsökerületben Szász-Régenben közgyűlése lesz. Ugyan az nap tartja luboka megye is Bonczhi dán közgyűlését. Egyházi közles {Végzet. Nem kevésbé igen fontos és érdekes tárgy volt, mely a' reconsistorium e' népesebb ülésében előfordult s megpendiltetett — egy nagyobb, s a' jelenkor szükségeihez alkalmazott középponti főiskolának létrehozása. A peli protestáns főiskola terve felébresztvén az erdélyi reform, honfiak ügyeimet, nehányak pálya kérdést is tűztek vala ki, a’ collegium rendszer hiányai és egy középponti főiskola reményei kifejtésére, hoszszasan maradván azonban a bejött pályamunkák elitélése, a’ kolozsvári főiskola elöljárósága fogta fel az ügyet, ’s egy külön dolgozat benyujtásával azt egyenesen az egyházi főtanács figyelmébe és pártolásába ajánlotta. Kimutatva valának ezen dolgozatban a’ mostani rendszer bironyai 's ezekkel szembe egy középponti főiskolának terve és létesítése eszközei. Az erdélyi ev. reform superintendentiában ugyanis négy főiskola (collegium) van, mennyi Magyarhonban a’ négy superintendentiának elégséges, nálunk tehát három főiskola erőfelett sokasitva és annak nagy megfeszítésével van. Az ily raódon fennálló számos főiskolákról igaz az, hogy szaporítják a féltudósokat,s néha egészen haszonvehetetleneket, magukkal elégületlene- ket, világ ellen békételenkedőket. Egy középponti főiskola lassanként mindezen kedvetlen eredményeket elenyésztetné. A’ mostani collégiumok helyett ugyanis lennének teljes kiterjedésű gymnasiumok, a reális tudományokra, tehát úgy nevezhető polgári iskolák, melyek legalább kétszer megszűrnék a' tanulókat, 's kiválasztanák a’ kézi mesterségekre az élet és kereset külömböző nemeire készítendőket és a' tudományos pályára alkalmasokat; azokat czélszenvnt elkésztenék, ezeket pedig egy középponti főiskolára bocsátanak, hol legalább a” theologiának és törvénytannak most négyfelé elszórut tanitói, központosaivá kit kit kinézeti pályájára teljesebben kiképezhetnének; e’ mellett a’ hozzá tervezett tanitók'*próiulértíz által mind a’ gymnasiumokhoz mind a falusi iskolák mellé czélirányosan képezett szaktanítók küldödhetnének. A" tudnányos mivelődés előmozdítását akár mely társaságban egy öszvesített és jó karba helyezett félöbb intézettől lhet reményleni. II. Károly császár a középidő homályát oszlatta a felállított püspöki iskolákkal, de a’ világosság csak ugyan akkor kezdett derülni, midőn több püspöki iskolákból az egyetemek öszpontosittattak. Átalános tapasztalat szerzé azon meggyőződést, hogy a’ mostani collégiumi rendszer, ifjúink tudományos kimivelésében az idő kivonatának meg nem felelhet,s mi javítások elpróbáltatlak is, belé nem illeszthetők. Kell tehát valamit tenni, 's miért nem éppen azt, mit okosság és az elöl ment példák javainak, 's mit az elszórt főiskolák meglévő jövedelmeikből egy pár év alatt csak t szja akarat legyen , el is kezdhetni. — A’ fennemlitett dolgozat minden itt feltehető kérdéseket tárgyal és minden felhozható nehézségekre ’s ellenvetésekre megnyugtatólag felel. Közméltánylásban részesült máris a terv, de részletes tudósítást majd csak az iskolai bizottmánytól várhatni, mely noha arról helyeselve és pártolva az ügyel levé meg maga tudósítását, de részletesebben kidolgozás és tárgyalás végett a jövő népesebb ülésig hozzá viszszaútasulasok. -- Reményleni lehet, hogy a' nehézségek előgördülésében nem teszünk úgy mint a* csigák , melyek érd.öszarvaikat minden kicsiny akadály serdilésére viszszahúzzák, 's ugyan azért lassan is haladnak. — Bár ki mit mondjon is, 's bár hihetőleg aprólékos helyi (localis) érdekek és nehézségek elögörditése nem hiányzand, de ha a’ református státus eltökéltett akarattal fogja a' felette fontos ügyet felölelni — a' célbavett középponti ’s a’ tudományoknak többek által, és igy szélesebb körben tanítását lehetségessé tevő főiskola, minden bizonynyal létre jövend. Micsoda nagy akadálya most minden főiskolában a’ korszerű és jó móddal tanít hatásnak azon körülmény is, hogy egy professor szerfelett sok tudománynyal van terhelve, ’s maga egész cursusát csak két év alatt, nem pedig mint kellene, évenként végezheti? Ki hinné azt p. o. a’ miveit külföldön, hogy az oly szélesen kiágazott theologiai tudományok tanítása, szinte mindenik főiskolában egyetlen egy tanár által eszközöltetik.? Igy p. o. itt Kolozsvártt a’ theologiai tudományok professora a' kiszabott két év alatt — keresztyén hit és erkölcstant, egyházi történeteket, homiletikát, liturgikát, hevezetést az ó és új testamentumra, zsidó, görög régiséget, szentirás-magyarázást és egyházi törvényt (jus canonicum) tanítni köteles, a’ törvénytanitó professor pedig romai és hazai egész törvénytan minden ágait a’ jelenkorban oly nagyfontosságú politikával együtt, valamint a’ philosophia professora annak theolytica mini practica részéhez tartozó tudományokat. Lehetséges-e mind ezt jól és czélszerileg eszközölni? Igen természetes azért, hogy a’ legjobb tanárok is az idő rövidsége miatt oly keskeny körbe szorítva taníthatják a’ rájok bízott temérdek sok tudományi, mi által annak a’ mostani kor kivonataihoz mért kiterjedést adni lehietetlen, ’s igy az ifjak — kiknek legnagyobb része csak azzal marad, a’ mit a’ kollégyomban tanult — a’ tudományok szent templominak előcsarnokába, hogy ne mondjuk pitvarába is alig vezettethetnekbe. — A’ mi pedig azon ellenvetést illeti, hogy a' mostani kegyes alapítványok helyhez vannak kötve, 's igy p. o. az enyedi vagy kolozsvári főiskola jövedelmei vagy fundatiói csak az említett városban lévő főiskolához költetvék — ez ellenvetés — olyan elölt, ki előítéleteken és jogoltságon felülemelkedni tud — elenyészik. Azon jövedelmek és fundatiók az erdélyi református státusnak adattak tanítási és nevelési czélok 's igy miveltség és pallérozodás előmozditására,s hogy azokat a’ református státus — az, irt ezélokra bár micsoda helyen használja , átlehesse 90