Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-08-01 / 61. szám
Söl, hogy hot év. prokodorn viltoztassékát,s hogy hol rendeukivén eddig, m urbóros több földet nyert mint mennyi az 1819- k. ős Aveirásban van, a/, nála hagyassak; hol pedig kevesebbet vett, kipónultassék, de nem .íz, 1919-ki os/.vénás szerint, hánem az az előti valóságos birtokra. Ív r a s z ii a-ni. k: A’ Ml tisztán meghatározták azt, hogy mi lehet és nem lehet urbériség alapja; lehet t. i. az I 8 19-es öszváltás kiigazítással. Minthogy pedig a' jelen latin szerkezet azon határozattal nem egyezik: szóló annak tisztán kifejezésére igazittatni s változtatni kívánja. Egyébiránt K. J. K. úr javaslata, az (-só §-ra nézi szólót aggodalomba ejti; úgy lehet ugyanis azt magyarázni, miként csak a most valósággal úrbéres kezeken lévő úrbériség létetik úrbér alapjául; de erről szó soha sem volt ,s említeni anynyival inkább nem kell, nehogy az úrbéres kezén lévő valóságos allodiummal öszvezavartassék. Kínok: Tanácskozási rend tekintetéből czélszerű lenne, hogy rendre vitatnákmeg a törvényczikkeket, így például az elsőre tétetett B .J. által azon indítvány, miszerint az ítélő mesteri szerkezetből hagyassék ki az, hogy in genere minden allodium vétessék ki az urbériség alól. Indítványozta 2-szor, hogy a’ felesleges földek hét évig a’ paraszt kezén maradjanak, mi a 3-k §hoz tartozván halaszszuk oda. Végre 3-szor javastá a’ t. főispán úr, hogy az I. törv.czikk 1-ső §-nak 4-ke után még egy ok is csatoltassék; ’s én úgy vélném, hamarébb mennénk e' tárgyakon keresztül — ha ezen indítványokat rendre vévén fel tárgyalnánk. (Helyeslés!) Egy gr. és k. h. Beszéde lényege következő. A’ határozatot, a' iki mig csak kezeik közti van mindég változtathatják, 's a' b. J. L. úr tette indítvány felett tanácskozni jogukban áll , annyival inkább pedig, mivel azon indítvány valósággal igen fontos és lényeges dolgokat foglal magában. Ezen urbér , szólónak a* népdal szerint „nem , nem ege“ 's ennél fogva most róla bővebben szólni nem kíván, fenntartja magának, hogy a dolgok befejeztével az alkotmányos szabadság által annak is ki kevesebbségben maradt, adott jogával éljen. Az urbérbeni elveket tehát újból felfeszegetni nem kívánja ’s csak a’ K. J. L. úr által tett indítványra teszi észrevételeit. A maga ugyanis nem azt értelmezi indítványában, hogy a földesúr kezében allodium nem teszi az úrbéri rendezés tárgyát, mert ezt mondani felesleges is volna, hanem, hogy azon allodium nem colonicatura, legalább, mennyiben szóló latinul ért, e’ szerkezet ezt teszi. De hogy ez valaha discussio tárgya lett volna, nem emlékszik szóló ’s nem is találja helyesnek, hogy a’ földesúri kezeken lévő birtok az urbér irányában törvény által biztosittassék 's eredménye kényes is lehet; mert ha van a’ törv.- hozásnak joga egyszer kimondani azt, hogy a' földesúr kezén lévő allodium nem colonicalura, másszor joga lesz az ellenkezőt is kimondani ’s ki egyszer igent mond, mondhat máskor ,nem“-e* is; azt pedig, hogy a' földesúri allodium tiltakozás útján másnak nyilváníttassák, szóló el nem ismeri. Az i-sők ágában azon allodiumok is kivételnek , melyek földesurak kezén praeexstiterunt. Szóló is helyesli ezt, mert elve, hogy a colonicatura a’ parasztnál maradván , allodiumát a földesúr vegyeviszsza; de ezen pár szót sokkal homályosbnak tartja szóló, mint előbben is felolvasott szerkezetei, mert kétséges, hogy e’ kifejezés alatt „praeexstiterunt“ miféle pranexistentiát lehet érteni? Világosabb tehát az előbbi szerkezet és határozat, mely szerint, ha az úrbéres kezén lévő föld iránt a földesúr be tudja bizonyítani, hogy allodiuma, viszszavehesse. Ennélfogva, bár ha az előbbi szerkezetnél tisztábbal szeretne is szóló, ezt el nem érhetvén inkább pártolja még is azon előbbi szerkezetet mint K. J. L. úr indítványát. D o b o k a m. I " i s p á n j a : A* már megállított elvek ellen sok mondatott jelenleg, mivelejelet igényelne, ha már eddig is eléggé meg nem feleltetett ,s ha mindkét rész véleményének felvételével az ország elnéi nem határoztak, mi a további felelést szükségtelenné és helyenkivilivé tette. Selesek tehát csak az általam tett javaslat ellen mondottakra, és minthogy elnök önmaga czalhoz vezető időrend kedvéért csak az i-ső most hi.te ki, nézeteimet csak ennek irányában fogom előterjeszteni. Ha viszszaemlékeznek a’ Iki, alig néhány óra negyeddel előbb mondott beszédemre, azt mondom, hogy javaslatomat szükségtelennek tartanám ugyan, de mivel némelyeknek megnyugtatásul szolgál az, czélszerűnek tartom a' Ikinek ajánlani; külömben mint mondám, meggyőződésem szerint ad is maradhatott volna, miután a' szerkezet elég bőven és elégségesen kifejtve van, 's ennél fogva figyelmeztetem a’ velem ellenvéleményűeket , hogy midőn egy részről a’ határozatot vátoztatni nem akarják, mert erre okot és útat nem látnak, másfelől pedig a’ szerkezet közzül, hol egyikre hol másikra kiterjeszkednek s egyiket meghagyják, másikat megtámadják, tulajdonképp nem az én hanem maguk vélekedése ellen harczolnak. Hangzott egy részről a’ státus quo, de szerintek mit tesz ez. A’ világért sem azt, hogy mi a’ paraszt kezén van nála maradjon, hanem, hogy csak az marad kezén, miről bi nem bizonyít kató, hogy allodium; a’ mi véleményünk pedig azt mondja, hogy azon földekből, melyekről nem tudjuk valósággal, allodium , vagy colmilcatura, pótoltassák az 1819-ki öszveirás's csak a' többi maradjon a földesurnak. Kolozs m. k. mondá, alig tud helységet az országban, hol az úrbéresek tisztán ne tudnák , mi colonicatura; én pedig merem állitni azt, hogy azon helységeken kívül hol földesurak laknak — azok pedig alig teszik 1/3 -ját a’ helységeknek— talán egyetlen egy hely sincs az országban, hol a’ parasztok tisztán tudnák mi allodiatura és colonicatura; 's a’ paraszt ha kérdik tőle , többnyire azt szokta mondani : „itt az uralás nem növeltet semmit, tehát a' miénk; a’ földesúr pedig kinek öszveirásai és levelei vannak, ezeknél fogva a’ 90 's száz emberből álló falut 20 ra fogja reducalni.— Nem hozhatunk tehát nagyobb veszélyt az úrbéresre , mint ha oly státus quot állitunkmeg, mely által minden helységeket a’ földesuraikkali perlekedésre utasítunk, miből aztán kibontakozni lehetetlen. Azonban ennek további vitatásába, minthogy már elégszer fel fejletett, nem ereszkedvén: újból is az 1-ső §-ra kimondott nézetemnél maradok; ha azomban a' RR többsége a’ szerkezetet kívánja továbbra is megtartani, abban is én is megnyugszom. Fogaitas v. k. Szerint is a' határozat mig ő Felsége elibe nem terjesztetikfel, az RB által mindég változtatható; mert nem következetességről van itt szó, hanem, hogy mit idvesnek 's leghelyesebbnek tartanak a’ KB, mind magukra mind az úrbéresekre nézve, azt mindenkorr megtehessék , ámbár helytelenség volna a határozatot újból és újból mindig változtatni kívánni is. — Egyébiránt szóló meggyőződése, az e’ tárgybani tanácskozáskor tett nyilatkozata óta sem változott , mert utasítása is köti, és idővesztegetésnek is tartván az irántai vitákat újból feleleveníteni, röviden mondja ki szóló, hogy a’ mostani indítványt, helyesnek főként azon okból nem tartja, mert ezen indítvány több pereket fog előidézni, mint bármely más; de azért is, mert meg kellene határozni, hogy a telkek egész, vagy negyedek legyenek-e. Már pedig azt határozni meg, hogy valamely úrbéres mindég negyed telkes legyen, csak pert csinálna és külöbben is lehetetlen; küldői kívánják, hogy elégséges nagyságú úrbéri állományok határoztassanak, de ezek az erdélyi birtokmértéken túliak ne legyenek; tart pedig róló, hogy ez indítvány oda kirondja a kormányt, miszerint akkoraallományokat határozzon, melyeknél fogva semmit se lehessen elvenni a’ paraszttól, ekkor a' szűkhatárú helyeken a’ birtokosok fógnak szenvedni. Szóló tehát a’ szerkezeti 1-sö §-t helyesli úgy a' mint van, minthogy allodiumul azt érti mi a földesurnak tulajdon allodiuma volt; egyszersmind tehát feleslegesnek tartja azt is, hogy az allodium urbériség alapja nem lehet a' szerkezetben kitenni; mert a' mi tiszta ’s mihez semmi kétség nem fér, az iránt törvényt hozni felesleges. A már szabályozott helyek figyelmet érdemelnek, és a’ hol bírói ítélet nyomán van kimondva, mi allodium és mi colonicatura, azt megváltoztatni semmiképp sem lehet és igy a javaslat csupán azon helyekre értethetik, hol a’ szabályozás bírói ítélet és nem egyoldalúlag a’ földesúr által tétetett , ezekre nézve pedig szóló az 1819-1ki öszveirást kívánja alapul vétetni. Végre a* hét évet illetőleg, helyesebb volna e* kérdést most egyszerre kettévágni s az ily földeket örökre az úrbéreseknél hagyni. Egyébiránt kivánják-é a’ UK e’ tárgyat újból felvenni? mert igy előterjeszti szóló küldői nézetét. Nem kívánjuk!) Kraszna m. k. Szomorú kebelszaggatólag leverő jelenet, midőn valaki magára ’s rokon sorosaira vészt és romlást gonosz időben sietve jönni lát 's a' menekülhetésnek még csak reményétől is el van zárva. Én szintén ily helyzetben lenni látom mamimat rokon sorosaimmal. Tisztában vagyok az iránt, hogy nézetem a' t. KK és RH többsége által nem pártoltatik, 's éppen ezen tisztábanlét okozza keblem fájdalmát. Valóban hallgatnék, mert az okosság ezt tanácsolja; de hallgatnom nem lehet, mert hallgatni kötelességem tilt 's szólni konszerut. És ezen kötelesség meleg érzete lelkem ösztönével úgy öszszefolyt, keblemben anynyira dolgozik , miként ha a' természet mostoha keze ’s ha Istenem némisággal vert volna meg 's nyelvem ínyemhez ragadva lenne, saját tiz körmeimmel szakasztgatnám fel a’ nyelvét, és megszólamlanék az. Szólok, mert egy fájdalmas érzés konszerű, azon tudat, hogy a' magyar nemességet fenyegető vész és romlás , már siető műbe véve van. Szólok, de nem azon nézetből, mintha a’ magyar nemességet kiváltságában jegyezni kívánnám, mert csak egy viszszapillantás eddigi nyilatkozataimra, ’s ki azok szellemét ismeri é s ismeri azon megyét melynek képviselője vagyok, az ellenkezőről fog meggyőződni. Ha valaki az emberiség jogait kiszélesíteni, mindenkit egyenlő joggal felruházni, boldogítani kíván: én vagyok az, de éppen ezen szempontból indulva ki, midőn a’ nemesség érdekében szólok, az emberiség szent érdekében szólok . Ne vetkeztessük ki erejéből a' nemességet, hogy ne dobjuk el magunktól a' reformot. Meg vagyok győződve, hogy a' dobokat igen tisztelt m. b. főispán úr indítványa tisztán a’ haza érdekében,tiszta hazafiság érzetéből keletkezett; de kiki ön meggyőződését tartja jónak. Tisztelem mindenkinek saját nézeteit, de nekem is van saját nézetem, 's az mint egyik enged , engedjen a másik is. Én azon hitben élek, hogy teljességgel nem idves, nem tanácsos elcsorbitgatni a' nemesség birtokjogait , mert e tényező,factor a' nemzeti átalakulásban; és ha ki van jógáiból vetkeztetve , hatásában elgyengítve, valóban akkor a' haza idve koczkára lüketett, ’s hasztalan minden iparkodás. Nem vázolom fel részletenként, minő fonákságot, sőt mondhatnám törvényellenes anomáliákat látok a javaslatban ; csak anynyit mondok, hogy én igen szeretném , ha most ezen latin nyelvre átkorbácsolása alkalmával saját nemzeti érzelmeinknek lehetne valami idves újítást, melyet a dolgok első stádiumán elmulasztottunk, behozni.