Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-02-14 / 13. szám
juk, kik celebritásokra vágynak, mert kinhv szelekben van, hogy minden úton módon szeretnek akárki által, még is csak ugyan tiszteltetül. Ezek a/ok, kik ellenségei a/, aristocratiának, bár szónok nem teszi fel, ne is vegye szavait senki macára, hogy a’ teremben ilyenek létezzenek. Nem is hiszi szóló gróf, hogy a BR. maguknak ellenségei legyenek , 's hogy valaki a' nemességet meg nem gondolva, eltörölni igyekezzék. Az aristocratia eddig is igen sok jót hozott elő nálunk, ’s biztosan állíthatni, hogy az emberi nemzetre sokkal több jót hozott bizonyára, mint a forradalmakat előidéző emberek; mert a' Sobespierre-féle uralkodók sokkal kegyetlenebb uralkodók voltak, mint az aristocraták. .Nem kell tehát a’ jelenlegi nemesi állást lealacsonyítani , ’s nem kell engedni eltörölni a’ nemességet. Mások példái után megemlitni kíván szóló is egy érzékeny mesét, i. i. „.Jupitér* isten haragra gerjedvén egykor sássá iránt, nem csak ezt , hanem az egész sasfajt szándékozott mennyköveivel a’ föld szikéről eltörölni; felszólaltak azonban még a’ kicsiny madarak is, Jupiter előtt esdekelvén, miként a’ nagy sasfajt eltörölni ne méltóztassék,mert ki fogja külömben a’hireket hozni az istenektől a’ kisebb madaraknak, ki fogja őket óltalmazni,s az istenek akaratjáról felvilágosítani?“ Nem hiszi szóló gróf, hogy az aristocratia mostanság legalább még moraliter is az emberek érzéséből kiirtathassék, ’s csak is herczeg Talleyranddal tart, ki ezt mondta, „csak akkor hiszem, hogy elfog a’ nemesség töröltetni , 's akkor nem fogok a’ nemességről semmit tartani, ha mikor egy nagy banquier nem fogja magát szégyenleni kis boltos legénynyel karöltve járni az ulszán‘c — midőn egy liberális báró saját leányának a’ Rousseau Freloise-át olvasás végett adván kezébe, abban a' Julia tetteit fogja neki dicsérni; — csak akkor, midőn egy nem-nemesből lett új nemes, nem fog vágyni valamely udvarhoz béférközni kívánni, — csak akkor, midőn egy göttingai, berlini, vagy bálái professor sem fog többé flofrath lenni akarni.“ Urbériség alapjául az 1819-ki öszveírást pártolja, az ellene felhozott, de be nem bizonyított ellenvetéseket nem méltányolhatván. Ezen ellenvetésekre nézve statisticai adatokat kellene látni, 's földabroszokból kellene a’ hibákat kimutatni; mert miként lehet külömben másképpen egész bizonyossággal állítani, hogy azon öszveirás hamisan szerkesztetett? Továbbá arra nézve, hogy sok föld hagyatott ki, vagy igazságtalanul tétetett az öszveirásba ’s ennél fogva a’ paraszt kezéből kivétetvén, a’ földesúr veszi magának, kérdi szóló gróf, váljon hová teszi a’ földesúr, mert valóban nem hiheti szóló, hogy ha elveszi is, lenyelje; mert ha ő is élni akar, minden bizonynyal a’ parasztnak adja ki munkára, ez állván érdekében az uraságnak. És igy az uraság földéből fog ezután is mindég élhetni a’ paraszt, mert a’ föld magában véve, ha eke nem szántja és kar nem miveli, semmit nem használ! Nem tudja szóló gróf, honnan vétetett ama gondolat és állítás is, miként nem fogja a’ kormány azon öszveirást megerősíteni, mert e-ötle gyűlöletes. E’ teremben elnök ő nmlgát tartván eddig elő kormány orgánumának, nem hallotta szóló, hogy elnök ö nmlga azon észveltás ellen legkisebb ellenvetést, annyival inkább figyelmeztetést tett volna; ’s nem hiheti, hogy miként fogná a’ kormány saját factumát helyben nem hagyni.— Az urbériek székely föld irányábani kérdésére nézve gróf K. J. s többek előadásai nyomán, szóló is azt tartja, miként székely földön úrbéri föld nem létezhet, kivévőn, hová a’ jus regium bővítetett, vagy székely örökség nincs, mely székely örökséget valóságos allodiumnak tekint. A' jobbágy - és személyes viszonyokra nézve nem mond ugyan ellent az urbér bevitelének, de a’ székely földre bévitelében semmiként sem egyezik meg. Szólónak személyét illetőleg ugyan mindegy bévitessék-é, vagy ne az urbér székely földre? és nem a maga hazáért beszélbeérőként, miután oly viszonyban is öszvekölelesben áll jobbágyaival, miszerint ezek, kölcsönöztessék bárhonnan, ha Koppenhágából is azon úrbér, nem fogják elfogadni, hanem a, ők maguk és szólónak nagy hasznára, meg fognak maradni jelenlegi állapot jukban, ha csak erővel nem fognak azon urbérre erőltetni.— Nagyon köszöni továbbá szóló, gróf, bogaras vidéke követének azt, hogy jobbágyaival még nem oszlottatta meg,s nem proponálta, hogy székely jobbágy testvéreivel megosztozzék,— kérvén egyszersmind arra, hogy addig ne is proponálja, mig szobit azon jobbágy testvéreinek genealógiája, jobban 's hitelesebben dé nem lesz bizonyítva. (Zajos 's hoszszat tartó tetszés.) Annak sem látja szóló semmi okát, miért tenné fel a’ kormányról, hogy a’ székely földre tekintettel nem leend,s mint többektől mondatott, nem fogná megengedni, hogy székely földön, a székely örökségre nézve urbér ne legyen, csak azért, mivel ő Felsége kegyelmes előterjesztésében az egész országra nézve kívánja az urbériek elkészítését. Nem avatott ugyan szóló a kormány nézetébe, de szerencséje lévén alsóausztriai jobbágynak is lenni, vizsgálódása silán tudja, miszerint az ausztriai tartományokban valósággal többféle nemű urbérek vannak, ’s külömböz ö van Morvaországban, külömbözö Felső- é s Alsóausztriában, Tyrolban, mert a Felsége mindég nagy tekintettel volt és van külömbözö országainak, külömbözö jogaira, ’s nem láthatja által, miért nem venné ő Felsége éppen a’ székely föld érdekéi tekintetbe. Végre sajnosan látja szóló gróf, hogy a' leopoldi hitlevél és unionis törvény cikkek már most a' penészes oklevelek közzé kezdenek számíttatni, 's midőn valamely nemzet iránti pártolásra felhívásnál nem elég melegséggel védetnek, sajnosan kell éreznie szólónak, hogy már ezekről is megkezdetett a’ lemondás, ’s megkezdetett az inkább újságon kapkodás, hiszen pedig siránkozással lehete egykor hallani a'leopoldi hitlevél megsértett pontjait idéztetni ; a’ hallók mindnyájan elbúsultanak, és az ország is bánatát fejezte ki; méltán kérhetik székelyekül tehát, hogy búsulni kellessék akkor egy kicsit, midőn a' székely nemzetre nézve azon felidézett leopoldi hitlevélnek valamely czikke meg nem tarlalik. Az unionis eskü iránti felszólalás is mintegy nevetségesnek ’s szükségfelettinek tarlalik már most; holott az unionis juramentumot minden új hivatalba lépőre nézve, nem igen régen oly múlhatatlanul szükségesnek látták a’ RR, ’s oly sürgetésen adták is be dupla tripla adagokban az új hivatalnokoknak, mint ragadó nyavalya idején az orvos hatkilós praeservaliváját szokta beadni. De ebből úgy veszi észre szóló gróf, hogy mikor saját malmunkra nem kell a víz, nem bánjuk, ha széljeloszlik is. Vízakna követe : Egy királyról olvasá, miszerint: udvara bölcsei közti jutalmul tűzvén ki ezt: „mi legerősebb a' világon?“ egyik a’ bort monda, minthogy az a’ legerősebb férfit is földre veri; másik a’ királyt, mivel 6 milliónak parancsol egyszerre 's parancsára fegyveres erő nyomul; harmadik az aszszonyokat tartá erőseknek, mivel úgymond, azok a’ királyok szivén is uralkodnak, ’s ennélfogva minden kormányok közti legerősebb és legállandóbb a' papucskormány, de a’ negyedik nyeré el a' jutalmát mondván, hogy legerősebb az igazság. Ez parancsolja, hogy a’ székely földön urbér kell. A' rendszeres bizottmány munkálata leghelyesebb lévén, Alsófejér megye követének tegnap előadott véleményéhez járul. Szebenszék követe: Az unió szellemének tiszta felfogása vezet arra, hogy a’ székely nemzet kivonatát a’ törvény és közálladalom előmozdítani törekedjék; de ha a’ haza boldogságát és csendes megmaradását iseltartani igyekezvén, az itrix'-rt a' székely földre is alkalmazhatónak kell tartani, ott, hol jus regium van, vagy is hol úrbéri viszonyok 's úrbéri székelyek léteznek; minda/.által Aranyosszék követének az urbézi intézkedések iránti külön törvényhozatalában, ha a' KK és KB többsége megegyezik, — szóló ia megegyezik,—■ az. 1820-ki status quo-t pártolja. Közép 87. anok megye követje, Slunyad megye egyik követe által előterjesztett nézeteket pártolván, urhériség alapjául az. l!l(.)-ki öszveirásra szavaz, a’ ll.K.I. B. 4. czikkjének megtartásával. Zaránd megye főispánja, Doboka megye főispánjának véleményét pártolván, az urhéri székely földre is bé vitetni kívánja ; az urhériség alapjául az 1819-ki öszveírásra szavazván. Igy azonban, hogy ha több földet adott fel a' paraszt mint valósággal Diri, csak azon esetben tarthassa meg, ha bebizonyítja, hogy feladása a’ földesúr közbejöttével történt. Továbbá, törvényes kereset következtében birtokosoknak viszszakerült földekre, zavar kikerülése tekintetéből, úr béri nem kivan, valamint azokra sem, melyek törvényes vagy ay a fiságos osztály által a 11 o d szállattak. Végre sértetten kívánja hagyni a* H. K. I. R. 40 czikkjét, valamint ha oly földet birna jelenleg a’ paraszt, melyet allodiumául bizonyitha bé a’ földesúr, ennek viszszaadassék. Zaránd megye követje: Ismétli követtársának előadott véleményét és kívánatét. Küküllő m. követje: A’ megyei allodiumokhoz hasonló természetünknek tekintendő és sem urbér, sem adó alapjául nem szolgálható primipilusi mint pixidariusi földek kivételével az úrbéri székely földre is bevizetni kívánja; urbériség alapjául pedig az 1803-dévi szt. györgy napkori status quo-ra szavaz; az allodiumok kivételével, 's a’ H. K. I. B. 40 czikkjének meghagyásával. Slunyad megye követe : Némely állításokra tett észrevételei mellett követtársának utasításuk nyománi előadását ismétli, t. i. urbériség alapjául az 1819-ki öszveirást fogadja el, ’s az úrbéri székely földre is bevitetni kívánja. Egy kir. hivatalos és kir. táblai tiszt, ülnök. öszszevetvén a’ H. K. I. B. 3. ez. hol a’ nemesség eredetéről van szó, a' II. i. 111. ív. 30 ez. t. §-val, hol a’ parasztnak csak munkája bére mondatik sajátjául, 's tekintve, hogy az 1791. 26. t. ez. előtt a’ parasztnak még saját személye sem volt tulajdona, arra nézve, hogy mi lehessen urbériség törvényesen határozni nem tud, s csak annyit lát, hogy az 1791—64 t. czikknél fogva az urbér szükségessége elismertetik. Erre nézve tehát kir. hiv. mlgs b. K. Domokos úrnak előadott véleményét pártolja. Huszonkilenczedik országos ülés febr. 1-n. Tárgy. Az urbériség 's urbérnek székely földre bévitele feletti tanácskozás folytatása. A’ jegyzőkönyvi hitelesítés után felolvastatott Szebenszék követjének, a’ többi két követtől is pártolt 's jegyzőkönyvbe igtattatni kívánt nyilatkozata, hogy az urbér székely földre is bévitessék, ’s urbér alapjának az 1819- 20-ki öszveirás vétessék. Ezután elnök ő nagymlga felhivá a’ BBet, hogy miután a'tanácskozás alatti tárgy elég bőven kifejtve van, csupán magához a’ tárgyhoz lehető legnagyobb rövidséggel mondják el a’ még hozzá szólni kívánók véleményeiket, hogy e' tárgy mái ülésben bevégeztethessék. Egy gr. és kir. hivatalos. Az urbériség meghatározása igen nehéz feladat, mert valamint az urbériségnek tág értelemben vétele a’ földesúr tulajdonát bántja, úgy szűk korlátok közzé szorítása miatt a közállomány egyik jövedelemforrása az adó alapja szenved rövidséget, és midőn a közállomány érdeke szembe lenni látszik a kiváltságok érdekei-