Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-02-14 / 13. szám

juk, kik celebritásokra vágynak, mert kin­hv szelekben van, hogy minden úton módon sze­retnek akárki által, még is csak ugyan tisz­teltetül. Ezek a/­ok, kik ellenségei a/, aristo­­cratiának, bár szónok nem teszi­ fel,­­ ne is vegye szavait senki macára, hogy a’ terem­ben ilyenek létezzenek. Nem is hiszi szóló gróf, hogy a BR. maguknak ellenségei le­gyenek , 's hogy valaki a' nemességet meg nem gondolva, eltörölni igyekezzék. Az aris­tocrat­i­a eddig is igen sok jót hozott­ elő ná­lunk, ’s biztosan állíthatni, hogy az emberi nemzetre sokkal több jót hozott bizonyára, mint a forradalmakat előidéző emberek; mert a' S­obesp­ierre-féle uralkodók sokkal kegyet­lenebb uralkodók voltak, mint az aristocra­­ták. .Nem kell tehát a’ jelenlegi nemesi ál­lást lealacsonyítani , ’s nem kell engedni el­törölni a’ nemességet. Mások példái után meg­­emlitni kíván szóló is egy érzékeny mesét, i. i. „.Jupitér* isten haragra gerjedvén egykor sássá iránt, nem csak ezt , hanem az egész sasfajt szándékozott mennykövei­vel a’ föld szik­éről eltörölni; felszólaltak azonban még a’ kicsiny madarak is, Jupiter előtt esdekel­­vén, miként a’ nagy sasfajt eltörölni ne mél­­tóztassék,mert ki fogja külömben a’hireket hoz­ni az istenektől a’ kisebb madaraknak, ki fog­ja őket óltalmazni,­­s az istenek akaratjáról felvilágosítani?“ Nem hiszi szóló gróf, hogy az aristocratia mostanság legalább még mo­­raliter is az emberek érzéséből kiirtathassék, ’s csak is herczeg Talleyranddal tart, ki ez­t mondta, „csak akkor hiszem, hogy elfog a’ nemesség töröltetni , 's akkor nem fogok a’ nemességről semmit tartani, ha mikor egy nagy banquier nem fogja magát szégyenleni kis boltos legénynyel karöltve járni az ulszán‘c — midőn egy liberális báró saját leányának a’ Rousseau Freloise-át olvasás végett ad­ván kezébe, abban a' Julia tetteit fogja neki dicsérni; — csak akkor, midőn egy nem-ne­mesből lett új nemes, nem fog vágyni vala­mely udvarhoz béférközni kívánni, — csak akkor, midőn egy göttingai, berlini, vagy bálái professor sem fog többé flofrath len­ni akarni.“ Urbériség alapjául az 1819-ki öszveírást pártolja, az ellene felhozott, de be nem­ bi­zonyított ellenvetéseket nem méltányolhat­ván. Ezen ellenvetésekre nézve statisticai a­­datokat kellene látni, 's földabroszokból kel­lene a’ hibákat kimutatni; mert miként le­het külömben másképpen egész bizonyos­sággal állítani, hogy azon öszveirás ha­misan szerkesztetett? Továbbá arra nézve, hogy sok föld hagyatott­ ki, vagy igazságta­lanul tétetett az öszveirásba ’s ennél fogva a’ paraszt kezéből kivétetvén, a’ földesúr ve­szi magának, kérdi szóló gróf, váljon hová teszi a’ földesúr, mert valóban nem­ hiheti szóló, hogy ha elveszi is, lenyelje; mert ha ő is élni akar, minden bizonynyal a’ paraszt­nak adja­ ki munkára, ez állván érdekében az uraságnak. És igy az uraság földéből fog ez­után is mindég élhetni a’ paraszt, mert a’ föld magában véve, ha eke nem szántja és kar nem miveli, semmit nem használ! Nem tudja szóló gróf, honnan vétetett ama gondo­lat és állítás is, miként nem fogja a’ kor­mány azon öszveirást megerősíteni, mert e-­­­ötle gyűlöletes. E’ teremben elnök ő nmlgát tartván eddig elő kormány orgánumának, nem hallotta szóló, hogy elnök ö nmlga azon ész­­veltás ellen legkisebb ellenvetést, annyival inkább figyelmeztetést tett volna; ’s nem hi­heti, hogy miként fogná a’ kormány saját factumát helyben nem hagyni.— Az urbériek székely föld irányábani kérdésére nézve gróf K. J. s többek előadásai nyomán, szóló is azt tartja, miként székely földön úrbéri föld nem létezhet, kivévőn, hová a’ jus regium bővítetett, vagy székely örökség nincs, mely székely örökséget valóságos allodiumnak te­kint. A' jobbágy - és személyes viszonyokra nézve nem mond ugyan ellent az urbér be­vitelének, de a’ székely földre bévitelében semmiként sem egyezik­ meg. Szólónak sze­mélyét illetőleg ugyan mindegy bévit­essék-é, vagy ne az urbér székely földre? és nem a­ maga hazáért beszél­­beérőként, miután oly viszonyban is öszveköl­­elesben áll job­bágyaival, miszerint ezek, kölc­sönöztessék bár­honnan, ha Koppenhágából is azon úr­bér, nem fogják elfogadni, hanem a­, ők ma­guk és szólónak nagy hasznára, meg fognak maradni jelenlegi állapot jukban, ha csak erő­vel nem fognak azon urbérre erőltetni.— Na­gyon köszöni továbbá szóló, gróf, b­ogaras vi­déke követének azt, hogy jobbágyaival még nem oszlot­tatta­ meg,­­s nem proponálta, hogy székely jobbágy testvéreivel megosztozzék,— kérvén egyszersmind arra, hogy addig ne is proponálja, mig szobit azon jobbágy testvé­reinek genealógiája, jobban 's hitelesebben dé nem lesz bizonyítva. (Zajos 's hoszsza­t tartó tetszés.) Annak sem látja szóló sem­mi okát, miért tenné­ fel a’ kormányról, hogy a’ székely földre tekintettel nem leend,­s mint többektől mondatott, nem fogná megenged­­ni, hogy székely földön, a­ székely örökség­re nézve urbér ne legyen, csak azért, mivel ő Felsége kegyelmes előterjesztésében az e­­gész országra nézve kívánja az urbériek el­készítését. Nem avatott ugyan szóló a­ kor­mány nézetébe, de szerencséje lévén alsó­ausztriai jobbágynak is lenni, vizsgálódása si­lán tudja, miszerint az ausztriai tartományok­ban valósággal többféle nemű urbérek van­nak, ’s külömböz­ ö van Morvaországban, kü­­­lömbözö Felső- é s Alsóausz­triában, Tyrolban, mert a Felsége mindég nagy tekintettel volt és van külömbözö országainak, kü­lömbözö jogaira, ’s nem láthatja által, miért nem ven­né ő Felsége éppen a’ székely föld érdekéi tekintetbe. Végre sajnosan látja szóló gróf, hogy a' leopoldi hitlevél és unionis törvény c­­ikkek már most a' penészes ok­levelek köz­zé kezdenek számíttatni, 's midőn valamely nemzet iránti pártolásra felhívásnál nem elég melegséggel védetnek, sajnosan kell éreznie szólónak, hogy már ezekről is megkezdetett a’ lemondás, ’s megkezdetett az inkább új­ságon kapkodás, hiszen pedig siránkozással lehete egykor hallani a'leopoldi hitlevél meg­sértett pontjait idéztetni ; a’ hallók mindnyá­jan elbúsultanak, és az ország is bánatát fe­­jezte­ ki; méltán kérhetik székelyekül tehát, hogy búsulni kellessék akkor egy kicsit, mi­dőn a' székely nemzetre nézve azon felidé­zett leopoldi hitlevélnek valamely czikke meg nem tarlalik. Az unionis eskü iránti fel­szólalás is mintegy nevetségesnek ’s szük­ségfelett­inek tarlalik már most; holott az unionis juramentumot minden új hivatalba lépőre nézve, nem igen régen oly múlhatat­lanul szükségesnek látták a’ RR, ’s oly sür­getésen adták is be dupla tripla adagokban az új hivatalnokoknak, mint ragadó nyavalya idején az orvos hatk­ilós praeservaliváját szok­ta beadni. De ebből úgy veszi észre szóló gróf, hogy mikor saját malmunkra nem kell a­ víz, nem bánjuk, ha széljeloszlik is. Vízakna k­ö­v­e­t­­­e : Egy királyról olvasá, miszerint: udvara bölcsei közti jutal­mul tűzvén ki ezt: „mi legerősebb a' vilá­gon?“ egyik a’ bort monda, minthogy az a’ legerősebb férfit is földre veri; másik a’ királyt, mivel 6 milliónak parancsol egyszer­re 's parancsára fegyveres erő nyomul; har­madik az aszszonyokat tartá erőseknek, mivel úgymond, azok a’ királyok szivén is ural­kodnak, ’s ennélfogva minden kormányok közti legerősebb és legállandóbb a' papucs­kormány, de a’ negyedik nyeré­ el a' jutal­mát mondván, hogy legerősebb az igazság. Ez parancsolja, hogy a’ székely földön ur­bér kell. A' rendszeres bizottmány munkála­ta leghelyesebb lévén, Alsófejér megye kö­vetének tegnap előadott véleményéhez já­rul. Szebenszék k­ö­v­e­t­­­e: Az unió szel­­­lemének tiszta felfogása vezet arra, hogy a’ székely nemzet kivonatát a’ törvény és köz­­álladalom előmozdítani törekedjék; de ha a’ haza boldogságát és csendes megmaradását is­­eltartani igyekezvén, az itrix'-rt a' székely földre is a­l­ka­l­mazhat­ónak kell tartani, ott, hol jus regium van, vagy is hol úrbéri vi­szonyok 's úrbéri székelyek léteznek; m­ind­­a/.által Aranyosszék követének az urbézi in­tézkedések iránti külön törvényhozatalában, ha a' KK és KB többsége megegyezik, — szóló ia megegyezik,—■ az. 1­820-ki status quo-t pártolja. K­­ö­z­é­p 8­7. a­­­n­o­k megye k­ö­v­e­t­j­e, Slunyad megye egyik követ­­e által előterjesz­tett nézeteket pártolván, urhériség alapjául az. l!­l(.)-ki öszveirásra szavaz, a’ ll.K.I. B. 4. czik­kjének megtartásával. Zarán­d megye főispánja, Dobo­ka megye főispánjának véleményét pártol­ván, az urhéri székely földre is bé vitet­ni kí­vánja ; az urhériség alapjául az 1­819-ki öszve­­írásra szavazván. I­gy azonban, hogy ha több földet adott­ fel a' paraszt mint valósággal Diri, csak azon esetben tarthassa­ meg, ha be­bizonyítja, hogy feladása a’ földesúr közbe­jöttével történt. Továbbá, törvényes kereset következtében birtokosoknak viszszakerült földekre, zavar kikerülése tekintetéből, úr béri nem kivan, valamint azokra sem, melyek tör­vényes vagy a­­­y a fi­sá­gos osztály által a 11 o d s­­­zállattak. Végre sértetten kívánja hagyni a* H. K. I. R. 40 czikkjét, valamint ha oly földet birna jelenleg a’ paraszt, melyet allodiumául bizonyitha­ bé a’ földesúr, ennek viszszaa­­dassék. Z­a­r­á­n­d megye k­ö­v­e­tj­e: Ismétli kö­­vettársának előadott véleményét és kívána­tét. Kükül­lő m. köve­tje: A’ megyei allodiumokh­oz hasonló természetünknek te­kintendő és sem urbér, sem adó alapjául nem szolgálható primipilusi mint pixidariusi földek kivételével az­ úrbéri székely földre is bevizetni kívánja; urbériség alapjául pedig az 1803-dévi szt. györgy napkori status quo-ra szavaz; az allodiumok kivételével, 's a’ H. K. I. B. 40 czikkjének meghagyásával. Slunyad megye k­ö­v­e­t­­­e : Némely állításokra tett észrevételei mellett követtár­­sának utasításuk nyománi előadását ismétli, t. i. urbériség alapjául az 1819-ki öszveirást fo­­gadja­ el, ’s az úrbéri székely földre is bevi­tetni kívánja. E­g­y k­i­r. hivatalos és k­i­r. t­á­b­­l­a­i tiszt, ü­l­n­ö­k. öszszevetvén a’ H. K. I. B. 3. ez. hol a’ nemesség eredetéről van szó, a' II. i­. 111. ív. 30 ez. t. §-va­l, hol a’ parasztnak csak munkája bére mondatik sa­játjául, 's tekintve, hogy az 1791. 26. t. ez. előtt a’ parasztnak még saját személye sem volt tulajdona, arra nézve, hogy mi lehessen urbériség törvényesen határozni nem tud, s csak annyit lát, hogy az 1791—64 t. czikknél fogva az urbér szükségessége elismertet­ik. Erre nézve tehát kir. hiv. mlgs b. K. Domokos úrnak előadott véleményét pártolja. Huszonkilenczedik országos­­ ülés febr. 1-n. Tárgy. Az urbériség 's urbérnek székely földre bévitele feletti ta­nácskozás folytatása. A’ jegyzőkönyvi hitelesítés után felolvas­tatott Szebenszék követjének, a’ többi két követtől is pártolt 's jegyzőkönyvbe igtattat­­ni kívánt nyilatkozata, hogy­ az urbér székely földre is bévitessék, ’s urbér alapjának az 1819- 20-ki öszveirás vétessék. Ezután elnök ő nagymlga felhivá a’ BBet, hogy miután a'tanácskozás alatti tárgy elég bőven kifejtve van, csupán magához a’ tárgyhoz lehető legnagyobb rövidséggel mond­­ják­ el a’ még hozzá szólni kívánók vélemé­nyeiket, hogy e' tárgy mái ülésben bevégez­­tethessék. Egy gr. és k­i­r. hi­v­a­t­a­l­o­s. Az urbériség meghatározása igen nehéz feladat, mert vala­mint az urbériségnek tág értelemben vétele a’ földesúr tulajdonát bántja, úgy szű­k kor­látok közzé szorítása miatt a közállomány e­­gyik jövedelemforrása az adó alapja szenved rövidséget, és midőn a közállom­ány érdeke szembe lenni látszik a kiváltságok érdekei-

Next