Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-04-22 / 32. szám

rápluzáranul. •Itt : Mdlorföh si|ir^« a^-n IS41 ERDÉLYI HÍRLAP. KI* Figyelmeztetés. Ezen hó 25-kén délutáni 5 órakor a’ Casinoi szökött teremben a' czukorgyár jövője iránt újra érdekez 7 gyűlés fog tartalni —­ melyre minden részvényes tisztelettel meghivatik, annyival inkább, mert a’ közelebbi jóval előre kihirdetett gyűlés a’ ír részvényesek kevés száma miatt el halasztódott 's hogy a’ mint határozva van, a’ jelenlévők által hozott határozás, a’ meg nem jelenőket is egyaránt kötelezi. 3 ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Ürünn­ail­ép. Több komor és ked­vetlen napok után szép és vidám fényben de- Ürült­ fel városunkra április 19-re, ö cs. és apost. kir. Felségének, dicsőségesen u­­­ralkodó és számos népeit atyai indulattal bol- 3 Jogit(') legjobb Fejedelmünknek születése nap­iba, mely most különösen annak méltóságához­­és fontosságához illő nagyszerű pompával vioe- 9 neltetett­ meg. Az azt megelőző est­jén az egész éváros fényesen kivilágíttatott, 's a* katonai Bnangászkar vidám zenéje közben temérdek nép­­c­olongás élénkité az ulszákai — kir. kormány­ozó ő exczjánál pedig nagy és igen fényes pánczvigalom volt. A’ mondott nap reggelén nap feljötte előtt a’ fellegvárból 36 ágyulö­­vés hirdette az óhajtva várt innepélyt —­­s­­’ szokott időben az alattvalói hivség, tiszte­ssét és hálaérzés önkéntes adóját, valamint az o­rszág egybegyű­lt képviselői , úgy minden hivatali testületek ö Felsége személyese és t­eljes hatalmu kir. biztosánál nagymlgu báró i’ u cli ne­r A n t­a­l úr exczjánál bémutatták. ’A’ katonai tisztikar Stáber Károly tá­­bnornok ő mlgával legelőbb jelent-m­eg kir. kbiztos ő exczjánál — a’ kir. kormányszéket a főkormányzó gr. Teleki József úr ő ex­­yzja vezerle­ bé; hol fökormányzó ö exczja egy­­ ’kés beszédben tolm­ácssá a' kir. kormány­­sszék hódoló tiszteletét —— a' K.K- és RRet pe­dig országos elnök b. K­e­m é n­y F e­r­e­n ez úr ö exczja vezérlé ; ki hasonlólag szép és itömött beszédben rajzoló e’ kicsi de a’ hiv­­iségben nem utolsó haza őszinte óhajtásait és íhálás idvezletét. Kir. biztos úr ő excja, a' hoz­zá magyarul intézett két utolsó beszédre ma­gyarul mélt­áztatott felelni, 's az alattvalói hi­v ■érzések nyilvánítását ő Felsége szent­séges szine ekibe juttatni igéré. Más testületek is, tan kir. tábla, városi tanács és esküdt közön­ség, minden egyházak papjai, iskolák profes­szorai ’sa’t. ez alkalommal alázatos tisztelke­­­désöket tevék kir. biztos ő exczjánál. Az id­­zvezletek végződésével kir. biztos ’s minden fennemlitett testületek innepi diszpompával a piaczi székes egyházba gyűltek, hol a*,,Te­nged Isten dicsérünk“-et énekes nagy mise követte, mely szent foglalatosságot fényes pa­­­pi szolgálat kíséretében erdélyi k. püspök K­o­v­á­c­s Miklós úr ő exczja teljesité. Az egyházi szertartás alatt a’ kiállítáit és nagy kört formáló katonaság által háromszori sal­ve, a’ fellegvárból IS ágyulövés történt; an­nak végződésével pedig a gyalog mint szin­tén katona lovas csapatok kir. biztos ő ex­­cxja előtt sooepi pompával elléptettek. — U­­gyan ez nap más vallások templomaiban is buzgó könyörgések emelkedtek­ fel a Minden­hatóhoz ö Felsége hoszsz­u és boldog ural­kodásáért. — Délben kir. biztos ő exczja fé­nyes és pompás ebédjén vidám poharak ii­­miiteltek császár és cszászárné ö Felségükért, valamint a' dicsőségesen uralkodó házér­t, mi alatt a' fellegvárból újra 18 ágyulövés, 's mind tszve 72 történt.— Légyen ez a' nap megáldva , — ez minden hiv magyar kebel óhajtása ! I elnevezés. Deschán Kálmán, eddig nagyági k. szertárirnok, oláhpláni­k. alarány-vállói hivatal ellenőrködő irnokjává neveztetett. Ill.OBOZSVári újságok. Országos ülés a’ múlt szeredától fogva máig — ezt ápr. 21-n szere­­dán írják — nem tartatott, de elöleges tanácskozá­sok folytak. A’ császár ö Felsége születése napja tiszteldé­re hozott ágyuk tegnap, apr. 21-n azon kíséret­tel, melylyel jöttek, Károly fejérvárra viszszaindit­­tattak. Országfg’yű­lés! közlés. Az a­pril. 14-kén t­art a 1t negy­vennyoleza­­d­i­k országos ülés vége. Alsófej­ér­­m. f­ő­i­s­p­á­n­j­a : Tek. KK és I­II! Az úrbéri munkálat rendén, a’­mel­lett hogy az úrbéres osztály és földe­­r közti létező viszonyoknak határozottabb körbe­n,i ló helyheztetése által, az úrbérest a' lehető önkénytől biztosítani, az úrbéresnek telki ál­lományok haszonvételén kivü­­, több rendbe­li mellékjavadalnakat engedni, a’ J. K. és JIR többségével én is mindég leghajlandóbb voltam, azt láttam , hogy a’ tek. KK és RR eddigi határozatain mindég átlengeti azon véleményem szerint igen helyes és szemünk elöl soha sem veszítendő eszme, hogy t. i. h birtokos osztály proprietatis jussa a’ lehe­tőségig bántatlannak és szentnek tartassák, *s hogy ez óva legyen, ezt tartom e jelen tör­­vényezikk tárgyalásánál is vezérelvemnek. — Hogy ezen elvemtől a’ szőnyegen lévő syst. dep. munkálata kilenczedik t.czikkje szelle­me eltávozik, sőt azzal éppen ellenkezik, azt ennek vizsgálatakor látom. Előttem szóló m. itélőmester Kabós Dániel úr nézeteimet et cz­ikk iránt oly tisztán kifejtette, hogy mint utána szóló , ennek ismétléseivel a’ lek. KK és RR békesürésével viszszaélni nem kivánok és röviden azt vagyok bátor nyilatkoztatni, hogy a’ syst. dep. Vlll­k­­.czikkje helyett a'm. itélőmester úr által előterjesztett javaslatot, a’ maga teljességében elfogadom és pártolom. És e’ nyilatkozatra számosan felállással fejezék­ ki ez indítványnak pártolását; rövi­den nyilatkozatam pedig különösen még há­rom kir. hi­v. 's V. Hunyad k­ö­v­e­t­t­e. Az­ indítványnak ellenében pedig a' bizott­mány­ szerkezet szintén többek s nyilatkozó­ig gr. 's kir. hivatalos: forda, K­o- r­o­z­s ’s Krasina- m­egyék, Foga­r­a­s­­vidék, U­d­v­a­r­h­e­l­y-s­z­é­k és ív­o­l­o­z­s­­vá­r követei által pártoltatott. Tanácsko­zás közben kifejlett egy az indítvány és bi­­zottmányi szerkezetből alapult közép véle­mény is, mely, részben az indítványt, rész­ben pedig a’ bizottmányi szerkezetet párto­ló 's nyilatkoztak iránta F­e­l­s­ö­f­e­j­é­r - m. e­­g­y­i­k , Als (’) f­e­j­é­r - m. m­ind két, S­z­e­­ben 's I­ . egy ház székek k­ö­v­e­t­j­e­i. A’ bizottmányi szerkezet pártolását ’s a’ tett inditvány megczáfolását leginkább és tel­jesebben indokló beszéd következő, u. m­. Egy g­r. é­s kir. hivatalos, 11 e­­­lyesnek tartja e’ tárgyban először is a’ fő­eszmék iránt tanácskozni ’s lenni tisztába. És ilyen főeszme 1-ször, hogy bírjon e a’ földesúr az eladó úrbéres telkeket megvehe­tési joggal, vagy mint Magyarországban, ne? Különösnek látszik ugyan, hogy az úrbéri tel­keket az­ azokhoz tulajdonosi joggal bíró föl­de súr meg ne vehesse , de figyelembe veen­dő, miként ezen jogmegadás és gyakorlat nyitandna legtágasabb utat a’ tömérdekágu vis­­szaélésekre, annyival inkább pedig, mivel a’ földesúr érdeke­it mindenkor ösztönözné hogy az­ úrbéressel telkét meguntassa ’s ez által megvehesse, melyből következnék, hogy a’ földesúr az egész, falut pmisálja. Könnyű lesz pedig a' földi sói­nak ezt eszközölni, kü­­lönösen a’ vi­zeségen, hol a’ költözködés gyakorlatban mn,­­s bár mely korlátok ho­zassanak is a’ földesúr ellenében , mindég lesz alkalma fennebbi czélját elérhetni. A* 2 . föeszme az, hogy ha csak ugyan megenged­tünk a’ földesúrnak az­ úrbéri telkeket vá­­sárlási jog, tartazzék-e a' földesúr ezen ál­tala vásárlott úrbéri telket ismét más úrbé­resnek átadni vagy ne ? A' 3-dik eldöntendő föeszme végre következő, hogy t. i. ha a’föl­desúr nem leend kénytelen a’ vett úrbéri telket más úrbéresnek átadni, alávettessék-é­k minden úrbéri tel­keknek, vagy pedig azok­tól szabaddá tétessék? Fis csak e’ három fó­­elvnek eldöntése után óhajtván szóló részle­tek felett tanácskozni, erre felszólítja a’ Bévet, csak az­ ezek feletti határozás után kí­vánván a’ jelen törvényczikkhez szólani. Elnök: Miután többen átalánosan szó­lottak a' tárgyhoz, méltóztassék a’ mélt. kir. hiv. úr is csak átalánosan nyilatkozni. E l ö b k i ki­r. hiv. Az első főeszmére nézve tehát teljességgel nem ád a’ földesúr­nak úrbéri telket vásárolhatási jogot, mert külömben minden földesúri kihágásainak ju­talmát fogja az, nyerendni, mely­ek abban vég­ződnének mindenkor, hogy az úrbéri telkeket magához, válthassa. Ha azonban a" RBnek az ez iránti indítványt elfogadni tetszik, egy­szersmind azt is elhatároztatni kívánja szóló, hogy a’ földesúr a' vett telket más úrbéres­nek, ki utána terhet viselni képpes, átadni tartozzék. Lát ugyan is szóló az úrbéri ter­he­k­n­e­k oly nemet, melyet a’ földesúr ha az a' közmunkákat vagy egyéb úrbéli praesta­­tiokat megtenné is, nem teljesíthet, és ilyen a­ katonáskodás terhe. A’ földesúr által va­sár­landó úrbéri telkekért ujonczállitás al­kalmával két ’s három egyén állhat­ ki a’ bon védelmére; kérdi tehát szóló, miként a* föl­desúr e’ terhet is hordozandja-é? mert kü­lömben e terheltnek a földesúrra rovása nél­kül a’ törvény által a* közadó fog megcson­­k­iltat­ni *s az­ állomány fog szenvedni. Azon a’ tett inditványbani igazságnak , hogy t. i.

Next