Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-05-30 / 43. szám

láp!o/,s vurtt. 43 la*siriin|» máj«!» 8*47 mtiv A S' y(‘l5IH‘/,l­l( ^. I'. folyamatban lévő 2-k fertály évben június végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk ezüstben. kJöltezni lehet minden cs. kir. postán, vagy pénzt a‘ szerkeztoséghez beküldeni. Szerk. i-h­aroinf'rUal ErlDELY ES MAGYAHORSZAG. aitn­evores. A/, erdélyi kir. udv. cancel­­laria l­éáki Fi­lep Jánost az erdélyi királyi kormányszék levelkiadó hivatala buzgó és köz­­becsülésben álló segédjét, több mint harmincz é­­vek során át tanúsított hiv és pontos szolgálatja jutalmául május va­ n azon levélkiadó hivatal igazgatójává kinevezni méltóztatta. Ciryasy.k­ir. Magyarország közjogi és bi­­har-megyei tiszti ügyvéd Hankovics Ferencz földi szenvedései folyo május hó 20-ra viradó­­ra Magyar Bikárt, hová anyja, testvérei, barátai, látogatására siettek, élte 28-k évében négy­ napig tartott vértolulás folytában, munkás élete tava­szán végett értek. Béke, nyugalom hamvainak! Lelki vigasztalás azoknak, kik benne a’ tisztelő bút, gyöngéd testvért, valódi barátot vesztették. Legyen vigasztalásuk alapja azon tudat, hogy Istennek is azon vigság vala kedves, mely a’ va­lódi füzérben legnemesebben diszlett. —­—‘ Kolozsvári újságok, a'Lend­vai rendezősége alatti szinész­ társulat, az it­­teni színpadon, május 19 n a­ „Korona és A­­rpad“ czimü szomorujátékot adá. .Május 20 n a’ ,,­ a I I o m­ ásó­k“ vígjátékot láttuk, mely külömben elég jól ment, csak azon egy hibácska volt észrevehető, h­ogy Herman tanácsnok úr Tóth) mintha vég­ső jelenéséről elfelejtkezett volna, arra ké­sficskén lépett­ elő. Május 22-n „Nagyko­rú és Táblabiró, “ vagy „Korszerű Eszmék“ czimü új vígjáték adatott­ elő a’ Lendvai jutalmául, mely mint észr­evenni le­hetett, a’ szokottnál kevesebb számmal meg­jelent néző közönségnek elég kedves időtöl­tésül szolgált, és azért ez­, közkívánatra, má­jus 26-n másodszor is adatod. — Május 2 - n „Mat­hi Id“ 6 felvonásos franciai drá­ma jött színpadra, melyben a’ Lendvai pár mint mindég, úgy most is kitűnő volt. Gyu­lai is (Gontran­er) nehéz szerepét kielégi­­tőleg játszódta. Itt is megjegyezzük, hogy a' párviadalnál a' pisztoly, harmadszor is el nem sülése miatt, a’ dolog, legkomolyabb pontján nevetséges szint öltött magára.­­ Végül május 27-n a’ „Fehérek“ czimű dráma adatott­ elő, melyben Lendvai, (Sir Patrik) színészi gyakor­locsáttáttak és tehené­nek dicséretes példáját bizonyitotta be, Lend­­vainé pedig, (izlandi kormányzó neje'­ külö­nösen, midőn Ladikkal volt titkos szerel­mét férje előtt m­egvallja, bámulandó vala. Ezúttal a’ jelen színész társulat szinpadim­­koni előadásait szándékozik bérek szleni é s a’ t. ez. közönségtől búcsút venni, melynek következtében Lendvai már el is útazott és Lendvainé is mint értettük, ma vasár­nap színpad­aunkra ntolszor lépend-fel. Kör­nyékünkben rendkívüli szárazság uralkodik, a’ gabona ára egy hét óta nagyon felhágott. Országfíryillési kő­/lés- A' má­jus 13-kán tartott ö­t­v­e­n h­a­r­m­a­d­i­k or­szágos ülés. ( Vége.) Szebenszék k­ö­v­e­t­j­e : A’ szőnyegen forgó tárgyra nézi Hunyad-m­. követjének in­dítványát, mint melynek szelleme szóló uta­sításával egyezik, álalánosan elfogadandónak véli, bár a' bírói eljárás erkölcsi oldalát te­kintve a’ rendsz. bizottmány által javasolt ket alszéke­­ is helyeselte volna, miután szom­ban a’ többség az ő tagjai álló egy úrbéri altorv. széket elfogadni látszik, véleményét a* többséggel egyesíti. Ennek előrebocsátása után azokra ategr­­át szóló, melyek a* szász közönség s bél­hi­rák által nemesi joggal bírt jószágait illetik. Ha a’ türv. hozásnak a’ lesz ezélj­i, hogy az úrbéri viszonyok rendezési terén, a‘törvény­hozási intézkedések addig kiterjesztessenek, meddig az ország politicai állásának láthatá­ra elöttünk eltérül, szintúgy­ önként­­oly, hogy az úrbéri hatóság, mindenütt a’ hol úr­béri viszonyok bár­mi sajátságos alakban is találtatnak törvényszerüleg rendeztessék. Mi­re nézve utasításom szabta kötelességemnél fogva megkí­vánom, miszerint a’ szász közön­ségek és bél­bírák által nemesi joggal bira­­tó jószágokat illetőleg, az űrbéli hatóságról e­ jelen törvényben említés tétessék,­­s ha az előttem szólott t. urak által előadásaik­ban nem és­­ntetett volna, kénytelen lettem volna küldőim nevében indítványozni. A­­mi ezen nevezett jószágokban létesülendő u­rbé­­ri székek felállítását illeti , némely körülmé­nyeket bátor leszek előadni, az­ért hogy ja­vaslatom gyakorlati részét némileg felvilágo­sítson ezen jószágokban, a­ mint a’ t.­KK és IVK elött többször felhozni bátorkodtam, fennállván az uradalom és urbéresség között; a szerződési gyakorlat, melynél fogva az úrbé­resek igen csekély taxát fizetnek, robotmeg­­váltás helyébe, nem pedig mint a ns vár­megyékben a’ hol az úrbéres személyes tar­tozásokat visel, ’s napszám szerinti naturális robotot teszen, ezen jószágokban mondom hoszszas idő folyta alatt , olyan úrbéri egye­netlenségek nem léteztek, melyeknek tárgya­lására rendszerezett úrbéri­ székek felállításá­ról kelletett volna oly korszerű­leg gondos­kodni.­s ha volt is olyasmi, mi az uradalom és vi­z­­­esség köztii kérdéseket érdekelte, ez mind az illető bíróság által, elettől fogva sza­kadatlanul elvégeztetett,­­s talán nem hibáz­nám, ha azt állítanám, hogy szintúgy még a’ vármegyében és székelységen eddig tör­vény által alkotott k­ü­lönös úrbéri hatóság nem létezett, hanem ott is az illető hatóság bíráskodott. Történt ugyan újabb időkben, hogy a" két bírák jószágainak egy részében kihűlt egyenetlenség nránli kinyomozó biztos­ság, urbér­i tárgyakban, politicai úton a­ szász törvényhatóságokon kívüli lisztekből nevez­tetett ki, mely biztosság, a mit mint kétség­telen elvitázhatatlan lényt tagadni nem lehet, a kinyom­ozást is végbe vitte, bár mi ala­posan tétettek is az ellenorások ; hogy az­tán a’ folyamodásnak reménytért sikerét ér­ni szerencsés nem volt, nem a­ nemzetnek tulajdonítandó, hogy azon időben, a’ rendes hatóság hivatalos jogának gyakor­lásában el­­m­ellőztetve gátoltatott, csekély nézetem sze­rint, az alkotmánynyal éppen úgy egybífére nem volt mint az­ illető tisztség helyett más hatóságot kivételesen felállítani.­­ A' mit már a' polgári élet és polgári jogok kifejlő­désében az igazság kiszolgáltatására nézve, mondhatni, új eszmék,új elveket elevenitnek­ fel, melyek a’ közigazgatásra nagy béfolyással bírnak ’s a' közállományi létnek javítására alkalmat ad­nak, úgy lest, hogy a' közelebbi időben, úrbéri ü­­­gyek ellátására igazgatás útján rendelésnél fogva bizonyos esetekre nézve, szász tör­vényh­ató­­ságbeli tagokból álló úrbéri szék állíttatott, mely mellett legalább a’ szász nemzetnek ősi törvényénél üszvehangzólag, m­eghagyatott a­­zon joga, hogy más bíróság alá nem tétetett. Ezen jog jeles tulajdonának fenntartására szót emelek az iránt, hogy az úrbéri hatóságok­ról szóló törvényben, a’ szász nemzet igaza bizonytalan magyarázatnak ki ne legyen té­ve, hanem rendelkezés tétessék, melynél fog­va az úrbéri hatóság megváltoztatása törvény­nyel szembe, önkéntesen ne történjen, ez pe­dig történne , ha a­ törvényben említés nem volna. Ezen törvényben a­ hét hirák és szász közönségek jószágaira nézve, az úrbéri szék óhajtásom szerint, úgy állíttassák­­ meg, hogy az alkotmányos jog megmaradásával egyez­zék; az előzményi vélekedésekből azt követ­keztet­vén és úgy lévén meggyőződve, hogy a’ t. KK és Rl­ többsége az úrbéri hatóság jogát azon testületnek tulajdonítani fogják, mely testület egyszersmind a­ jurisdictiót is jelenleg gyakorolja Utasításomból folyó javas­latom a’ volna, ,,hogy az elsőfolyamodásu urbériszékeket alkotja a' kerületi tiszt, vagy inspector két székbeli tanácsosokkal az ille­tő törvényhatóságból, az u­béri feltörvény­­széket pedig az illető tanács, de az alszékben bí­ráskodott három személyek kizárásával a' ren­des úrbéli legfelsőbb törvényszék legyen a’ k. főkom­ányszék.'* Az úrbéri vigyek fontos­sága a’ közigazgatásban oly sok .Tekintetet igényel, hogy a’ bíráskodó hatalomnak, az il­lető felek magán jogainak biztosítására, min­den ügyeletet ar­ra kell fordítani, hogy egye­nes és igazságos ítélettétel által, a’ kicsa­pongó megelégedetlenség elker ültessék, 's ha a’ mint a per folyamán a* törvény bal ma gyarázatából némelykor megeshet­ik , egyik bí­rói szék a’ törvény lelkét nem helyesen fog­­ná­ fel, fennmaradjon a' felsőbb széknek a* helyrehozás. Ez akból a­ rendszeres bizott­­mány nézeteiből kiindulván, a’ k. kormány­széken kívül, a’ szász, közönségek és két bí­rák urbéri ügyeire nézve, két széket kíván­nak felállítani, még pedig az illető törvény­hatóságból, részint utasításom tiszta értelmé­ből, részint meggyőződésemből, mivel csak is az illető tisztség rendelhet ki a­ szükség esetében haladást nem szenvedő úrbéri szé­ket. Végre rlmellőzhetem­ azon lényeges o­­kot, hogy a jövendő úrbéri bírósági eljárás, egészen új ága leend a’ közigazgatásnak, mi­re nézve a' gyakorlat kezdetén a’ törvény­kezés rendszere tökéletes ismeretének,­­s a’ sokféle peres tárgyakbani jártasságának, i­­gen szű­k határokba szor­ított mezői nem kell

Next