Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-08-01 / 61. szám

HolozKraru. (ti %a*urnup aupixil* • 1»41 Előfizetési felszólítás. A* beállott második félév kezdetével is t. ez. olvasóinknak a* bizonyított pártfogásért hálánkat nyilvánítván, valamint lapunkat további kegyükbe ajánlván, tisztelettel kérjük a’ tí­li félévi előfizetésnek hová hamarább béküldését, belévidit O-fiat­aal ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, vagy d szerkesztőhöz a’pénzt egyenesen béküldeni, Kolozs­várt­ belső farkas utszában 57-k szám alatt. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozsvári Ifjságoss. Váro­sunk a' közelebbi két hétben egészen vásá­ri szint öltött­ fel —­ adás, vevés, nyereség minden más érdeket háttérbe szorított, ke­reskedési tekintetben kétségen kivil ezen napok legfontosabbak ránk nézve. Jul. 20-tól 27-ig volt a’ termékvásár, jul. 27-n ’s a’ kö­vetkező három napon a* lóvásár —­ melyen sok szép és nemes lovakat lehetett látni. Vevők sem éppen hiányzottak,­­s így pár oláhországi bojáron vagy főnemesen kivü­l a­ szomszéd Magyarhonból is többen jelen­­tek­ meg, nevezetesen Pestről, Temesvárról, ’s máshonnan is, mint mondják 150 — 1 G0 ló elkelt volna; egy pesti kereskedő egye­did 36-t vásárolt. Az országos baromvásár jul. 30 k és 31-n ment­ véghez az első na­pon volt a’ szarvasmarha kiállítás és jutal­mazás. — Az erdélyi gazdasági közgyűlés jul. 25-n tartatott a­ casino teremében. Egy szép tűzijátékot és Wlach utóbbi mutatványát láttuk — de ezekről 's egy pár irodalmi újdonságról jövő számunkban bővebben: örsiátfziyü­lési közlés. A’jul. 3-n tartatott hatvanötödik orszá­gos ülés. (Folytatás.) E­l­n­ö­k : Újabban is kérem a“ RRel, mél­­tóztassanak csak a’ már meghatározott el­vek mellett maradva a’ szerkezethez szólni 's beszédjükbe nem elegyizni olyat, mi kü­­­lömben is a’ tanácskozást csak czél és ered­­mény nélkül haszitja. Felsőfejér­ m­k: Szerint a’ határo­zatok, mint ilyenek, m­ig csak a’ Rz elölt vak­­nak mindenkor változtathatók. Egyébiránt u­tasításánál fogva a’ Elolvasott latin szöve­get pártolja, mert utasítására nézve, mely semmi colonicaturat az úrbérestől elvétetná ’s ugyan ennek semmi allodiumot adatni nem enged, az tisztább ’s határozottabb, mint Doboka­m. főispánjának módosítása, melyet szóló a' földbirtokosra nézve nem helyesel. Azt ugyan­is, hogy a földesei kezén lévő allodium a­ colonicalura részét nem teszi , törvényhozás tárgyává soha nem tenné és szót sem tenne iránta szóló, hogy jöhet-e úrbéri rendezés alá vagy sem, mert mihelyt ez tör­vénybe így létetik , már kétséget támaszt, hogy tehát úrbéri rendezés alá is tartozhat az allodium. De továbbá a’ szerkezet azon szavaiban is, hogy: az úrbéres kezén ne talán létező allodiumok a’ földesúr kezébe viszsza­­jövendők, sokkal több erőt és tisztaságot lát szóla, mint azon javaslatban, hogy oly földek, melyek a’ földesúrnak kétségtelen és külö­nös birtokában voltak, úrbér tárgyai nem le­hetnek. Megtörténhetvén ugyan­is, hogy va­lamely szegény nemes atyánkfia időszakon­ként bizonyos allodiumot más más úrbéres­nek ad használatia, ha bémegy a­ törvény­be e’ szó ,,kétségtelen birtokában volt:“ az illető úrbéres részéről könnyen támasztatha­­tik kérdés az iránt, hogy azon föld kétség­telenül allodialis föld-e vagy nem? A° póto­lás utáni feleslegnek hét évig úrbéres által külön kötendő szolgálattétel melletti birha­­tása iránti módosítását a t. főispán úr az 1791, 26-k törv.czikkre alapította; de éppen e’ törv.czikkből mondja szóló is, hogy nem helyes a' módositási vélemény; mert ha az állományok az 1819-ben öszveirt földekből kitelnek és felesleg is marad , a­ törvény ép­pen nem mondja , hogy az hét évig a’ pa­raszt kezében maradjon, sőt szóló szerint, ha azon földet a’ paraszt a’ földesúri erdőkből irtotta, nem engedményt , hanem büntetést érdemel. V. Hunyad-v. k. Szerint az országos határozat csak hónapok múlva akár a­ leii­t­­ség, akár pedig helyesség és eszélyesség szem­pontjából sem megváltoztatható. Lehetség szempont­jából nem, mert a­ már egyszer ho­zott országos határozat az érdeklett tárgyat bevégezvén , ezen tárgy méltán olyannak te­kinthető, mely csak­is fejedelmi előterjesz­tés, az­az: kir. k. leirat vagy pedig egyes indítvány útján nyerhet e’ teremben tárgya­lási sort. Már­pedig, hogy indítványok mi­kor tárgyaltassanak, azt közvetetten ugyan az országos elnök , közvetve pedig törvényeink tisztán meghatározták ;­­s igy most nem lé­vén a' felolvasott törv.czikk elvbeli tartalma, hanem csak is a* hozott végzésnek a' Elol­vasott latin fogalmazásban helyes vagy nem helyes foglalatra, a kitűzött tanácskozási kér­dés : az emlitett követ urak által a­ státus (juo mellett tett indítványok a° szőnyegen for­gó tárgygyal semmi kapcsolatban nem lévén, maga sorsába utasitandók. Helyesség szem­pontjából nem változtatható, mert vagy sze­mélyes érdem , születés 's ezt méltányló fe­jedelmi megkülömböztetés; vagy pedig küldő­ik bizalma hi­ány öszve ide all . jogok gya­korlatát a a RRet, szép, de határtalan fe­lelőséggel járó kötelesség érzetétől áthatva csak a* legnagyobb 's leglelkiismeretesbb megfontolás eredményeként hozathatnak a' végzések.­­i e" teremben kimondott szó, nem szó többé , hanem hazánk évkönyveibe vésett 's századok múltával is nyomaték­kal b­ő­­s áldó vagy kárhoztató sulylyal járó tény. Az itt hozott végzés sem puszta állítás töb­bé, hanem oly esemény, mely hazaszerte az egyes honfiak nem pillanatnyi felhevülésében, hanem hideg megfontolással osztott helyes­lésével vagy roszálásával szer­zi a’ RR mikén­ti eljárásuknak jutalmát, s vallon várhatni e méltányló jutalmat oly eljárás mellett, midőn az egyszer’ hozott végzést alig nehány hó­nap múltával megváltoztatva a* RR azon o­­kok fontosságai kérdés alá vontak a jelen és jövő kor bírálata előtt, melyek a’ végzé­sek hozatalára bírták ’ De az eszélyesség szem­pontjából kiindulva is, vagyon eszélyes, va­­gyon ildomos volna-e a* BR többségét egy kis töredék vélemény megváltoztatásban gya­­korlandó helyes tacticájának átengedni? E­­zeknél fogva oda nyilatkozik szóló, hogy a­ jelen articulusok latin fogalmazása megbirá­­lásában semmi már hozott határozatok meg ne változtathassanak. Kolozs­ m. k: A határozat, mielőtt ő Felségéhez felterjesztetnék bizonyosan megvál­toztatható, mit a’ RR többsége b. J. L. úr indítványa következtében azt most is meg­fogja változtatni. Szoló nézete szerint K. L. azon helytelen szempontból, mert az al­­lodialurát a colonicalurától meg nem kü­löm­­böztethetni, tette az ennél fogva következe­tes indítványát: pedig nincs egy falu is Er­délyben, hol az úrbéresek ne tudnák mi al­­lodium és mi coloub­atura, ’s ennél fogva helyesen vétettek ki az irtások az úrbéres kezén lévő földm­enynyiségből. Azonban Do­boka­ m. t. főispánjának ezen 3­k indítványa inkább megszorítván az allodiumokat, követ­kezésképp kevesebb allodiumot lóghatván a’ földesurak visszatartani , szóló szerint igaz­ságosabb , mint a­­ eddigi határozat s csak végétől tarthatni, hogy az úrbéresre még in­kább pedig a’ földesurra nézve káros lesz. Ha ugyan is a’ BR álal határozott azon ál­lomány ö Felsége által megerosittetnék, az úrbéres osztály jutna tönkre; ellen­ben az al­lodium kivétele utáni feleslegnek mbériség­­béli kihúzásával a’ kormányt fogják a* RR oda kénszeriteni , hogy nagyobb állományo­kat határozzon, mert igy lesz érdekében tenni, ’s ez a' földesúrnak lesz nagy kárára. To­vábbá, ha a’ felesleget az úrbérestől csak u­­gyan elvenni kell, mért éppen két év múlva 's mért nem éppen most? N­agy talán a' bir­­t­okzavar czéloztatik megelőztetni? Naivon két év múlva nem éppen azon zavarok lesz­nek-é? Szóló az­­ főispán úrnak e nézetét teljesen pártolja, csak hogy két év helyett örök időt tétetni kíván, minthogy bár­meny­nyi évet határozzanak is a’ RR, örök idő lesz és marad az. Az indítvány utolsó részére néz­ve abban találja szóló a' birányt, miszerint az 18­19—ki öszvellás hirányai bőven fel voltak Ejtve, hogy t.­­ némely helyeken 1/1 is a­lig aratott­ bé a’ földnek, melyet az úrbéres biri; következésképp ki az óta rendezte bir­tokai es csak annyit adott­ ki, mennyi az ösz­­veirásban kitéve volt , sokkal kevesebbet a­dott­ ki, mint volt az úrbéres kezén­­s igy a­­zolt úrbéresek, kik rendeztelek, megcsalód­nak a' nem rendezettek felett. Szóló tehát, mint a lagositási törvényhozatala alkalmá­val szóban volt 's mint határoztatott kiván­­ja e’ tárgyat meghagyatni, hogy t. i. ha a' mostani törv.czikkbeni határozat szerint e­­legendő fold nincs; a’ szolgálat mér­téke sze­rint történjék a’ h­irány kipótlása. Alsófejér­ m. köv. Doboka­ m. t.­­ főispánja indítványát pártolja azon kijelentés­­‘ 61

Next