Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-01-13 / 4. szám
Pr4i jel INCICÍÓ^- Tisztelettel kérjiiU lapunk t. ez. pártolóit, méltóztassanak a'Leállott új félévre az előfizetést hová hamarább beküldeni, vagy a* postán megtenni. Hetenként ötöd fél ivén megjelenő lapunk félevi dija 6 — Iliit rft ezüstben. Szerk. I (jN^lArlok jam, i,jn I§l§. ERDÉLYI HÍRLAP. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Szerkesztői nyilatkozat. Tisztelettel jelentjük t. ez. olvasóinknak, hogy több okokból szükségesnek láttuk, e lapok kiadása és postára tevése napját vasárnapról és csütörtökről—keddre és péntekre—mint régebben is volt—viszszatenni ; következőleg a’ jövő vasárnapon u. m. januári us le-n lapunk nem jelenik meg, de Kedden fanyar le nfogaz d-k szám kiadatni, ’s szét küldetni: mit is szükséges tudásul helybeli 's vidéki minden t. ez. olvasóinknak tisztelettel jelenteni kirántunk. Szerk. Illi Ujsajili Erdélyi kir. kincstárnok gr. Mikó Imre úr a nagyit) Iga, tegnapelőtt januar. 11-a városunkból N. Szebenbe magas rendeltetése helyére elutazott ,s a kir. kincstár tanács 's igy erdejét kir. kamarai ügyek vezetését átveendi. Az isteni gondviselés 's a’ haza boldogító getiiusa ötködjenek a nagymaga felett , fényes de nehéz pályáján a' fejedelem és ország várakozásainak teljesen megfelelhetni. Folyó januar. G ti estve 8 óra után a’ piaczon a' b. Józsika ház alatt lévő Mederi óriás bulija előtt egy műipari lovag élményén, az üveges ajtót, melyre az órák felakasztva voltak, hirtelen bétörte,s több órát öszvetakaritván azokkal elszaladott. Az óvás utána nyargik, de bé nem élhette, azonban az úgynevezett Bogdanii ház alatt lévő sikátorban, merre a’ tolvaj útját vette, két három elejtett órát megkaptak Sok ember van nálunk, ki szereti a’ könnyű életmódot — 's az ingyen valamihez jutást. Játékszínünk csakugyan, mint halljuk, nem fog az égés, télen üresen állani. A pesti magyar társaság, újabb tudósítások szerint nem vándorol fel Pozsonyba, ’s igy Feleki színésztársaságával februarius közepe táján alkalmasint itt lesz. Kolozsvár neve régen „kincses” volt , ennek némi maradványa most is mutatkozik, mert a’ mint halljuk , a’ városi börtönben egy árnyékszék fedele alatt csomó bankjegyet találtak , mi hogy oda mi móddal került, 's tehát kié volt ? mni tudják. Tulajdonos nélküli pénz—a' mai világban ritka dolog ! A’ régebben, évekkel ezelőtt e’ lapokban említett ezüst míves vagy bocsánat, ezüstszerző Sandmann, ki gr. K. J. úr ezüstjét elorozta, 's majd a' nemes erezet elásó Hmanus fösvényjénél azt minden esetben okosabban tudta használni, de csakugyan börtönbe került és onnan, Ita nem csalódunk, 182 tavaszán — alkalmasint Irgy a’ városnak több költséget ne csinájon 's igy jó indulatból elszökött, az utána mindenüvé küldött személyes leírás következtében tavaly Mecklenburgban letatóztattatott, s Bécsböl az iránt ide tudósítás is küldetett. A kir. kormányszék azért rendelkezett Kolozs megyévek, hogy azon rab átvételére Csúcsára a’ határszélre biztost küldjön. A’ megye külldött is oda egy táblabírót , ki vagy két hétig ott ült, de a’ rab az alatt is el nem érkezett. Már most azon biztos követeli a’ napi bérét ; kérdés: ki fizeti meg? Városunkban a’ tegnap estve a' városi tánczteretűben a' kir. lyceum ns ifjúsága által adott tánczvigalora vagy mozgási és a’ boltoknak ’s divatárusnéknak nem kis hasznot csinált, így forog a' pénz a' világon — de sok apa és férj neve ez alkalommal defterbe is került. Ingyen búcsút járni, 's annálinkább bálba menni —és ott fényiem nem lehet. Az erdélyi ors/. «i ’ gyűlésről. Hy czim alatt a „Budapesti Hű adó“ 7 lók számában következő érdekes c/ikk olvasható : Erdélynek közelebb lefolyt or gyűlésén a’ conservativeké volt a' többség, a' hozolt törvényekért tehát legnagyobb mértékben övék a'felelősség. Igen, de éppen tízen többség miatt Erdélynek alkotmánya alá jön ásva,megyei szerkezete gúnynyá téve, szabadsága tönkre simányitva, szóval, Erdély most már semmi,—semmi ! Vigyazz eztá ! Magyarország, nehogy benned is többségre vergődjék a’ conservativ párt, mert le is úgy fogsz járni, mint Erdély! Pedig mily rettenetes dolog semmire lenni! — Ilyeneket 's még ennél is különbeket hallhatni most ellenzéki oldalról, és ez történt telünk is, ’s rémületünkben —a' szegény semmivé lett erdélyiekhez folyamodóak. Minő szorongó kebellel és kétségbeesett lélekkel közeledtünk e' szerencsétlenekhez ! ő*el a’ semmiség néma sötétségében képzelvén találni, küszködve lét- és nemlét közön.. De aggály és fájdalom helyett a' csoda fogott el! Mi történt ezen emberekkel? Hisz ezek nem semmiségük felett töprenkednek , nem aláásott alkotmányuk és megyei szerkezetek , tönkre silányitott szabadságaik felett siránkoznak, hanem mérgesen vetélkednek éppen a’ felett , a’ mi ellenkezője mind ezeknek, I. i. a’ mult országgyűlésnek dicsősége felelt. Az egyik azt egészen az eonservativ pártnak akarja tulajdonítani, a’ másik meg az ellenzék előkészítéseinek, és az okosabb azt mondja: sem az egyiké, sem a’ másiké a’ dicsőség, hanem az országgyűlésé és aj fejedelemé. Olvassa, ki nem hiszi, az E. Hiradónak, az erdélyi ellenzék orgánumának , 303. 5, 5 és5-dik számait, melyekben a’ mult országgyűlés jó eredményeit több vezérezikkein keresztül perli a’ kisebbség számára és a’ melyekben ily helyeket olvashatni. . És ha e törvényekben (t. i. az újakban) nyert alkotmányunk, nyert nemzetiségünk, mit elvitatni nm lehet: ki kell é felednünk az eredmény tényezői közöl azon alkotmányos útoni letias küzdelmet, melyet a mult országgyűléseken többségét alkotó férfiak vínak ernyedetlenül?“ Tovább: ,,a’ lefolyt országgyűlés eredményei nem oly kizáró tulajdonai ( bizonyosan) a’ többségnek, mint némelyek hinni szeretik, hanem nagy részöket eddigi országgyűlések, a’ haladás zászlója alatt működő lelkes férfiak törekvésének (ebből következik, hogy tehát azok, kik a’ haladást eszközölték, nem volnának a „haladás zászlója alatt működő lelkes férfiak?“) 's főleg a kor igényeit méltányló kormányunk lojalitásának köszönhetjük.“ Más helyt megint: ,,Igen uraim, ha valahol, itt igazán el lehet mondani az Írás szavaival: más a magvető, más az az a ló !“ Látni való, hogy itt az E. Híradónak éppen oly teljes és tökéletes igaza van , de egyszersmind éppen oly felesleges munkában izzad, mint ha azon thesist akarná bebizonyítani, hogy t. i. a' XIX-d. század , roppant haladásait csak a’ XVIII dik roppant fényű, elmesurlódásainak köszönheti. — Megjegyzésre méltó azonban azon kislelkűség, mivel a’ többség érdemét az ellenzék minden oldalról devalválni igyekszik, így a kolozsmegyei körelszámoltató közgyűlésen is a' megye egyik képviselője 's az országgyűlési ellenzék egyik vezére, oly okoskodást használ. (lásd Érd. H. 306.) miszerint a' mit ő az uj törvények közti jónak vél, azaz ellenzéknek tulajdonítandó, a’ mit pedig rosznak, az a' többségnek. Oly számolás, milyen lenne azon vállalkozó társé, ki az üzletből származó nyereséget mindig magának, a’ kait pedig társának tulajdonítaná. Az érdemes ellenzéki követ minoritási boszuságában még oly insinuation ’s illetőleg bókolásra is fakad, mit erdélyi ellenzékitől hallani, mindenesetre nagy változására mutat az eszmelátásnak 's mit alkalmáéiul mindkét fél el fog magától utasitani. I. i. „hogy az érintett tárgyban ("ujonczállítás) a kormány alkotmányos szelleme túlhaladta az országgyűlést, elvitázhatlan igazság.“ — A' Kolozsvár városi követ is, az E. H. szerkesztője , kü- citálsával együt idves törvényekről beszél ,s a’ minoritás javára részt koldul a’ törvényhozási érdemből—, am nőt mi nekik megadni cseppet sem vonakodunk, csak igyekezzenek a" következő országgyűléseknek is eredményt eszközölni Így gondolkoznak most Erdélyijén 's meg fogjuk érni: minden körelszámolásokat eleve perlekedés fog jellemezni. Mit gondoljunk már most ? Higyjük-e az erdélyieknek, hogy őket ezen múlt országgyűlés mind nemzetiség, mind alkotmányosság, mind pedig álalános közjólét dolgában előbb mozdította; vagy hogy ezen hiedelmük önállás és igaz az, amit ellenzéki oldalról hallunk , hogy Erdélyt ezen utolsó országgyűlése semmivé tette alkotmányában, szabadságában, nemzetiségében és jólétében? Mindezeknek elitéléét az olvasóra bízzuk. Csak egy sejtésünket akarjuk még kimondani: t. i. ha ezen országgyűlés linken , óhajtásunk és reményünk szerint egy conservatív többség fog kifejlődni mindkét házban, mely egyetértve a kormánynak már nyilvánított jó és alkotmányos szándékaival , ezen haza újjászületését szilárd alapokon biztosítandja, éppen ezen erdélyi tünemény fog előáll .